Győri Enikő az Echo Televízió Heti mérleg című adásának volt a vendége 2013. április 13-án. Az államtitkár az alaptörvény módosításával kapcsolatos európai uniós reakciókra adott választ.

Mv: Mindenekelőtt azonban lássuk Brüsszel és Magyarország viszonyában mi történt az elmúlt időszakban. 

Riporter: Nem nyugszanak a kedélyek Brüsszelben.  A főleg a magyar alaptörvény negyedik módosításával foglalkozó utolsó, ötödik munkadokumentumról tárgyalt hétfőn az Európai Parlament brüsszeli épületében az EP Állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyekkel foglalkozó bizottsága abban az eljárásban, amely az alapjogok magyarországi helyzetét hivatott megvizsgálni.  Egyre élesebbek a külföldről érkező kritikák, amelyek mögött az esetek döntő többségében nem húzódnak meg érvek.  Sokkal inkább érdekek.  Egy friss felmérés szerint a 2012 januárjában mérthez képest nőzz az EU-val szembeni bizalmatlanság a magyar lakosság körében - derül ki a Századvég 2013 áprilisában készített közvélemény-kutatásából.  A kutatóintézet mérései során először fordult elő, hogy többen vannak azok, akik úgy vélik, inkább hátrányos Magyarország számára az európai uniós tagság. 

Mv: A stúdióban Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára, jó estét kívánok. 

Győri Enikő: Jó estét kívánok. 

Mv: Kezdjük ezzel az utolsó megállapítással.  Érdekes fejlemény, és kíváncsi vagyok a véleményére, hogy mit gondol, minek köszönheti – idézőjelben ez a fejlemény –, tekintve, hogy kétségtelenül az uniós csatlakozásunk óta az emberek kézzel fogható tapasztalatokat szereztek, jó és rossz értelemben egy ilyenfajta tagság kapcsolatairól.  Ugyanakkor tagadhatatlan az, hogy a Magyarországot ért támadások is – gondolom én– szerepet játszhatnak ennek a mostani statisztikának a kialakulásában. 

Győri Enikő: Igen, én is úgy gondolom, hogy sok, több tényezőnek köszönhető az, hogy romlanak ezek az adatok, és hogy az Unió egyre népszerűbb, és talán a magyar polgárok egyre kevésbé bíznak benne.  Annak idején, mikor az uniós elnökséget mi töltöttük be, 2011 első félévében, akkor mértünk előtte, és mértünk utána.  És igenis volt egy pozitív hangulat az országban, úgy éreztem, hogy a magyarok látják, hogy ez egy nagy kihívás.  Nagyon sok energiát fektettünk bele, voltak egyértelmű sikerek.  A horvát csatlakozási tárgyalások lezárásától a roma stratégián át a Duna-stratégiáig.  És mivel külföldön is ennek jó fogadtatása volt, itthon is úgy látták a polgárok, hogy jó házigazdák voltunk.  Volt egy pozitív hangulat.  Sajnos, azóta ez megváltozott, és ez engem erősen aggaszt, nekem továbbra is meggyőződésem, hogy Magyarországnak sokkal több haszna van az uniós tagságból, mint kára.  De én megértem, hogy egyre többen kételkednek.  Ez következménye annak, hogy az elmúlt másfél évben elég sok támadás érte Magyarországot, sok megalapozatlan kritika.  Az Európai Parlamentben volt egy olyan vita, ahol az azt nézők számára egyértelművé vált, hogy igen sokszor az alapvető tények ismerete nélkül fogalmaznak meg negatív véleményt rólunk, különösen baloldalról és liberális képviselők részéről.  És én azt értem, hogy ennek következtében mind többen gondolják azt, hogy vajon mi értelme van ennek az egésznek.  Mindamellett – és ezért is folytattunk egy kampányt az elmúlt hónapban arról, hogy azért azt is gondoljuk át, hogy ha nem lenne Unió, az mennyire negatív hatással lenne mindannyiunk életére, a legapróbb tényezőkön keresztül, tényleg az életünk szinte minden mozzanatában van olyan, amiről nem is tudjuk, hogy az uniós tagságnak köszönhető.  És hát jó lenne azért, ha ezeket is tudnánk értékelni. 

Mv: Ami a magyarországi, Magyarország elleni támadásokat konkrétan illeti, a mostani hétfői brüsszeli vitában a magyar néppárti frakció tagja, Hankiss Ágnes meglehetősen markánsan fogalmazott, és az Unió kompetenciáját firtatta ennek a szeptemberi budapesti tényfeltáró bizottságnak a működéséről, működése kapcsán.  Hankiss Ágnes úgy fogalmazott, hogy az Uniónak nincs kompetenciája ezekben a kérdésekben.  Ez a diplomácia nyelvében egyébként egy meglehetősen – hogy mondjam? – előrehaladott álláspontot tükröz, és gondolom, hogy bátor véleményalkotás.  Ennyire rossz lenne a párbeszéd most már Budapest és Brüsszel között? 

Győri Enikő: Ugye, az európai parlamenti képviselőknek nem kell udvariasnak lenniük, ők nem a diplomácia nyelvén beszélnek, ők a nép által közvetlenül választott képviselők, akik elmondják mindazt, amit gondolnak, és nem kell, hogy vigyázzanak a szavukra.  Azt gondolom, hogy ez a szabadság, ez jár a képviselőknek.  Az más kérdés, hogy pontosan hogy zajlott ez a látogatás, ezt ki hogyan élte meg.  Engem az megnyugtatott – egyébként az én meghívásomra érkezett a delegáció, tehát nem arról volt szó, hogy itt semmiféle kommunikáció nem volt a magyar kormány és európai parlamenti delegáció között.  Valóban én is érzékeltem kezdetben olyan szándékokat, hogy nagyon egyoldalúak lennének a találkozóik, különösen a civil szférát illetően. 

Mv: Előfeltevésekkel érkeztek ide? 

Győri Enikő: Hát, szinte csak baloldali civil szervezetekkel kívántak találkozni, de akkor jeleztük, hogy azt gondoljuk, hogy kiegyenlítettebbé kellene tenni ezeket a tényfeltáró látogatásokat. És végül is azért én azt hiszem, hogy mindenkivel, akivel ők akartak, találkoztak, és kiegyenlítettebbé tettük a programjukat.  Egyébként ők ezt pozitívan vissza is igazolják, az ötödik munkadokumentumban benne van, hogy a magyar hatóságokkal maximálisan együtt tudtak dolgozni.  És azt is szeretném jelezni, hogy mi minden egyes megállapításukra válaszolunk, válaszoltunk írásban és szóban is. Én most az elmúlt két napot Brüsszelben töltöttem. Nagyon sok európai parlamenti képviselővel találkoztam, a magyar jelenetéstevővel, Tavares úrral, aki egyébként a zöldpártból származik. Találkoztam a Polgárjogi Bizottságnak a szocialista elnökével is, és nagyon sok néppárti képviselővel is. Mi mindenkinek elmondjuk, hogy lehet velünk beszélni, készen állunk a párbeszédre, valamilyen szinten értjük is azt, hogy ha egy országban három év alatt alapvető változások történnek, ez egy óriási sebesség. Már szerencsésebb országoknak lehet, hogy volt erre száz évük, vagy mondjuk a szomszédainknak az elmúlt húsz évben máshogy alakult a politikai helyzetük és ezért több mindent tudtak időben megcsinálni, például új alkotmányt elfogadni. Tehát valamilyen szinten értjük, azt nem fogadjuk el, hogyha megalapozatlanul kritizálnak minket és a tényeket nem is ismerik, nem is akarják megismerni, csak a nemzetközi sajtóból hallottakat visszhangozzák.

Mv: Többször eszembe jutott már, hogy az alaptörvénnyel kapcsolatos bírálatok, gondolom, hogy nem csak szakmai szempontból, hanem Magyarország ismerete felől is meglehetősen problematikus lehet – mondjuk egy nyugati politikus számára –, hisz az alaptörvénybe számos olyan sajátos történelmi fejlődésünkből adódó nehézséget, problémát kell áthidalni, amelyeket felteszem egy holland, brit, vagy osztrák polgár, képviselő, politikus nehezen ért. Ez tán számunkra világos, de kérdezem azt, hogy más országok alaptörvényeivel is vannak bajok? És ezt nem rosszmájú kérdés, őszintén kérdezem, és ön, aki hosszú időn keresztül dolgozott uniós képviselőként hogyan tapasztalja, mennyire szimbolikus az európai beavatkozás éppen az alapokmányukba, az alaptörvényünkbe, és mennyire ürügy az, hogy a magyar kormány álláspontját egy kicsit formálni próbálják?

Győri Enikő: Sok minden van a levegőben. Egyrészt van a nagy értetlenség, hogy mi folyik Magyarországon, ugye és a politikai ellenfeleink nagyon aktívak, hogy akik azt akarják bebizonyítani, hogy ami folyik az demokrácia és jogállam ellenes. Mi pedig azt mondjuk el, hogy nekünk a kétharmad arra szolgált és ezért választották meg a Fideszt 2010-ben ilyen erős mandátummal, hogy alapvető változásokat vigyen véghez. Ez egy nagy felelősség, de nagy lehetőség is, és ha nem tennénk meg ezeket a változásokat, akkor joggal kérdezhetnék tőlünk a magyar polgárok, hogy akkor mire szolgált a kétharmad. Sok olyan tárgyalásom volt, ahol a zárt ajtók mögött a tárgyalópartner elmondta, hogy egyébként irigyli, hogy akkor nálunk, ha van egy kormányzati akarat, akkor azt át is lehet vinni.

Mv: Ezt nyitott ajtónál is elmondhatta volna.

Győri Enikő: Hát azt nem fogják, ezt nem fogják, mert ők is erős nyomás alatt vannak, nyomás alatt vannak a saját sajtójuktól, és nyomás alatt vannak a saját cégeiktől. Azért ne felejtsük le, hogy elég komoly érdeksérelmek történtek Magyarországon különösen a külföldi cégek tekintetében. A tehermegosztás politikáját mindig nagy nyugalommal el kell magyaráznunk. El kell magyaráznunk, hogy nem külföld ellenesek vagyunk, hanem azt gondoljuk, hogy Magyarország sajnos továbbra is még mindig az unió egyik legszegényebb országa, több terhet a lakosság nyakába tenni lehetett. Hogyha elvárják tőlünk joggal, hogy csökkentsük a deficitet és csökkentsük az adósságot, akkor szét kell terítenünk a terheket. Ezt tesszük és azokra a szektorokra terheljük ennek a súlyát, amelyek nagyon rentábilisek, nagyon nagy profitot hozóak voltak az elmúlt mondjuk 15 évben, most nagyobb tehervállallást kérünk tőlük. Meg kell mondanunk a többieknek, a többi európai parlamenti képviselőnek, hogy mi azt a háttér, amiben mi dolgozunk, beszélnünk kell, ahogy ön is említette a magyar történelemről, ne várjuk el, hogy ezt ismerjék. Azt várjuk el, hogy nyitottan figyeljenek, és hallgassanak meg minket, próbálják megérteni a kontextusát is.

Mv: Maradt még egy kis időnk, és szeretném, hogyha reagálna Göncz Kinga egyik kijelentésére, ami általában nem szerencsés egy más pártállású politikust citálni, de mégis azt hiszem, hogy tipikus az a gondolatmenet és kíváncsi vagyok az ön véleményére, amely szerint örvendetes az, hogy bekerült a gyűlöletbeszéd tiltása az alaptörvénybe, másfelől a magyar nemzet méltóságának a megsértése képviselő asszony szerint nem elég körülhatárolt, nem eléggé világos. Ön szerint valóban így van?

Győri Enikő: Az egyik legsúlyosabb pont, amit én részletesen kifejtettem csütörtökön Tavares európai parlamenti jelentéstevőnek, az pontosan az volt, hogy egy munkadokumentumban, egy helyen azzal vádolja a magyar kormányt, hogy nem lép fel elég határozottan a kisebbségeket sértő kijelentések ellen, egy másik helyen pedig pontosan, hogy a gyűlöletbeszédnek a szabályozása, amely most válik lehetővé az alkománymódosítás által az miért van így. És akkor mondtam, hogy egyszerre azért ez a van is rajtad sapka, meg nincs is rajtad sapka nyuszik, ezt nem lehet előadni. Magyarország nagyon eltökélt, hogy senkit emberi méltóságában nem lehet megsérteni, hogy ez ellen jogorvoslattal lehessen élni, ha valaki úgy gondolja, hogy egy közösség tagjaként őt megsértik, akkor kereshessen jogorvoslatot, és ne számítson, hogy többség, vagy kisebbség, hogy a magyar nemzethez tartozás miatt sértenek meg valakit emberi méltóságában, vagy bármelyik Magyarországon jelenlevő kisebbség. Mindegy, hogy roma, mindegy, hogy zsidó, vagy bármilyen kisebbségről legyen szó, senki ne lehessen emberi méltóságában, közösséghez tartozásában megsérteni. Ezt nagyon egyértelműen elmondtam, a jelentéstevő úgy tűnt, hogy érti is, hogy miről beszélünk, úgyhogy én nagyon kértem, hogy a végleges dokumentum, amelyet majd május 6-ra készít, az sokkal kiegyensúlyozottabb legyen.

Mv: Köszönöm szépen a beszélgetést Győri Enikőnek.

Győri Enikő: Én köszönöm a meghívást.

(Külügyminisztérium)