Győri Enikő államtitkár az ATV Egyenes beszéd című műsorában a Rui Tavares EP-képviselő jelentése kapcsán a hivatalos magyar álláspontról és a Brüsszelbe küldött válaszról beszélt 2013. május 16-án.
Mv: Győri Enikő, eü-s ügyekért felelős államtitkár a vendégem, jó estét kívánok, köszönöm szépen, hogy eljött.
Győri Enikő, államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok!
Mv: Ön korábban arról beszélt, hogy a Tavares-jelentés egyrészt közvetlen beavatkozás olyan ügyekbe, amelyek nem uniós kompetenciák, másrészt a kormányszóvivő azt mondta a jelentésről, tele van tárgyi tévedésekkel, csúsztatásokkal a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatban, egy precedens nélküli balliberális politikai ultimátum. Szeretném, ha segítene a ténybeli tévedések számbavételében.
Győri Enikő: Elhoztam magammal a jelentést, ez egy 31 oldalas jelentés, mi ezt kiegészítettük a saját megjegyzéseinkkel, amelyekben elsősorban ezekben a ténybeli tévedésekre, csúsztatásokra, féligazságokra és elhallgatásokra koncentráltunk, hát így most egy már 45, 46 oldalas dokumentum lett belőle. Mi azt az elvet valljuk, hogy az Európai Parlament presztízse miatt is fontos, hogy objektivitásra törekedjen, és mi szeretnénk a képviselőket segíteni ebben a munkában...
Mv: Ez mindenkinek érdeke valóban.
Győri Enikő: Én azt gondolnám, hogy ez lenne a fair eljárás. Nem ez az első dokumentum, amelyet Rui Tavares jegyez, már készített öt úgynevezett munka dokumentumot, mi mind az öthöz rendelkezésére bocsátottuk az álláspontunkat, elsősorban ott is a tényekre koncentrálva. Hát azt kellett, hogy megállapítsuk, hogy amikor most elkészítette ezek alapján a munka dokumentumok alapján ezt a végleges jelentést, akkor nem vette figyelembe a mi megjegyzéseinket. De nézzük a konkrét tévedéseket. Tavares úr például megfogalmazza azt, hogy a negyedik alkotmánymódosítás az megfosztja az Alkotmánybíróságot attól, hogy a magyar alkotmányt tartalmában vizsgálja. Hát sajnos ki kell igazítanunk, a magyar Alkotmánybíróság soha nem vizsgálhatta tartalmában az alkotmányt, magának az Alkotmánybíróságnak összesen hét állásfoglalása született, amelyben ezt ki is mondja. Ez az általános európai gyakorlat, de idézhetném a francia alkotmánytanácsnak egy döntését is, ami ugyanerről szól, hogy nem az alkotmány fölött, hanem az alkotmány keretein belül tevékenykedik az ottani Alkotmánybíróság.
Mv: Mielőtt tovább megy, nézzük az első pontot, készültem ezzel kapcsolatban. Természetesen mindnyájan tudjuk, hogy korábban az Alkotmánybíróságnak 2012 előtt valóban hétszer is volt arról saját határozata önkorlátozást gyakorolva, hogy nem fogja tartalomban vizsgálni az alkotmányt. Nem volt erről leírva sem az, hogy nekik szabad, sem az, hogy nem szabad. Tehát rögtön, ha a tényeknél maradunk, nem igaz, hogy nem volt erre joguk, joguk sem volt, de nem joguk sem volt rá, tehát negatív joguk sem volt rá.
Győri Enikő: Ezt vitatom.
Mv: 2012-ben ők azt mondták, hogy változott a helyzet, az Alkotmánybíróságnak a kétharmados törvényhozásnak a kontrolljaként kell működnie, hiszen korábban azért hozták hétszer is azt a döntést, hogy nem fogják tartalmilag vizsgálni saját magukat önkorlátozva, a tisztesség kedvéért a tartalmi vizsgálatot nem fogják alkalmazni, mert nem merült fel az, hogy mondanak valamit és másnap behelyezi a kétharmados többség a parlamentben pont azt, amiről ők azt mondják, hogy alkotmányellenes. Ön is tudja, hogy 2012-ben ezért változott meg az Alkotmánybíróság saját álláspontja a saját korábbi gyakorlatával kapcsolatban. Erről mi a véleménye?
Győri Enikő: Az előbb elmondtam, hogy mi volt ebben a hét állásfoglalásban és elmondtam, hogy mi a többségi európai gyakorlat...
Mv: Miért nem mondta el a nyolcadikat is?
Győri Enikő: Idézhetek belga állásfoglalást is...
Mv: Miért nem idéz magyart?
Győri Enikő: ...amelyik azt mondja... Idéztem hét magyar alkotmánybírósági döntést...
Mv: És a nyolcadikat, a 2012-est?
Győri Enikő:...és nem gondolom, hogy az Alkotmánybíróság megváltoztatta volna a gyakorlatot, nem működik az alkotmány fölött. Ha van egy általánosabb európai gyakorlat, de én készen állok elfogadni azt is, hogy eltérőek a gyakorlatok, ezt látjuk. Van a tagállamok egyharmadában nincsen Alkotmánybíróság, van egy tagállam, amelyikben nincs alkotmány, tehát nagyon nehéz azt mondani...
Mv: Van olyan tagállam, ahol precedens jog működik, ezekben sincs alkotmánybíróság.
Győri Enikő: Így van, van angolszász jog, van kontinentális jog, nagyon sokfélék vagyunk...
Mv: Az igazságosságát a törvényeknek nem kérdezzük meg ott sem.
Győri Enikő: Az a kérdés, hogy vannak-e olyan standardok, például alkotmánybíróságok tekintetében, amelyeket mindenkinek követnie kell. Eddig nem volt ilyen. 27 féle alkotmányos hagyomány van, a Lisszaboni Szerződés negyedik cikke azt mondja ki, hogy az egymás alkotmányos hagyományait, nemzeti identitását tiszteletben kell tartani. Elkezdhetünk egy nagyon izgalmas gyakorlatot, folyik egy ilyen gondolkodás. Rui Tavares tegnap nekem elismerte - de talán a médiában nyilvánosság előtt is -, hogy el kell azon gondolkodni, hogy hogyan ellenőrizzük a mostani tagállamokban a demokrácia és a jogállam helyzetét. Lehet innen gyakorlatot bevezetni, egy ilyen gondolkodást. Folyik a tanácsban mi is már miniszteri szinten erről beszélgettünk, az Európai Bizottság azt mondta, hogy egyelőre elegendő eszköz áll ehhez rendelkezésre, nincs szükség egy ilyen új jogi intézménynek a bevezetésére. Mi ebben konstruktív partnerek vagyunk, de akkor annak legyen jogi alapja, ne legyen diszkriminatív, ne egy országra irányuljon, ne próbáljuk ki kísérleti nyúlként, hogy most Magyarország esetében készül egy olyan riport, ami túlmutat Magyarországon és azt mondja, hogy bizony, lehet, hogy ez a gyakorlat létezik máshol is, de hát akkor most egy kicsit úgy elmismásoljuk, hogyha így. Magyarország esetében meg lehet kérdőjelezni, máshol pedig ugyanez működik, akkor az úgy maradhat. A kettős mércét...
Mv: Nem válaszolt ugyan arra, hogy a 2012-es alkotmánybírósági ugyanolyan döntés, mint a korábbi hét, ami ellentétes volt a korábbi határozataikkal, hogy szeretnék tartalomban vizsgálni az alkotmányt.
Győri Enikő: Én azt gondolom, hogy a magyar alkotmány az egyértelmű volt, a magyar Alkotmánybíróság akkor is volt egy álláspontja, most is van egy álláspontja. Ez nem változott. Tartalmi vizsgálat nem volt Magyarországon, és ez az általános európai gyakorlat.
Mv: Most pedig már pláne nincsen. Menjünk tovább a tények vizsgálatában, van még.
Győri Enikő: Menjünk. Költségvetési Tanács. Ez egy nagyon kedvenc pontom a megállapítások közül. Az IMF-megállapodás 2008-ban hangsúlyozta a Költségvetési Tanács fontosságát, az országspecifikus ajánlások, amelyeket az Európai Bizottság bocsátott ki tavaly, kimondottan kéri, hogy növeljük meg a Költségvetési Tanácsnak a szerepét. Itt pedig Rui Tavares ezt kifogásolja. Ugye kifogásolja, hogy az Alkotmánybíróságnak a költségvetési hatásköre az csökken. Ez megint olyan kérdés, hogy most akkor mi a standard abban, hogy mi legyen egy alkotmánybíróságnak a hatásköre? De mehetek tovább a...
Mv: Ne menjen még tovább, érdekes a Költségvetési Tanács. Ugyanis a Költségvetési Tanácsnak a hatásköre nem, hogy csökkent, hanem brutálisan megnövekedett, egy demokratikusan elfogadott parlamenttel kapcsolatban egy szerény testület, amelynek most minden tagja nevezhető kormányközelinek, kormányt buktathat. Ha nem fogadja el a költségvetést, többször vétójoga van...
Győri Enikő: Visszadobhatja a költségvetést.
Mv: Visszadobhatja, ez teljesen új, ez természetesen a kormányváltás óta létezik, a Költségvetési Tanácsnak a vétójoga. Erre korábban nem volt példa, vétójoga nem volt, ez a lényeg, hogy nem volt vétójoga.
Győri Enikő: A Költségvetési Tanács 2008 óta létezik, hatáskörök vannak, és az Európai Bizottság kimondottan kérte, hogy erősítsük meg a hatáskörét, a szervezetét, hogy a vizsgálódásaiban még függetlenebb lehessen.
Mv: Mi a véleménye arról, hogy kormánybuktató joga van azzal, hogy vétójoga van, és hogy minden tagja kormányközeli?
Győri Enikő: Ez a költségvetési tanácsi hatáskör, ez egy egyeztetés eredményeként alakult ki. Többféle európai intézmény eltérő javaslatokat tesz a mi irányunkban. Tehát nem feltétlenül gondolom, hogy itt megint olyan standardok vannak, amelyeket mondjuk ránk lehet kényszeríteni.
Mv: Mi a véleménye arról, hogy ez egy megkérdőjelezhető legitimitású szervezet, a legitim parlamenttel kapcsolatban, egy olyan joggal, amivel a parlamentet meg tudja buktatni?
Győri Enikő: Most önnek van egy álláspontja. Az Európai Bizottságnak van egy álláspontja.
Mv: Kérdezem, nem tudom.
Győri Enikő: Az IMF-megállapodásnak volt egy feltétele, hogy legyen egy ilyen intézmény.
Mv: Isten ments, hogy álláspontom legyen, egy kérdést tolmácsolok.
Győri Enikő: Közben az Európai Parlament mást mond. É azt gondolom, hogy itt zűrzavar van. Nem gondolom, illetve biztosan tudom, hogy nincsenek általános standardok költségvetési tanácsok tekintetében az Európai Unióban, tehát megint megkérdezem, hogy akkor az Európai Parlament milyen alapon mond ilyet? Egyébként van egy szerv, akinek van tagállamok tekintetében szigorú hatásköre, ez az Európai Bizottság. A szerződések őre. A szerződések rögzítik, hogy el kell végezni azt a munkát, szembesítenie kell a tagállamokat, és hogyha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállam valamilyen uniós jogot megsért, valamelyik törvénye nincs ezzel összhangban, figyelmeztetheti a tagállamot. Magyarország is kapott ilyet, és kapott ilyet más tagállam is, és nekik joguk van kritizálni, akár bíróság elé citálni bármelyik tagállamot, az Európai Parlamentnek erre nincs felhatalmazása.
Mv: Ön kifogásolta azt is, hogy a jelentéstervezet szerint kifogásolandó, hogy túl sok kérdést szabályoznak sarkalatos törvények.
Győri Enikő: Igen. A sarkalatos törvények intézményével kapcsolatosan a jelentés elhallgatja, hogy azt nem a Fidesz-kormány vezette be, ez a magyar rendszerváltásnak volt a terméke. Ezt a magyar állampolgárok nagy része tudja, hogy ez hogyan született, a tárgyalásos rendszerváltás révén, és döntően nem változott, hogy mennyi törvény sarkalatos most, és mennyi törvény volt sarkalatos korábban.
Mv: Döntően változott, hogy mennyi törvény sarkalatos most, és mennyi törvény volt korábban.
Győri Enikő: Nem.
Mv: Döntően, és elvi alapon változott. Mi a véleménye arról, hogy...
Győri Enikő: Változtak területek, de a számok nem.
Mv: Maradjunk a területeknél, ahogy mondja. Jogvédő, intézményvédő és olyan koncepciókkal kapcsolatosan jelentős a kétharmadosság, ahol nagyon komoly egyetértésre van szükség, nagy konszenzusra. Ez volt a rendszerváltáskor elfogadott koncepciója a kétharmados törvényeknek.
Győri Enikő: Igen.
Mv: Mi a véleménye arról, hogy az adószabályok, a családkoncepció, a közteherviselés, a nyugdíjrendszer alapvető szabályai sarkalatos törvényekben vannak megállapítva? Csupa olyan dolog, amiben egy legitimen megválasztott kormánynak mozgástere kéne, hogy legyen, és most
gúzsba köti a következő legitim kormányt, akárki is legyen az.
Győri Enikő: Tudok mondani olyan kétharmados törvényt, amit '94 és '98 között fogadott el az akkori törvényhozás...
Mv: Mi az?
Győri Enikő: Regionális felosztásról volt szó, óriási vita volt Magyarországon, akkori kétharmados...
Mv: Jogos vita volt.
Győri Enikő: Tehát azt gondolom, hogy minden kormánynak, minden parlament kitermeli a maga kétharmados törvényeit...
Mv: Olyan ügyekben is, amiben ideológiai...
Győri Enikő: ...én most nem szeretném, bocsánat, nekem a Tavares-jelentésről kell beszélnem...
Mv: Csak a tényekről beszélünk.
Győri Enikő: Beszélhetünk a tényekről, beszélhetünk a teljes magyar alkotmányos rendszerről, tehát volt egy rendszerváltásos termék, amelyik működött 1990-től mostanáig.
Mv: Hát ez az!
Győri Enikő: Látjuk, hogy a számban jelentősen nem változott, ezt nem kritizálta senki, a korábbi időszakban nem kritizálta a szocialista és szabaddemokrata kormánnyal, most hirtelen ez egy probléma. Azt gondolom, hogy ez így nem fair.
Mv: Tehát nem ért azzal egyet, hogy nem a számban való különbség volna a kifogás tárgya, hanem a tartalomban való különbség. Hogy egy családról mit gondol egy kormány...
Győri Enikő: Rui Tavares azt mondja, hogy csökkenteni kell a kétharmados törvényeknek a számát. Én nem fogok a magyar adórendszerről beszélgetni, hiszen nem ez a feladatom, nem ezzel foglalkozom a magyar kormányban.
Mv: Köszönöm szépen, hogy mindezt elmondta.
Győri Enikő: Én is köszönöm a meghívást.
(Külügyminisztérium)
