Tisztességes, de takarékos lesz a magyar EU-elnökség. Szinte lehetetlen körülmények között vettük át a munkát, nincs más választásunk, mint megfeszítetten dolgozni – mondta lapunknak Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-elnökségért felelős államtitkára. S hozzátette: 2011. január 1-jén mindennek rendben kell lennie. Látványosan felgyorsultak a program technikai-logisztikai és tartalmi előkészületei.

- Hol tartanak a felkészülésben? Január 1-jén minden rendben lesz?

- Mindennek rendben kell lennie, amikor Magyarország átveszi Belgiumtól az Európai Unió soros elnöki feladatainak ellátását. Két esztendő munkáját kell elvégeznünk fél év alatt. Emiatt nincs más választásunk, mint hogy rendkívül megfeszítetten, éjjel-nappal dolgozzunk. Szerencsére elkötelezett a csapat. Ez az elkötelezettség viszi előre mind a technikai-logisztikai, mind a szakmai előkészítést. A program kialakítása során jelenleg az európai uniós intézményekkel és a tagállamokkal egyeztetjük, hogy szerintük mit kellene tennünk az elnökség alatt. Október 20-án parlamenti vita lesz az elnökségi prioritásokról. A civilszervezetekkel október 21-én nagy konferencia keretében egyeztetünk. Majd a javaslatokat begyűjtve ismét a kormány elé visszük a tervezetet, s a kabinet által jóváhagyott elnökségi programot bemutatjuk az Országgyűlésnek. A végrehajtás hivatalosan januárban kezdődik.

- Ritka bonyolult helyzetben veszi át az EU soros elnökségét Magyarország, ez riasztó is lehet. Mik a legnagyobb kihívások?

- Az elnökséget menedzselő csapat vezetése nagyjából ugyanazokból áll, akik Magyarország csatlakozási tárgyalásait levezényelték. Ők pedig – Martonyi János külügyminiszter, Gottfried Péter miniszterelnöki főtanácsadó és Györkös Péter, a brüsszeli magyar EU-képviselet vezetője – egyáltalán nem ijedős emberek. Az Európai Unió helyzete ma valóban rendkívül összetett. Gazdaságpolitikában új „időszámítás” kezdődik. Összehangolt gazdasági kormányzást próbál kialakítani a huszonhét tagállam közösen, amire nem volt példa eddig sehol a világon. Ennek vannak tovagyűrűző, Európán kívüli hatásai is, tehát egyszerre kell az unióban és globálisan is lépni. Ez az egyik kihívás. A másik a lisszaboni szerződés, amely lassan már egy éve hatályos, de még mindig beüzemelés alatt áll. A teljes Lisszabon-szerű működésre a magyar elnökség idején áll át a közösség. A spanyolok idei – első félévi – elnökségük idején félig a régi, félig az új rendszerben dolgoztak. A mostani elnökséget adó belgáknak, bár szakmailag kiválóan teljesítenek, csak ügyvezető kormányuk van, így náluk hiányzik az a politikai stabilitás, illetve kormányzati legitimitás, amely ehhez a munkához szükséges. Emiatt, tekintettel a kormány példa nélküli támogatottságára és stabilitására, Magyarországgal szemben nagy az elvárás. Az EU tagjai megkívánják tőlünk, hogy hasznosak legyünk Európa javára.

- És hasznosak is leszünk?

- Mindenképpen. Igen, hasznosak leszünk.

- Ha a konkrétumokat nézzük, a gazdasági kormányzás az egyik nagy „falat”, a másik az Európa 2020 stratégia beindítása. Mit tervez ezekkel kapcsolatban a kormány és a külügyi tárca?

- Ez az első témakör, ami elnökségi programunk tervezetében szerepel. A gazdasági kormányzás a feszesebb pénzügyi gazdálkodást és költségvetési politikát, az Európa 2020 stratégia pedig a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést szolgálja, a korábbiaknál sokkal számonkérhetőbb módon, és sokkal horizontálisabb megközelítéssel, ez – úgy gondolom – helyes irány. Az egyébként nem könnyű helyzetünket segíti, hogy nem kell külön magyar és külön uniós célokban gondolkoznunk, mert a kettő egy és ugyanaz. Szerintünk az embereknek kell az európai gondolkodás középpontjában állniuk. A munkahelyteremtésnél nincs fontosabb feladat sem az EU-ban, sem Magyarországon. A kis- és középvállalkozások megerősítése az EU-ban és nálunk is egyértelműen a legjobb eszköz a foglalkoztatás növelésére. A gazdasági kormányzás és az Európa 2020 stratégia az emberek oldaláról nézve arról szól, hogy ne lehetetlenítsük el a jövőt, ne legyen felelőtlen pénzügyi gazdálkodás Európában, biztosítsuk a tisztes megélhetés és fejlődés lehetőségét a következő generációk számára.

- Úgy tűnik, a gazdasági kormányzás körül sok még a kérdőjel. Ez nem zavarja a felkészülési munkát?

- A gazdasági kormányzásról az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a javaslatait szeptember végén, de a legfontosabb politikai döntések még nem születtek meg. Ezek október végén várhatók, az Európai Tanács ülésén. A Herman van Rompuy elnök vezette munkacsoportban most folynak az utolsó egyeztetések. Dönteni kell például arról, miként szankcionáljuk a túlzott deficitet. Ráadásul van tagállam, amely alapszerződés-módosításban gondolkodik. Ezeket a döntéseket meg kell várnunk. A márciusi EU-csúcs gazdasági kérdésekkel foglalkozik majd. A tagállamoknak tavasszal kell letenniük az asztalra a nemzeti reformprogramjukat, s költségvetésük előzetes számait. Ezeket nyárra jóvá kell hagyni. Mindez valóban nem egyszerű feladat. Itt sokat nyom a latban Magyarország hitelessége is. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy saját deficitvállalásunkat – az idén 3,8 százalékot – teljesítsük, s jövőre le tudjunk menni 3 százalék alá. Soros elnök tagállamként hogy nézne ki, ha nem így járnánk el? Megjegyzem, hogy az idei 3,8 százalék egyébként az ötödik legjobb mutató Európában. Tehát fontos, hogy amit a kormány megígér, azt teljesítse. Nemcsak a deficitvállalásban, a gazdasági kormányzásban, az Európa 2020 stratégiában, hanem mindenben.

- A közösségi politikák szinte mindegyike tartogathat izgalmakat 2011 első fél évében? Erre felkészültünk?

-  A közösségi politikák alkotják elnökségi programunk második nagy célrendszerét. Idetartozik az agrár- és a kohéziós politika, és mi szeretnénk közös energiapolitikát is. Ezekkel kapcsolatban azt gondoljuk, hogy ha nem vagyunk egységesebbek a közösségen belül, ha nem nő a belső kohézió, akkor kívül sem leszünk versenyképesek. Tehát ha nem tartunk jobban össze, ha nem adjuk meg az esélyt a felzárkózásra az elmaradottabb régióknak és az ott élő embereknek, akkor nem tudunk előrelépni.

- Milyen eredményeket vár a februárra tervezett energiacsúcstól?

- Az Európai Bizottság decemberben mutatja be európai energetikai infra-struktúra-csomagját és középtávú akciótervét 2011–20-ra, majd jövőre az energiahatékonysági csomagot is. Ezek mind nagy jelentőségű dossziék. Magyar részről azt szeretnénk – az Európai Bizottsággal és az Európai Tanács elnökével szoros együttműködésben –, hogy a február 4-re tervezett EU-csúcson az energiabiztonság legyen a központi téma. Minden európai polgár számára fontos, hogy az ellátás biztonságos legyen. Ennek érdekében egységesebbé kell tenni a belső energiapiacot, átláthatóbbá az árazást, javítani a belső energia-összeköttetéseken, nemcsak kelet–nyugati, hanem észak–déli irányban is, a forrásokat diverzifikálni kell. Bízunk abban, hogy a stratégiai irányokról olyan dokumentumot tudunk a csúcs résztvevői elé terjeszteni, amely közös gondolkodás eredménye.

- Lesz EU-csúcs Budapesten is…

- Így van. A keleti partnerségi csúcson a huszonhét tagállam és a hat érintett ország – Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország – vezetői vesznek részt. Felfogásunk szerint akkor stabil Európa, és akkor erősebb a világban, ha a környezetével jó kapcsolatokat ápol. A Nyugat-Balkánnak már van integrációs perspektívája. Reméljük, hogy Horvátországgal az EU a csatlakozási tárgyalásokat a magyar elnökség alatt le tudja zárni.

- Ambiciózus célkitűzése az elnökségnek az unió romastratégiájának elfogadása. Biztos a sikerben?

- Hat éve küzd ezért Járóka Lívia magyar képviselő az Európai Parlamentben. Ma már senki nem vitatja, hogy a témával foglalkozni kell. Az Európai Bizottság decemberre ígéri annak feltérképezését, amit kételyeink alapján régóta szorgalmazunk, hogy a tagállamokban arra használták-e fel az erre a célra előirányzott forrásokat, amire szánták, a romák beilleszkedésére és felemelkedésére. Ennek alapján – a tagállami hatáskört féltő tagországok álláspontját is figyelembe véve – a nemzeti romastratégiák európai keretdokumentumának elfogadására látunk esélyt a júniusi EU-csúcson. A kulcs a munkahelyteremtés és az oktatás. Magyar részről nemcsak problémaként, hanem lehetőségként is tekintünk erre a sokmilliós közösségre, hiszen tagjai jelentős munkaerő-utánpótlást jelenthetnek Európa számára.

- Mibe kerül Magyarországnak az EU-elnökség? Készültek-e számítások a várható gazdasági hatásairól?

- Erre az évre kilencmilliárd forintot irányzott elő az előző kormány, de csak 6,9 milliárdot kaptunk. A hiányzó 2,1 milliárd az elmaradt ingatlaneladásokból folyt volna be, emiatt szinte lehetetlen helyzetben vettük át az elnökség előkészítését. A jövő évi elő-
irányzat a költségvetési vita során dől el. Egy közepes méretű magyar város lakosságával azonos számú – 40-50 ezer – vendéget várunk az elnökség hazai rendezvényeire. Húsz kiemelt eseményt tervezünk, amelyek nagy része a Gödöllői Királyi Kastélyban zajlik, két esemény házigazdája Balatonfüred, illetve Debrecen lesz. Emellett 200 szakértői találkozó várható. Mindezeken a résztvevők 3,4 milliárd forintot költenek majd el. Ennek alapján a bevételek közül a különböző – áfa, iparűzési és idegenforgalmi – adóbefizetésekkel tudunk számolni, ezek összege 1,2 milliárd forint. Amikor a helyszínekről döntöttünk, az volt az elsődleges szempont, hogy olyan fejlesztésekbe – gödöllői kastély, budapesti Néprajzi Múzeum, Stefánia Palota, a Vidékfejlesztési Minisztérium Kossuth téri épületének felújítása – fektessünk be, amelyek hosszú távon is hasznot hoznak Magyarországnak. Egy szó, mint száz: tisztességes, de takarékos lesz a magyar EU-elnökség. Szeretnénk bebizonyítani a magyar embereknek, hogy az EU jó dolog.

Névjegy: Győri Enikő (42)

Okleveles közgazda. 1992-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán. Ugyanebben az esztendőben fél évet ösztöndíjjal az amerikai Marylandi Egyetemen töltött.
PhD-tanulmányait 2000-ben ugyancsak a BKE nemzetközi kapcsolatok szakán végezte, Európa szakirányon. 1992–99 között az Országgyűlés európai uniós ügyek bizottságának tanácsadója, főtanácsadója. 1999–2003 között Magyarország római nagykövete volt.
2003 őszétől az Országgyűlés Hivatalában a Fidesz frakciójának EU-munkacsoportjában stábfőnök.
2009–10-ben európai parlamenti képviselő.
Családos, két kisgyermek édesanyja.


Szerző: Kocsi Margit

(vg.hu)