Magyarországnak a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) idei soros elnökeként a szervezet tekintélyének növelése az egyik célja, a tisztség januári átvétele óta ebben több sikert is elért – mondta Prőhle Gergely az MTI-nek.

A Külügyminisztérium helyettes államtitkára kifejtette: mivel a KEK „nemzetközi tekintélye az utóbbi időben kicsit elhalványult”, célként határozták meg, hogy növelik a szervezet „fényét és befolyását”. Ebben segíthet, hogy júliustól egy éven át Magyarország áll a visegrádi csoport (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) élén is.

Prőhle Gergely a magyar KEK-elnökség eddigi sikeres rendezvényei között említette a tavaszi üzleti fórumot, továbbá a mezőgazdasági és igazságügyi miniszteri találkozót, amelyeken a szervezet tagállamai magas szinten képviseltették magukat. Az országok az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank londoni központjában is tanácskoztak, mert a KEK sok projektjét a pénzintézet finanszírozza, és ezzel az eseménnyel a projektek körét igyekeztek bővíteni, továbbá bemutatni, hogy milyen lehetőségeket kínál a KEK – mondta.

A helyettes államtitkár úgy látja, nem várható el, hogy a KEK a V4-hez hasonló ismertséget szerezzen a társadalomban, így Magyarország is a szakértőknél, az üzleti szférában szeretné láthatóbbá tenni a szervezetet, és ebben eddig sikeres.

Kiemelte: a visegrádi identitás, a közép-európai tudat erősítése fontos cél, ezt szolgálta májusban az első Budapest-Krakkó kerékpárverseny megrendezése is, hiszen megmutatta, hogy a térség regionális központjai milyen közel vannak egymáshoz. A magyar elnökség alatt is szeretnék növelni a közép-európai tudatosságot – tette hozzá.

A július 1-jén megkezdődött magyar V4-elnökséggel kapcsolatban emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök Varsóban ismertette, milyen célokat jelölt ki Magyarország az elkövetkezendő egy évre.

Orbán Viktor június 16-án Varsóban, a V4-Japán kormányfői csúcstalálkozón a magyar elnökség programjának pontjai között említette az energiabiztonságot, az észak-déli közlekedési és szállítási infrastruktúrák kiépítését, a biztonságpolitikát - ugyanis 2016-ig fel kell állítani egy közös V4-es harccsoportot –, valamint a gazdasági együttműködés erősítését, elsősorban a kis- és középvállalkozásokét a kereskedelmi és iparkamarák bevonásával. Emellett a magyar elnökség is él majd több külpolitikai kezdeményezéssel, továbbá célja a V4 törvényhozásai közötti kapcsolatok erősítése – ismertette.

Prőhle Gergely a visegrádi elnökség jelentősebb eseményeiről elmondta: augusztus végén a V4-es miniszterelnökök a fiatalságról, az ifjúságot érintő kérdésekről tanácskoznak, októberben pedig a négy külügyminiszter a KEK-országok tárcavezetőivel együtt a Nyugat-Balkánról tárgyal. December elején ismét a V4-es kormányfők találkoznak, ezekre az eseményre más országok képviselőit is meghívják.

A helyettes államtitkár szerint kedvező, hogy Magyarország V4- és KEK-elnöksége részben egybeesik, hiszen a KEK térségét nagyjából lefedi a V4, az uniós keleti partnerség kezdeményezés és a Nyugat-Balkán. Ezek a kooperációk így erősíthetik egymást.

A KEK-nek 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. A KEK tagállamai közül - Horvátország július 1-jei csatlakozásával - tíz tagja az Európai Uniónak.

(MTI, Külügyminisztérium)