Magyarország üdvözli, hogy Németország folytatni kívánja a diskurzust az Európai Unió alapvető értékeinek védelméről - mondta Prőhle Gergely november 28-án Berlinben.
A Külügyminisztérium helyettes államtitkára a Magyar-Német Fórum 23. éves közgyűlésén mondott beszédében kiemelte, hogy pontosan meg kell határozni az alapvető uniós értékek közösségen belüli védelmét szolgáló mechanizmus működésének feltételeit. A magyar álláspont szerint az is elengedhetetlenül fontos, hogy az új mechanizmust az uniós szerződések módosítása nélkül alakítsák ki - mondta Prőhle Gergely.
Erről a mechanizmusról a német konzervatívok és szociáldemokraták szerdán megkötött koalíciós szerződésében is van szó. Prőhle ezzel kapcsolatban megjegyezte: örömmel olvasta, hogy a vonatkozó fejezet címe az, hogy Erős Európa, hiszen ez a 2011-es magyar uniós elnökség jelszava volt.
Az EU jövőjéről egy "új realizmus" szellemében érdemes folytatni a vitát - emelte ki az államtitkár. Nem euroszkepticizmusra, hanem eurorealizmusra van szükség - mondta.
Emlékeztetett, Angela Merkel német kancellár számos alkalommal szorgalmazta, hogy valamennyi uniós tagállamnak erőfeszítéseket kell tennie a gazdasági-pénzügyi válság legyőzéséért. A magyar kormány "nagyon komolyan vette" ezt a feladatot, de "néha elég sok bírálatot is kapott" a tevékenysége miatt, holott minden lépést "a jogállamiság keretei között" tett meg. Érték bírálatok a változtatások gyors ütemét is, pedig "vékony jégen futni kell, hogy átérjünk a túlsó partra" - mondta az államtitkár.
Kiemelte: a gazdasági konszolidáció eredményes, ami az egész közösség versenyképességét tekintve is fontos - emelte. A gazdaság növekedési pályára állt, az államadósság, az infláció és a munkanélküliség csökken, a GDP-arányos államháztartási hiány pedig 3 százalék alatt van, ami "ritkaság" az EU-ban - mondta Prőhle Gergely.
Említette egyebek között a roma integráció területén végzett munkát és az antiszemitizmus elleni erőfeszítéseket. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: 2015-ben Magyarország lesz a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöke.
A német külügyminisztérium épületében rendezett közgyűlést német részről Peter Schoof, a minisztérium uniós tagállamokkal kapcsolatos stratégiáért felelős megbízottja nyitotta meg. Beszédében az uniós alapértékek védelméről szóló diskurzus folytatása mellett kiemelte, hogy a konzervatívok és szociáldemokraták koalíciós szerződésében azt is rögzítették, hogy Németország továbbra is az úgynevezett közösségi módszert alkalmazva kívánja előmozdítani az uniós integráció ügyét.
Abban is megmarad a folyamatosság, hogy Németország vállalja a kisebb méretű tagországok "ügyvédjének" szerepét, és ez Magyarországra is vonatkozik - tette hozzá.
Hangsúlyozta: minél szorosabban össze kell fogni az euróövezetet és a huszonnyolcak közösségét, az euróövezet fejlődésének az uniós integrációba "beleágyazódva" kell tovább haladnia. Ennek szükségességét jól mutatja az a kérdés, hogy miként lehet megvalósítani az euróövezeti bankuniót Észtországban, hiszen a balti állam az övezethez tartozik, de az észt bankok anyavállalatai a skandináv országokból, vagyis az eurózónán kívülről érkeznek.
(MTI)