Fenn kell tartani Törökország EU-csatlakozási tárgyalásainak dinamikáját, mert ha a tárgyalások megakadnak, annak rossz üzenete lehet Törökország és az európai közvélemény felé is - mondta Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára 2013. szeptember 3-án az MTI-nek.

A helyettes államtitkár a szlovéniai Bledben egy stratégiai fórumon vett részt, és ezt követően nyilatkozott telefonon az MTI-nek. Prőhle Gergely elmondta: ez az esemény a közép-európai külügyi vezetők és tisztviselők hagyományos találkozója, amelyen a régiót és Európát érintő ügyeket, továbbá globális kérdéseket is megvitatnak.

Ezúttal egyebek mellett az európai monetáris unió jövőjéről, a nyugat-balkáni helyzetről, a vízgazdálkodásról és Törökország EU-csatlakozási lehetőségeiről beszéltek. Az utóbbi témával kapcsolatban a helyettes államtitkár kifejtette: a tanácskozáson nem nagyon voltak olyanok, akik ellenezték volna Törökország integrációját, holott „van belőlük is bőven az európai politikában és közvéleményben”.

A török csatlakozás előnyeit sorolva kiemelte: a jelenlegi szíriai helyzet is mutatja, hogy Törökország milyen komoly szerepet játszik a térség stabilizálásában, fontos NATO-tagállam és szövetséges. Emellett jelentősen hozzájárul az energiabiztonság megteremtéséhez – jegyezte meg. Magyarország szempontjából Prőhle Gergely a gazdasági együttműködés előnyeire is rámutatott.

Azt is hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkán jövőjével kapcsolatos tárgyalásokon Törökországnak szintén fontos helye van, aminek egyaránt vannak történelmi és gazdasági okai is. Mint mondta, az EU azonban nem egységes e kérdésben, hiszen több tagállamban jelentős török kisebbség él, így ők belpolitikai szempontokat is figyelembe vesznek álláspontjuk kialakításakor.

Gyakori érv a török csatlakozás ellen, hogy az unió egy zsidó-keresztény alapokon nyugvó értékközösség, amelybe a mérsékelt iszlámot követő Törökország nem illik bele – mondta. Úgy vélte, előbb-utóbb azonban Törökország európai integrációjának „gyakorlati előnyei nagyobb súllyal fognak latba esni, mint az értékválasztás kérdése”.

A helyettes államtitkár emlékeztetett: Magyarország támogatja Törökország uniós csatlakozását, álláspontja szerint fenn kell tartani a tárgyalások dinamikáját, ellenkező esetben rossz üzenetet közvetítenek a török és az európai közvélemény felé. Jelenleg érzékelhető „némi leállás” a folyamatban, ennek egyik oka sokak szerint az lehet, hogy közelednek a német választások – mondta. Hozzáfűzte: remélhetőleg a litván EU-elnökségnek sikerül az ügyben előrelépést elérnie. Törökország 1987-ben adta be a hivatalos csatlakozási kérelmét, a tárgyalások csak 2005-ben kezdődtek meg.

(MTI)