Orbán Viktor kormányfő konkrét javaslatokkal, beruházási elképzelésekkel készül Kínába, ahová az új kínai kormány tavaszi felállását követően várják – tájékoztatta Prőhle Gergely külügyminisztériumi helyettes államtitkár az MTI-t Pekingben, miután 2013. január 10-én megbeszélést folytatott Szung Tao kínai külügyminiszter-helyettessel.

A magyar Külügyminisztérium 2013-at közép-európai évnek hirdette meg, s Kína különös figyelemmel igyekszik kiépíteni gazdasági, kulturális, turisztikai, kapcsolatait a régióval, a két ország újabb közös kapcsolódási pontot talált – magyarázta Prőhle.

Magyarország, amely ez év elejétől tölti be a Közép-európai Kezdeményezés, majd a visegrádi csoport (V4) elnöki tisztét, részben arra szeretné az alkalmat felhasználni, hogy „akadálymentesítse” a térség országai közötti összeköttetést, javítsa a közlekedés infrastruktúráját. Ez az elképzelés jól illeszkedik abba a közép- és kelet-európai országokat érintő koncepcióba, amelyet a kínai kormány hirdetett meg, s amelyhez tízmilliárd dolláros keretet rendelt. A magyar diplomata úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ehhez kapcsolódó konkrét, megvalósításra ajánlott projektek tervét fogja letenni az asztalra.

Szóba került a kulturális intézetek egymás országában való létrehozásának elképzelése is, amellyel kapcsolatban a helyettes államtitkár megjegyezte, hogy már ma is sokféle együttműködésre ad lehetőséget a meglévő intézmények sokasága, a hangsúly tehát nem egy épületen van, hanem azon, hogy tényleges tartalommal, színes, érdekes, vonzó programokkal jelenjünk meg.

Az ifjúsági cserékről, a kölcsönös egyetemi ösztöndíjas lehetőségekről szólva a kínai fél megerősítette, hogy száz diáknak kínálnak továbbtanulási lehetőséget, míg magyar részről még folyamatban van a keretszámok véglegesítése.

A megbeszélés során a kínai vezető diplomata hangsúlyozott érdeklődést mutatott az Európai Unió jelenlegi állapota, a 2020-as távlati stratégiák iránt, s egyrészt arra volt kíváncsi, túljutott-e már az unió a pénzügyi válság nehezén, illetve hogy melyek a kivezető módszerek, másrészt azt firtatta, miként finanszírozható úgy az életszínvonal folyamatos emelése, hogy ne növekedjen az adósság. Szung szerint Kína egy sikeres Európai Unióban érdekelt, s a kínai külügyi vezetés az unióban is sikeres és elismert Magyarországgal kíván együttműködni.

A Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára megerősítette, hogy Magyarország ugyancsak Európa stabilitásában érdekelt, s „európai elkötelezettséggel törekszik Kínához fűződő jó viszonyának fejlesztésére”.

(MTI, Külügyminisztérium)