A berlini fal leomlása és Németország újraegyesítése Magyarország bátorsága és politikai bölcsessége nélkül nem valósulhatott volna meg – hangsúlyozta Jürgen Sudhoff, a német szövetségi külügyminisztérium egykori államtitkára 2013. május 6-án Az Ostpolitiktól (keleti politikától) az európai partnerségig című 2013. május 6-i budapesti konferencia pódiumbeszélgetésén, amelyet Prőhle Gergely helyettes államtitkár moderált.

A magyar–német diplomáciai kapcsolatok felvételének negyvenedik évfordulója alkalmából az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen tartott fórumon három, volt magyar külügyminiszter vett részt. Jeszenszky Géza, Kovács László és Balázs Péter a kapcsolatok múltjára visszatekintve hangsúlyozta, hogy a német–magyar kapcsolatok a rendszerváltás előtt is kiemelkedően fontosak voltak.

Jürgen Sudhoff az 1989-90-es kelet-európai eseményekről úgy fogalmazott: „akkoriban nem gondoltuk volna, hogy mindez bekövetkezik, a kommunista rendszereket és Európa megosztottságát bebetonozottnak hittük. Nem gondoltuk volna, hogy mindezt megéljük, sőt befolyásolni tudjuk az eseményeket” – jelentette ki a korábbi államtitkár, aki kiemelte Magyarország mellett Lengyelország, Lech Walesa, a Szolidaritás vezetője, majd lengyel államfő, továbbá Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő szerepét is. Hangsúlyozta: 1956 után Németország mindig is nagy rokonszenvvel tekintett Magyarországra.

Kovács László, a Horn-kormány külügyminisztere a magyar–német diplomáciai kapcsolatok felvételére úgy emlékezett vissza, hogy az óvatos, de határozott lépés volt. Felidézte azt is, hogy Magyarország már 1982-ben az akkori német kancellár, Helmut Schmidt egyik tanácsadójának közreműködésével „nagy titokban” kapcsolatba lépett az Európai Unió elődjével, az Európai Gazdasági Közösséggel az együttműködés érdekében.

Az 1989. szeptember 10-i határnyitással kapcsolatban Kovács László visszaemlékezett arra, hogy akkoriban már több tízezer NDK-s turista, illetve menekült tartózkodott Magyarországon. A magyar kormány abban az időben már tudatában volt annak, hogy a két német állam közötti tárgyalások nem járnak eredménnyel, ezért lépnie kellett. Ezt megelőzően a várható szovjet reagálást igyekeztek mindenekelőtt kipuhatolni, és Gorbacsov válasza az volt, hogy a menekültek ügyének megoldása a két német állam és Magyarország dolga. „Azaz egyértelművé vált, hogy a Szovjetunió nem avatkozik be” – tette hozzá, utalva arra, hogy a Németh Miklós vezette kormány a Külügyminisztérium javaslatára ezt követően döntött az 1989. szeptember 10-i határnyitásról.

„Akkor még nem reméltük, hogy a fal leomlik. A fal leomlása és az újraegyesítés olyan bónusz volt, aminek nagyon örültünk” – jelentette ki Kovács László, aki úgy értékelte: az 1989. augusztus 19-20-i páneurópai piknik „bátor civil kezdeményezés” volt, de a hivatalos határnyitást szeptember 10. jelentette.

A Bajnai-kormány külügyminisztere, Balázs Péter, aki 1997-től bonni, majd berlini nagykövetként szolgált, úgy értékelte, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele nagy hatással volt a gazdasági kapcsolatok alakulására. Felidézte, hogy nagyköveti munkája idején mindkét országban más politikai színezetű kormány került hatalomra. A szocialista Horn Gyula miniszterelnököt és a konzervatív Helmut Kohl kancellárt 1998-ban a konzervatív Orbán Viktor és a szociáldemokrata Gerhard Schröder váltotta. Visszaemlékezett arra, hogy a kapcsolatok mindig az országokhoz és a két néphez kötődtek, pártok felett álltak, és annak a reménynek adott hangot, hogy ez a jövőben is így marad.

A Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Prőhle Gergely moderálásával tartott beszélgetésen az Antall-kormány külügyminisztere, Jeszenszky Géza ugyancsak azt emelte ki: „1989-ben még nem hittük volna, hogy megéljük a kommunizmus végét”. Utalt arra, hogy Németországnak nagy szerepe volta magyarországi változások előmozdításában.

Jeszenszky Géza egyetértett Kovács Lászlóval abban, hogy nincs értelme egymás érdemei elvitatásának, de eltért a véleménye a páneurópai piknik szerepéről. Jeszenszky Géza úgy vélte, hogy „a páneurópai piknik nyitotta meg a gátat”. Visszaemlékezett arra, hogy a piknik idején mintegy 800 NDK-s menekült törte át a határt, és a határőrök azt nem akadályozták meg.

(MTI, Külügyminisztérium)