Győri Enikő államtitkár az Európai Unió 2014-2020 időszakra szóló költségvetését elfogadó Európai Tanács 2013. február 7-8-i brüsszeli tanácskozását követően adott interjút a Heti Válasznak. A Halász Csillával folyatott beszélgetés a hetilap 2013. február 14-i számában jelent meg.

                                 Halász Csilla: Pénz áll a házhoz

Magyarország számára siker az uniós költségvetés – mondta lapunknak Győri Enikő külügyi államtitkár, miután múlt pénteken az unió állam és kormányfői jóváhagyták a következő hét év főszámait.

Megbukott Orbán nemzeti érdekérvényesítése – hallottuk Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselőtől. Ki az, aki rosszul értelmezi a történteket?

Tabajdi Csaba hirtelen akart nagyot mondani. Bízom benne, ha az ellenzék utánanéz a számoknak, másként nyilatkozik majd.

De mivel magyarázza, hogy hétfőn a parlamentben össztűz zúdult a kormányfőre, hogy a számok nem stimmelnek?

Magyarország úgy állt fel a tárgyalóasztaltól, hogy javított 2007–2013 közötti pozícióin. Többet kap, mint amennyit befizet, egy főre a korábbi 660 ezer helyett 712 ezer forintot. Magyarország az egyik legnagyobb nyertes. Az egy főre vetített egyenleget nézve csak a litvánok kapnak több pénzt. Ha a nemzeti jövedelemhez viszonyítunk vagy abszolút értékben számolunk, akkor is az első három legjobban járt ország között vagyunk.

Hogyan értük ezt el?

Jól felépített tárgyalási stratégiánk volt. Világosan meghatároztuk a céljainkat, és voltak szövetségeseink. A Bizottság eredeti, 2011. júniusi javaslata nem volt kedvező Magyarországnak. Harcoltunk, hogy a legszegényebb régióink hozzájussanak a forrásokhoz.

Mint minden tagállam.

Mi nemcsak tartottuk a markunkat, hanem az uniós elvek érvényesítéséért harcoltunk, miszerint a szegények nem lehetnek vesztesei a költségvetésnek. Nemcsak magunkért, hanem szövetségeseinkért is küzdöttünk. Ez kifizetődőbb taktika volt, mint ácsingózni a pénzekre. Agrárügyekben a franciákkal, a németekkel, a spanyolokkal szövetkeztünk. A visegrádi négyekkel a kohézió barátai csoportban működtünk együtt. Azon dolgoztunk, hogy ne egymás kárára érjünk el eredményeket. Ez élő cáfolata annak, hogy Magyarországnak nincsenek szövetségesei.

Hogy lehet ennyi érdeket közös nevezőre hozni?

Ez az Európai Tanács elnökének, Herman Van Rompuynak az érdeme. Mágus módjára rakta össze a 27 ország érdekét. Mindenki úgy jött ki a tárgyalóteremből, hogy elfogadható kompromisszum született.

Az agrártámogatásokról jó ideje viták vannak. Milyen érvekkel lehetett harcolni a pénzért?

Az északi országok szerint mezőgazdaság nélkül is lehet élni. Mi azt mondtuk: elegendő mennyiségű és minőségű európai élelmiszerre van szükség. A magyar részesedés az agrárforrásokból több lesz, mint az előző hét évben.

Fellélegzett, amikor kiderült: az áfa-elszámolás lehetősége megmarad?

Természetesen. Ha az áfát nem lehetett volna elszámolni, az évi 120 milliárd forint extra terhet rótt volna a magyar költségvetésre, s 0,3 százalékkal nőtt volna a deficit. Elértük azt is, hogy az uniós projektek finanszírozása ne 75, hanem 85 százalékos legyen. A magas önrész ellehetetleníti a pénz felhasználását.

Főtárgyalóként sajátjának érzi a sikert?

A kétéves megfeszített munkában a teljes magyar államigazgatás részt vett. A döntés éjszakáján, amikor kipróbáltuk, milyen 41 órát talpon lenni, számolós embereink minden részeredmény megismerésekor a folyosón osztottak-szoroztak, hogy az mit jelent Magyarországnak. Hét évvel ezelőtt a kohéziós támogatások terén a bizottság eredeti javaslatához képest tízszázalékos veszteséget könyvelhettünk el a tárgyalások végére, most 12 százalékos javulást. Ez az egész csapat érdeme.

(Külügyminisztérium)