„24 kistérségben, az ottani községi, járási központokban, elsősorban iskolákban szervezünk versenyeket, filmes versenyt, vetélkedőt, annak érdekében, hogy minél több dolgot megtudjanak az Európai Unióról, ne kezeljék azt egy távoli, misztikus dolognak, amihez nekik semmi közük” – mondta Győri Enikő államtitkár a Magyar Rádió 180 perc című 2013. március 21-i műsorában egy most indult új uniós tájékoztatási programról.

Mv: Háromnegyed 8 lesz 5 perc múlva, és még mindig ifjúság, mégpedig egy uniós programban.  Mi vagyunk Európa - ez a programsorozat indul, és köszöntöm Győri Enikőt, uniós ügyekért felelős államtitkárt, jó reggelt kívánok.

Győri Enikő: Jó reggelt kívánok. 

Mv: Kiket szólít meg ez a projekt? 

Győri Enikő: Most első alkalommal egy olyan kampányt indítunk, amely egy területileg lehatárolt, két megyének a fiataljait szólítjuk meg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fiataljaihoz, 12-18 éveseihez fordulunk. Ott 24 kistérségben az ottani községi, járási központokban, elsősorban iskolákban szervezünk versenyeket, filmes versenyt, vetélkedőt, annak érdekében, hogy minél több dolgot megtudjanak az Európai Unióról, ne kezeljék azt egy távoli, misztikus dolognak, amihez nekik semmi közük.  Én azt gondolom, hogy igenis sok közük van, és érdemes bennük mindezt tudatosítani, ha valamit ismernek, az iránt kevésbé lesznek bizalmatlanok, és talán többen tudnak majd élni azokkal a jogokkal, jogosítványokkal, amelyek megilletik őket. 

Mv: A Mi vagyunk Európa programsorozatnak van egy zsűri-sorozata is, Biros Péter háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Farkas Bertalan űrhajós, Majoros Péter Majka rapper, műsorvezető, Muri Enikő énekes.  Mi volt a szempontja a kiválasztásnak, a zsűri kiválasztásának? 

Győri Enikő: A szempont nagyon egyszerű volt, hogy ők mindannyian ezen térségnek a szülöttei.  Kötődnek a szűkebben vett pátriájukhoz, és mindannyian úgy érezték, hogy ez egy olyan projekt, olyan program, amelyhez érdemes a nevüket, önmagukat adniuk. 

Mv: Mit gondol, hogy mik azok az információk, amelyek a leginkább fontos, hogy eljussanak a fiatalokhoz, és most nyilván elsősorban uniós kérdésekben? 

Győri Enikő: Hát elsősorban arra gondolunk, hogy őket, mint magyar és egyben uniós polgárokat milyen jogok illetik meg.  Tudják persze azt is, hogy lehet szabadon utazni, de azt is, hogy ha egy boltba bemennek, ott vásárolnak, mondjuk nem elégedettek a termékkel, az nem megfelelő minőségű, azt nyugodtan visszavihetik, nekik az joguk, hogy akár a pénzüket is visszakapják, tehát legyenek tudatosabbak, éljenek jobban a jogaikkal,  tudják kinyitni a szájukat, hogyha arra szükség van. 

Mv: Pedig hogyha körülnézünk Európában, akkor a kutatások, elemzések, politikusok felmérései, visszajelzések alapján olybá tűnik, hogy a fiatalok nagyon is tisztában vannak a jogaikkal,  a felelősség kérdése az, ami kérdőjeleket vethet fel, illetve a másik érdekes tendencia, hogy épp a fiatalok körében, bár a határok szabadságot adnak, a határok megnyitása szabadságot ad,  ugyanakkor mint hogyha egyre kritikusabbak lennének a fiatalok az unióval, Európával szemben. 

Győri Enikő: Azt gondolom, hogy ez nem csak a fiatalokra jellemző, én egyértelműen a 2008 óta húzódó válságnak tulajdonítom azt, hogy egyre többen türelmetlenek, és elégedetlenek.  Elégedetlenek a saját kormányukkal, és áttételesen elégedetlenek az Európai Unióval is.  Azt gondolom, hogy ez egy természetes velejárója a válságnak, mindamellett ettől még nem tehetjük föl a kezünket, hogy ez minket nem érdekel. Szerintem nagyon fontos,  hogy mindenki tudja, hogy mi az, amiről érdemes, amivel kapcsolatban érdemes a kormányt hibáztatni, és mi az, amivel kapcsolatban akár az unióra lehet kenni a problémákat, de ne érezzük úgy, hogy mondjuk például rátolhatjuk a felelősséget az unióra bizonyos dolgokért, amiket mi nem csinálunk meg, mondjuk állampolgárként, vagy mi nem csinálunk meg, mint mondjuk nemzeti kormány.  Tehát a felelősebb hozzáállás az jellemző, és ezzel kezdte, hogy a fiatalokra azért jellemző a felelőtlenség. Én ezt azért nem mondanám, én azt gondolom, hogy nagyon sokan nincsenek az ismeretek birtokában, és ha valaki nincs az ismeretek birtokában, ha nem jut el hozzá az információ, akkor sokkal hajlamosabb arra, hogy elhiggyen olyanokat, amiket valaki mond neki, vagy ne gondolja át, hogy pontosan mi is történik.  És ha már egyébként Magyarország nagyon keményen küzdött azért, hogy az unió szegényebb régiói, és ne felejtsük el, hogy Európa húsz legszegényebb régiójából négy Magyarországon van, és ez a két megye is pont ide tartozik, azért harcoltunk, hogy ezeknek a régióknak ne legyen kevesebb fejlesztési forrásuk 2014-től. Még az utolsó pillanatban másfél milliárd euró, több mint 450 milliárd forintot sikerült kiharcolni, hiszen mi azt gondoljuk, hogy azzal tudjuk helyzetbe hozni ezeket a fiatalokat is, hogyha ezekhez a pénzekhez hozzájutnak,  ezekből a társadalmi felzárkóztatásra lehet összegeket fordítani, és munkahelyteremtésre, képzésre, hiszen hogyha jobban összpontosítunk, ezen fiataloknak az ottani személyes problémáira, és őket segítjük, azzal egyébként az egész országot segítjük, és javulna a foglalkoztatás, azáltal a családok biztonságban érezhetik magukat. 

Mv: Mi vagyunk Európa, a rendezvény programsorozatra március végéig lehet az interneten jelentkezni, az uniós projekt 12-18 éves diákokat szólít meg.  Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkárral beszélgettem.

(Külügyminisztérium)