Nagy sikerrel léptek fel hétfő este a Fölszállott a páva tehetségkutató 2013 győztesei az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) párizsi székházában a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény 10. évfordulója alkalmából 2013. június 10-én rendezett gálaműsoron. Hazánkat a párizsi gálakoncerten – amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a Külügyminisztérium támogatásával jött létre – Prőhle Gergely helyettes államtitkár képviselte.
Csizmadia Anna énekes és Berecz István táncos mellett a Parapács zenekar, valamint a Jászság táncegyüttes mutatkozhatott be, őket Pál István „Szalonna” prímás kísérte el Párizsba. Az MTVA, a Duna Televízió Zrt. és a Hagyományok Háza népzenei és néptánc-vetélkedőjének az UNESCO volt a fővédnöke. A Páva-variációk című gálaműsor elején és végén matyó népviseletbe öltözött mezőkövesdi hagyományőrzők, valamint mohácsi busó jelmezesek vonultak fel a színpadra. A matyó hímzés tavaly került fel az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára, a mohácsi busójárás pedig 2009 óta szerepel ezen a listán.
A koncert előtt Getachew Engida, az UNESCO főigazgató helyettese szólt a tíz évvel ezelőtt elfogadott szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény jelentőségéről. Magyarország – mint azt Bogyay Katalin UNESCO-nagykövet és a szervezet egyben közgyűlési elnöke bejelentette – 2014-ben újra pályázik az UNESCO szellemi kulturális örökség kormányközi bizottságának tagságáért; ennek hazánk korábban már tagja volt, s a konvenció szövegezésében is részt vett.
Prőhle Gergely külügyi államtitkár az MTI-nek Párizsban elmondta: a magyar népi kultúra egyértelműen mutatja, hogy egy befogadó nemzet mennyire képes az európai dokumentumokban is lefektetett kulturális sokszínűséget nemcsak hazájában bemutatni, hanem kifelé is közvetíteni. „Egy ilyen alkalom nagyon jó eszköz arra, hogy Magyarország bemutassa azt a nyíltságot, amely sokkal inkább jellemző rá, mint ahogy az a franciaországi újsághírekből általában kiderül” – hangsúlyozta az államtitkár.
A „nem épített kulturális”, azaz szellemi kulturális örökség megóvása Prőhle szerint a kulturális politika leglényegesebb eleme. Az elmúlt évek egyik nagy tanulsága, hogy a kulturális diplomácia szerepe a nemzetközi kapcsolatokban is egyre nagyobb szerepet játszik, mert a kulturális eszközök a jobb integráció elősegítésében sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak, mint korábban. Ez a tény pedig felértékeli az UNESCO-t is – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Prőhle Gergely és az UNESCO főigazgató helyettesének kétoldalú megbeszélésen – mint az államtitkár az MTI-nek elmondta – szó volt az UNESCO által támogatott magyarországi romaprogramokról és a kisebbségi, illetve az anyanyelv védelmét szolgáló programokról.
Kitértek az árvízhelyzetre is, hiszen a francia híradások is „tele vannak velünk”, egyébként nagyon pozitív felhanggal, miután emberéletben nem esett kár, s ez Európában egyedülálló – hangsúlyozta az államtitkár. Ez pedig azért kapott hangsúlyt, mert októberben kerül megrendezésre a Budapesti Víz Világtalálkozó, amely kapcsolódik az UNESCO által kezdeményezett ENSZ Vízügyi Együttműködés Nemzetközi Éve rendezvényeihez. A kulturális örökség védelme, beleértve az „épített kulturális örökséget”, egy-egy árvíz kapcsán külön felmerül, a „szomorú és veszélyes aktualitás” pedig növeli az érdekelődést a konferencia iránt – mondta Prőhle.
Az államtitkár 2013. június 9-én este találkozott Samuel Pisarral, az UNESCO jószolgálati nagykövetével és különleges megbízottjával a holokauszt történelmének oktatása terén, akivel a jövő évi magyarországi holokauszt-emlékévről, s abban az UNESCO magas szintű közreműködéséről egyeztettek. Prőhle meglepőnek nevezte, hogy „milyen nagy a történelmi érzékenység” a párizsi székhelyű nemzetközi szervezetben. A „közép-európainak tekintett múltba fordulásunk itt sokkal nagyobb elfogadást élvez, mint egy-egy nyugat-európai fővárosban, ahol általában azt halljunk, hogy a jövőbe kell tekintenünk” – tette hozzá.
(MTI, Külügyminisztérium)
