Az Ukrajnával aláírt európai uniós társulási megállapodás azt jelenti, hogy minél közelebb szeretnénk tudni az országot Európához és az általa képviselt demokráciafelfogáshoz is – mondta Győri Enikő államtitkár 2014. március 21-én a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában.
Mv: Első vendégünk Győri Enikő, a Külügyminisztérium államtitkára. Brüsszelből van velünk a telefonon. Jó estét kívánok! Kezét csókolom!
Győri Enikő, államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok!
Mv: Ma reggel aláírták a társulási megállapodás politikai részét Ukrajnával az EU képviselői, Putyin elnök pedig szintén aláírta ma a Krím csatlakozásáról szóló törvényt. Lépés-válaszlépés. Ukrajnáról kérdezném elsősorban, Ukrajnát illetően. Ez visszafordíthatatlan folyamat egy esetleges uniós tagság felé Ukrajna számára?
Győri Enikő: Azt gondolom, hogy ez az ukrán–európai perspektívának egy megerősítése a tagállamok részéről. Azt gondolom, hogy egy nagyon egyértelmű válasz volt az orosz agresszióra. A Majdanon a tüntetés azért kezdődött több hónappal ezelőtt, mert az ukránok úgy érezték, hogy ők az európai utat szeretnék választani, azt, hogy Ukrajna minél közelebb kerüljön az Unióhoz, az általa képviselt értékrendhez, és nekünk ebben kellett egy gesztust tennünk Ukrajna felé, hogy mi készek vagyunk. Úgyhogy ennek a megállapodásnak a politikai része, az hatályba lép. A gazdasági része majd később, de ebben is...
Mv: Ez mikor egészen konkrétan? Mert egy szabadkereskedelmi egyezményről volt szó tavaly novemberben...
Győri Enikő: Így van.
Mv: ...tudjuk az előzményeket. Az mikor lép hatályba, ősszel?
Győri Enikő: Most április végén életbe fogjuk léptetni úgy, hogy Ukrajna azonnal megkapja a kereskedelmi könnyítéseket, tehát az ukrán áruk előtt megnyitjuk a piacot, de ezt nem kell viszonozniuk. Ukrajnának ez most segítség, mert így körülbelül ötszázmillió eurós értékű áruforgalom indulhat meg az Európai Unió tagállamai felé, ezt nem kell még viszonozniuk. Novemberben jutunk el oda, hogy megnézzük, hogy akkor a kereskedelmi részt is életbe lehet-e léptetni egyenrangúan, tehát hogy az ukránok is meg kell, hogy nyissák az Európai Unió termékei előtt jobban a piacukat. Azt gondolom, hogy ez a gazdasági lépés, amit most megteszünk egy nagyobb gesztust gyakorolva, illetve a politikai kapcsolatfelvételnek ez a jóval magasabb fokozatra kapcsolása, ez egy nagyon egyértelmű jelzés afelé, hogy mi Ukrajnát minél közelebb szeretnénk tudni Európához és az általa képviselt demokráciafelfogáshoz is. Természetesen ennek azért voltak feltételei, tehát Magyarországnak az volt a legfontosabb, hogy ugye amit eltöröltek első lépések egyikekén kisebbségügyi törvényt, az ne lépjen hatályba, tehát a törlés, az nincsen.
Mv: Ez, bocsásson meg, hogy itt félbeszakítom, erre visszatérnénk, de még a... mert itt most két szempont a gazdaság és a kisebbségi kérdést vetette Ön fel. Még itt talán a gazdaságot zárjuk le. Ugye ez egy lépéskényszer is volt az EU részéről, hogyha...? Ön is úgy fogalmaz, hogy kellett gesztust tenni. Hogyha nem lett volna krími megszállás, hogyha nem lett volna botrány és felkelés, hogyha fogalmazhatok így, Kijevben, akkor igazából az EU, novemberben még úgy látszott, hogy a társulási egyezménykor, hogy nem nagyon hajlandó segélyt nyújtani Ukrajnának. Most pedig hirtelen, ahogy Ön is fogalmazott, kellett gesztust gyakorolni. Hirtelen lett segély, lesz majd a szabadkereskedelmi egyezmény, és ráadásul egy képviselő felvetette, hogy gyorsított eljárásban esetleg uniós tag lehet Ukrajna, felrúgva a korábbi uniós elveket. Más országoknak lépcsőházban kellett tölteni, ugye, vagy az előszobában tíz évet, amíg bejutottak az EU-ba. Ez nem egy érdekes helyzet Ukrajna részéről az EU számára?
Győri Enikő: Na, azért haladjunk szépen sorjában! Mi novemberben, tehát az Unió készen állt arra, hogy a társulási megállapodást úgy, ahogy volt, azt kitárgyaltuk az első pontjától az utolsóig, politikai-gazdasági részt beleértve, aláírjuk. Nem az Unió lépett vissza, hanem Ukrajna, a Janukovics vezette Ukrajna úgy döntött, hogy mégsem írja ezt alá, az orosz kapcsolatrendszer, az fontosabb volt számára. Egyébként annak a megállapodásnak is volt pénzügyi része. Most valóban a pénzügyi részét, azt megfejeli az Unió, egy összesen 11 milliárd eurós csomag jön össze. Ennek vagy egy gyorssegély része, egy könnyebben lehívható része. Ennek egyébként a kidolgozása részletekbe menően, az most folyik. Az Unió azért arra is odafigyel, hogy ne lyukas zsákba öntsön pénzt, tehát azért egyértelműen tudnunk kell, hogy mire fogják azt elkölteni. Egy működő ukrán államra lenne szükség. Biztosnak kell lennünk abban, hogy nem folyik el kézen-közön ez az összeg. Tehát ezért kell itt még részleteket kidolgozni.
Mv: Világos. Bocsásson meg, nagyon kevés időnk van, és még bocsásson meg, gazdasági szankciókról szeretném kérdezni. Oroszországot is érintik a gazdasági intézkedések. Tegnap az Unió vezetői döntöttek arról, hogy egy kicsit szigorítják a gazdasági szankciókat, de ez még mindig nem a harmadik lépcső, egy széleskörű gazdasági szankciórendszer Moszkva ellen. Mikor kerülhet arra sor, milyen feltételek mentén?
Győri Enikő: Hát kimondott gazdasági szankciók egyelőre nincsenek. Egy szankciós lista van, vagyonbefagyasztás és belépési tilalom most már összesen 33 krími és orosz politikus ellen. A gazdasági szankciók lebegnek, a mostani csúcstalálkozón az állam- és kormányfők kifejezték, hogy ez is ott szerepel, de egyelőre most felkérték a bizottságot, hogy készítsen egy úgynevezett hatástanulmányt, vizsgálja meg, hogy hogyan hatna kire ez az esetleges gazdasági szankciórendszer, a továbblépés, az egyelőre nem született döntés.
Mv: Államtitkár asszony, és hogyha esetleg Moszkva egy olyan egyoldalú lépést tesz, ahogy Krímben megtette az elmúlt hetekben, mondjuk Kelet-Ukrajnában, és az EU úgy határoz, hogy lesznek további, tehát harmadik lépcsős gazdasági szankciórendszer, ugye Orbán Viktor ma azt nyilatkozta, hogy Paksról tegnap nem volt szó, tehát a paksi szerződés hatályban van...
Győri Enikő: Nem volt szó, így van.
Mv: ...az EU nem, nem került terítékre, de terítékre kerülhet, hogyha Moszkva máshogy viselkedik? Esetleg Paksot majd vissza kell vonni a harmadik lépcsőnél?
Győri Enikő: Nagyon sok feltételes mód szerepelt ebben a mondatban.
Mv: Tényleg.
Győri Enikő: Minden tagállamnak vannak kereskedelmi, gazdasági, üzleti kapcsolatai, a paksi szerződés, az január 14-én született, azóta az Országgyűlés megerősítette. Egészen friss üzleti megállapodások történtek Oroszország és más uniós tagállamok között az elmúlt napokban is, tehát én azt gondolom, hogy itt ha arra kerül a sor, újabb agresszió van, az Unió akkor fog döntést hozni és mérlegelni, hogy mit kell lépnie. Az a fontos, hogy most pontosan tisztán lássuk, hogy ennek a lépésnek milyen következményei vannak ránk nézve. Az, hogy mit lépjünk, azért azt mérlegelni kell, hogy kinek fáj, kinek fáj most, kinek fáj közép- és hosszútávon. Tehát szerintem erről most még valóban korai dönteni, beszélgetni.
Mv: Még egy kérdésre van időnk, és ez legyen a kisebbségek ügye. Ön vetette föl, és ez tényleg fontos, a kárpátaljai magyarságot érintő ügy. A politikai megállapodásban Ukrajna kötelezte magát az emberi jogok betartására. Gondolom, ebben benne vannak a kisebbségi jogok is. Ön szerint milyen garanciák vannak arra, hogy az új ukrán kormány vagy kormányok – hogyha lesznek ugye elnökválasztások májusban – be fogják tartani a korábbi jogszabályokat és nem csorbul a magyar kisebbség joga Ukrajnában?
Győri Enikő: Én azt gondolom, hogy ez egy komoly eszköz a kezünkben. Tehát Magyarország nem írta volna alá a társulási megállapodást, hogy a politikai rész hatályba lépjen, hogyha nem vonják vissza ezt a törvénytörlést. Tehát most az a kisebbségi törvény, az létezik. Lehet majd egy jobbat csinálni velünk szoros egyeztetésben. Tehát ez egy egyértelmű feltétele annak, hogy majd aztán a kapcsolatokat is tovább lehessen építeni. Én azt gondolom, hogy így most egy újabb garancia került a kezünkbe, hogy a kárpátaljai magyarságot ne érhesse sérelem.
Mv: Győri Enikő, köszönjük szépen, hogy rendelkezésünkre állt. Viszonthallásra!
Győri Enikő: Köszönöm. Viszonthallásra!
(Külügyminisztérium)