A vasárnapi németországi parlamenti választásokon nagyarányú győzelmet arató, de az abszolút többségtől néhány mandátummal elmaradó konzervatív pártszövetség, a CDU–CSU számára reális lehetőség a szociáldemokratákkal (SPD) kötendő nagykoalíció, de a Zöldek pártjával létrejövő koalíció is – mondta Prőhle Gergely 2013. szeptember 24-én.
A Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szeptember 24-én az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén azt is hangsúlyozta: a német lakosságot erősen foglalkoztatja, hogy a pártok milyen Európa-politikát folytatnak.
A németországi parlamenti választásokról tartott tájékoztatóján a helyettes államtitkár hangsúlyozta: a szavazatok 41,5 százalékát megszerző CDU–CSU és az 5 százalékos küszöbtől nem sokkal elmaradó új párt, az Alternatíva Németországnak (AfD), valamint a szintén 5 százalékhoz közeli eredményt elérő, de a parlamentből "sajnálatos módon kieső" liberális párt (FDP) támogatottsága együtt már a választók többségét jelenti. Úgy fogalmazott: a korábbi strukturális többség a baloldalon mára elveszett.
Felmérések szerint a német választókat nem egzisztenciális gondok vagy természeti katasztrófák aggasztják a leginkább, hanem elsősorban az euróválság következményeitől tartanak. Ezért nagyon fontos, hogy a pártok milyen Európa-politikát folytatnak. Angela Merkel kormányának sikerült megtalálnia az egyensúlyt az Európáért viselt felelősség és a németek nemzeti és anyagi érdekei között, sikerült "eurorealista" álláspontot kialakítania – hangsúlyozta Prőhle Gergely.
A koalíciós lehetőségeket latolgatva a helyettes államtitkár azt mondta, hogy az abszolút többségtől néhány mandátummal elmaradó CDU–CSU számára reális lehetősége van a szociáldemokratákkal (SPD) kötendő nagykoalíciónak, de a Zöldek pártjával létrejövő koalíciónak is. Ugyanakkor elvileg megvan a matematikai lehetősége egy baloldali többségnek és kormányalakításnak is, ha az SPD összefog a Zöldekkel és a keletnémet utódpárttal, a Baloldal pártjával. A három pártnak néhány mandátumos többsége lenne a Bundestagban, a német parlament alsóházában, és kormányt alakíthatnának egy szociáldemokrata kancellárral. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a Baloldalt kiengedjék a "politikai karanténból", aminek nem nagy a valószínűsége, de nem is zárható ki – mondta.
A nagykoalíció mellett szól az ország politikai kultúrája, föderális berendezkedése (tartományonként más-más koalíciók működnek), továbbá az, hogy sok szempontból Németországban eddig is nagykoalíció működött, mert a Bundesratban (felsőház) szociáldemokrata–zöld többség volt, és Angela Merkel kancellár több alkalommal is csak szociáldemokrata és zöldpárti képviselők támogatásával tudta elképzeléseit keresztülvinni a saját pártjában tapasztalható ellenállás miatt.
Kérdés, hogy a szociáldemokraták hajlandók-e a nagykoalícióra, amely 2005 és 2009 között sikeresen működött ugyan, de következménye az SPD meggyengülése lett. Másrészt a Zöldekkel kötendő koalícióért sem lelkesednek sokan a kereszténydemokrata táborban. A bajor CSU már be is jelentette, hogy nem hajlandó velük tárgyalni – mondta Prőhle Gergely.
Rámutatott, hogy a kereszténydemokraták és a Zöldek értékrendje között lehet hasonlóságokat találni, mindkét párt a teremtett világért viselt felelősséget hangsúlyozza, ami alapja lehet egy koalíciónak.
Nem zárható ki új, előre hozott választások lehetősége sem – mondta –, ám abból minden valószínűség szerint Merkel pártja még inkább megerősödve kerülne ki, és elérné az abszolút többséget. A liberálisok kudarcát Prőhle többi között a párton belüli korrupciós ügyekkel, a következetlen politikai vonalvezetéssel magyarázta.
Véleménye szerint az FDP egyes üzeneteit – alternatív létformák, migráció – nem támogatja a társadalom nagy része, ezeket az integrációs és toleranciaprogramokkal a kormány és a többi párt is saját törekvéseinek részévé tette.
(MTI/Külügyminisztérium)
