Győri Enikő a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának beszéde a Szegénység Elleni Küzdelem Európai Évét lezáró tanácskozáson (2010. december 8.).

Arra kaptam megtisztelő felkérést, hogy a Szegénység Elleni Küzdelem Európai Évének magyarországi lezárására rendezett tanácskozáson beszéljek a 2011. első félévi magyar EU-elnökség programjáról. Még mielőtt azonban ezt megtenném, engedjenek meg néhány bevezető gondolatot.

Szegénység és Európai Unió – két fogalom egyazon mondatba illesztve nem is olyan régen még megütötte volna azoknak a fülét, akik – mint magam is – ehhez a közösséghez mint a jólét legfőbb letéteményeséhez kívántunk csatlakozni. A szegénység, szegények és Európa – nem természetes képzettársítás. A szegények másutt, Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában és persze Kelet-Európában voltak. A német, olasz, francia és más gazdasági csodák nyomán Európa nyugati fele soha nem látott jólétet ért el. Az amerikai mellett megszületett a szabadságról, jólétről és szociális biztonságról szőtt és megvalósuló európai álom. Ezért az álomért annak idején a berlini falon és a vasfüggönyön átszökők voltak, az Afrikából és Ázsiából – általunk illegálisnak mondott – bevándorlók pedig ma is készek az életüket kockára tenni a Szaharában és a Földközi-tengeren.

Új szegények

Ám szegények mindig lesznek veletek (Mt 26,11) – olvassuk Máté evangéliumában. A figyelmeztetés nyilván nem beletörődésre, hanem gondoskodásra szólít. Az “újgazdag”, a nouveau rich mintájára a Le Monde használta először az “új szegények”, nouveaux pauvres kifejezést egy 1978 márciusában közölt cikksorozatban. Akkor még ez elsősorban nem annyira materiális, mint inkább szocio-kulturális szegénységre utalt: az új szegények az egyébként a fogyasztói társadalom által kínált lehetőségeken és reményeken kívül rekedve éltek. A mostani gazdasági válság azonban a hagyományos szegénységet is égetővé tette Európában, és nem csak a kelet-európai, “új” tagállamokban – noha fájó, hogy nálunk a társadalmi és népjóléti mutatók továbbra is jóval a nyugat-európai értékek alatt vannak.

A 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia a gazdaságfejlesztés terén még a versenyképességre összpontosított. Az ennek 2010-ben történt lejárta után helyébe lépő Európa 2020 stratégia már összetett társadalompolitikai célokat is magára vállal, köztük a szegénység, azaz a szegények számának csökkentését. E célkitűzés elfogadása nem volt egyszerű: több tagállam csak nehezen volt hajlandó elfogadni az európai szintű fellépést a szociálpolitika terén. Igaz ez még akkor is, ha ebben az összefüggésben nem annyira a szociálpolitika közösségiesítéséről, hanem közösen elfogadott célok koordinált megvalósításáról van szó. Az EU 2020 stratégia 5. fő célkitűzése a szegénységgel sújtott vagy fenyegetett emberek számát 20 millióval kívánja csökkenteni. A társadalmi és gazdasági célkitűzések és intézkedések együttes megjelenése azt a felismerést tükrözi, hogy a gazdasági növekedésnek nem csak költségvetési és környezeti, hanem társadalmi szempontból is fenntarthatónak, más szóval “inkluzívnak”, azaz befogadónak kell lennie. A társadalmi kohézió az egyik legfontosabb versenyelőny. A gazdaság van az emberért, nem pedig az ember a gazdaságért.

Négy fő cselekvési terület

A Kormány 2010. november 10-én elfogadta a magyar EU-elnökség programjáról szóló előterjesztés első változatát. A program a belga EU-elnökség előrehaladásának fényében még változik, és a decemberi Európai Tanács után lehet majd véglegesíteni. Melyek e programnak a főbb cselekvési területei, és e területeken mely célok elérését tekintjük prioritásnak?

A magyar EU-elnökség a Spanyolországgal és Belgiummal közös trió utolsó tagjaként kezdi meg működését. Ennek megfelelően a magyar program a trió tizennyolc hónapos programjába illeszkedik, és épít a spanyol és belga elnökségek eredményeire.

2011 első félévében az Uniónak az európai gazdaság megerősítésére és a munkahelyteremtésre kell koncentrálnia a növekedés fenntarthatóvá és a gazdasági válságból való kilábalás visszafordíthatatlanná tétele érdekében. Levonva a válság tanulságait, nagy előrelépést tettünk a tagállamok gazdaságpolitikáinak hatékonyabb koordinációja, a fiskális fegyelem megerősítése, illetve az uniós gazdaság versenyképességének javításához szükséges hosszú távú lépések kidolgozása és elfogadása terén.

Növekedés, foglalkoztatás, társadalmi befogadás az európai szociális modell megőrzéséért

Az Unió napirendjét 2011 első félévében gazdaságpolitikai kérdések uralják. Amint a bevezetőben már kiemeltem, az Európa 2020 Stratégia révén – amelynek végrehajtása a magyar félév idején kezdődik – új alapokon kell beindítani a gazdasági növekedést: a fellendülés hagyjon maga után kisebb ökológiai lábnyomot, csökkenő szénhidrogén felhasználás mellett menjen végbe; a társadalmi kohéziót ne csak szolgálja, hanem azt mint globális versenyelőnyt használja ki; végül, legyen fiskálisan is fenntartható, azaz a gazdasági növekedés forrása ne annyira a hitel, mint inkább innováció és kreativitás legyen. A társadalmi összetartozás erősítése és a szegénység elleni küzdelem része az Európa 2020 Stratégiának: ennek egyik zászlóshajó kezdeményezése lesz a 2011-ben elfogadandó “Szegénység elleni platform”. Ezzel összefüggésben tűzte zászlajára a magyar elnökség a romák problémáinak európai szintű kezelését, összhangban a magyar kormány politikájával, amely a munkahelyteremtésben és a minőségi oktatásban látja a megoldást. Kiemelt prioritásunk, hogy a magyar elnökség ideje alatt a cigányság befogadására irányuló uniós és tagállami fellépés kereteit jóváhagyják az állam- és kormányfők, és lendületet nyerjen e sürgető összeurópai kérdés érdemi megoldása. Ugyancsak kiemelt figyelmet fordítunk majd a gyermekszegénység leküzdésére: ennek sikere, és nem ideológiai viták hoznák meg a valódi esélyegyenlőséget.

A költségvetési fegyelem és a csökkenő adósság olyan célok, amelyeket a tagállamok csak együtt, szorosabb gazdasági koordináció mellett érhetnek el. Ezt szolgálja az un. európai szemeszter, amelynek lényege a főbb makrogazdasági adatok, pályák egyeztetése, hogy a fizetésképtelenség szélére sodródást a tagállamok idejekorán segítsenek egymásnak megelőzni. Ehhez járul majd az új állandó válságkezelő mechanizmus, amelyhez a Lisszaboni Szerződés módosítása szükséges, és amelyre a magyar elnökség alatt kerül majd sor. Az mindenesetre nagy vívmány, hogy a makro- és mikrogazdasági, a pénzügyi és reálgazdasági stratégiák, pályák összehangolásának szükségességét felismertük és e felismerés szerint igyekszünk cselekedni.

Az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása kapcsán indokolt figyelemmel lenni az azokat befolyásoló demográfiai tényezőkre és a tagállamok család- és szociálpolitikai intézkedéseire. Ezek hatását érdemes közösen megvizsgálni és a legjobb gyakorlatokat a hatékonyság növelése érdekében egymással megosztani.
A magyar elnökség elkötelezett a belső piaci jogszabálycsomag végrehajtása mellett. A gazdasági koordinációs mechanizmusok, a megszigorított felügyeleti rendszer és az Európa 2020 stratégia végrehajtása nem lehetséges a hatékony, méltányos és átlátható verseny feltételeinek megteremtése és a még fennálló belső piaci akadályok lebontása nélkül. Segítenünk kell a munkahelyteremtés motorjának számító kis-és középvállalkozásokat, amihez lehetőség kínálkozik az európai kisvállalkozó intézkedéscsomag felülvizsgálatával, megcélozva a kis- és középvállalatok versenyképességének előmozdítását és mobilitásának növelését.

Erősebb Európa – építsünk az alapokra és mentsük meg a jövőt

A magyar elnökség célja az lesz, hogy azokat a törekvéseket erősítse, amelyek az alapokra, azaz a közös politikákra építenek: korszerűsítsük, ne gyengítsük a kohéziós politikát és a közös agrárpolitikát, és teremtsünk közös energiapolitikát, csökkentendő a keleti irányú energiafüggést az egymástól való függés javára. E körben említendő az integrált vízpolitika fejlesztése többek között az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek kezelése érdekében. Az európai Duna-stratégia magyar elnökség idején, a 2011. júniusi EiT-n várható elfogadása elnökségünk egyik fénypontja lehet. Az új stratégia a gazdasági és környezeti vonatkozások mellett kifejezi majd azt is, hogy az európai identitást nemcsak a Rajna, hanem a Duna is táplálja. Nagy lépést tehetünk egy új közös politika megteremtése felé is: 2011 februárjában az energia biztonság, az integrált európai energia-infrastruktúra létrehozásáról várhatók döntések az ennek a témának szentelt Európai Tanács-ülésen. Az integrált energiapolitika nem csak a nyersanyagszállítók iránti kiszolgáltatottságunkat csökkentené, hanem az energia hatékonyság, és – nem mellékesen – a zöld fordulat ügyét is szolgálná, amennyiben a korszerűsített hálózatok a megújuló forrásokból származó energia fogadására és szállítására is képesek lennének.

Polgárbarát Európai Unió

Olyan szakpolitikákat és témákat szeretnénk előre mozdítani, amelyek az európai polgárok számára nyilvánvalóvá teszik az európai egység előnyeit. Kiemelkedő jelentőségű lenne számunkra Bulgária és Románia schengeni csatlakozása, amely kiteljesíti a szabad mozgást a Fekete-tengertől az Atlanti-óceánig, Brassótól Sopronig, a tervek szerint 2011 márciusában.

Ehhez kapcsolódik egy másik sajátos témánk. Európa nyelvi és kulturális sokszínűsége része közös örökségünknek; Közép-Európa hagyományos nyelvi és vallási pluralizmusa azonban részben oda lett az előző század viharaiban. Szeretnénk olyan, a civil társadalomtól érkező kezdeményezések uniós támogatásának lehetőségét növelni, amelyek a megmaradt kincsek megőrzését és kamatoztatását szolgálják. Miért ne lehetne csángó, jiddis vagy dunai sváb nyelvjárásokban készült rádió és tévéprogramokat létesíteni európai források felhasználásával? Nem részei ezek egyes európai kulturális tájegységeknek éppen úgy, mint egy-egy épület európai pénzből felújított homlokzata?

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével az Alapjogi Charta új fejezetet nyit az emberi jogok védelme terén. A Charta végrehajtásáról szóló első éves jelentés fontos hozzájárulás lesz ehhez a folyamathoz.

A szintén a Lisszaboni Szerződésben megjelenő európai polgári kezdeményezés új ablakot nyit, hogy a polgárok közvetlenül is kifejezzék akaratukat: egymillió uniós polgár uniós intézkedést vagy szabályozást kérhet bármilyen, az európai jogalkotó hatáskörébe tartozó kérdésben. A kezdeményezés mihamarabbi végrehajtása a magyar elnökség kiemelt feladata.

2011 az Önkéntesség Európai Éve lesz, amely szorosan kapcsolódik a most lezáruló európai évhez a szegénység elleni küzdelem terén. A magyar elnökség támogatni kívánja az önmagáért és a közösségéért tenni akarást.

Felelősségteljes bővítés, globális felelősségvállalás

Az európai integráció mélyítésével párhuzamosan végrehajtott bővítés történelmi siker. Európának nyitottnak kell maradnia azon országok felé, amelyek készek a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok jegyében az uniós vívmányok átvételére és alkalmazására.

Ezen belül Horvátország csatlakozása, a tárgyalások lezáráa 2011. június vége előtt a magyar elnökség számára kiemelt prioritás. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy más, a napirenden szereplő mégoly fontos, de nem idetartozó ügyek ne késleltessék. Célunk, hogy Törökországgal a csatlakozási tárgyalások eddigi ütemét fenntartsuk, illetve Izlanddal a tárgyalások érdemi részét megkezdhessük. Célunk továbbá a nyugat-balkáni térség integrációs folyamatának további előmozdítása. A Tanács döntése a szerb csatlakozási kérelemmel kapcsolatos bizottsági vélemény megkéréséről egyértelmű üzenet az integrációs perspektíva folytonosságáról.

Fontos az Unió szomszédságpolitikájának megújítása. Magyarország elnökségként, az ország elhelyezkedéséből fakadó tapasztalatai révén különösen a Nyugat-Balkánnal és keleti szomszédainkkal való együttműködés tekintetében teremthet hozzáadott értéket az Unió számára. A magyar elnökség alatt Budapesten rendezzük meg a második Keleti Partnerség csúcsot 2011 májusában a tagállamok és a hat keleti partnerország (Fehéroroszpország, Ukrajna, Moldova, Azerbajdzsán, Grúzia, Örmlnyország) állam- és kormányfőinek, valamint – friss hírek szerint – az amerikai külügyminiszter asszony részvételével.

Az Unió fejlesztéspolitikája a kül-, biztonság- és kereskedelempolitika mellett fontos része a külkapcsolati rendszernek. A világ legnagyobb donoraként az Unió jelentős szerepet játszik a szegénység elleni globális küzdelemben. Az Európai Bizottság javaslata alapján a magyar elnökség alatt kezdődik el a fejlesztéspolitika megújításának vitája.

Erősebb Európa az emberi tényezővel a középpontban

A közelgő magyar elnökséget reményeink szerint majd e két vezérmotívumra fölfűzve lehet majd elmesélni: egy erősebb Európáért munkálkodtunk, elnökségünk középpontjában az emberi tényezővel. Európát kívánjuk szolgálni, ami az európai, köztük a magyar polgárok szolgálatát jelenti. A válságra adott válasz nem lehet a be- és elzárkózás, hanem csak a szolidaritás, a kohézió, az egymás felé fordulás nemzetek és polgáraik között. Ha úgy tetszik, a szegények életének jobbra fordulása minden politika sikerességének feltététele és mércéje. Mert egyetlen lánc sem lehet erősebb, mint a leggyengébb szeme.

(kulugyminiszterium.hu)