Petr Pithart volt cseh miniszterelnök szerint az egykori magyar, lengyel, szlovák és cseh ellenzéki együttműködésből született a visegrádi együttműködés gondolata.

Pithart – aki 1990 februárja és 1992 júliusa között volt Csehország miniszterelnöke – abból az alkalomból nyilatkozott 2013. június 7-én az MTI-nek, hogy a krefeldi székhelyű Adalbert Alapítvány neki ítélte az európai béke, a szabadság és az együttműködés előmozdításáért járó idei nemzetközi Adalbert-díjat. Az eddigi díjazottak között volt Tadeusz Mazowiecki és Antall József, az első szabadon választott lengyel és magyar miniszterelnök, továbbá Václav Havel volt cseh államfő és Helmut Kohl egykori német kancellár. 2009-ben pedig Göncz Árpád korábbi államfő részesült a kitüntetésben.

Petr Pithart másnap vette át a díjat Áder János köztársasági elnöktől. Tiszteletére a visegrádi országok együttműködéséről rendeztek nemzetközi kollokviumot az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen az Adalbert Alapítvány, továbbá a Konrad Adenauer Alapítvány és az egyetem közös szervezésében.

A volt kormányfő visszaemlékezett arra, hogy a rendszerváltás idején mindenekelőtt Václav Havel, Lech Walesa lengyel államfő és Göncz Árpád képviselte a közép-európai együttműködés gondolatát. „Olyan elgondolásaik voltak, amelyeket csak részben sikerült valóra váltani” – tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az egyik legfontosabb célt – egymás segítését az euroatlanti integráció folyamatában – maradéktalanul sikerült megvalósítani. Pithart utalt arra, hogy annak idején nem teljesen ezt az együttműködést álmodta meg. Ennek ellenére úgy értékelte, hogy a négy ország ma nagyon intenzíven együttműködik. Fontosnak nevezte, hogy Európai Unión belül együttesen lépnek fel, és szolidárisak egymással. „Még mindig jobban értjük egymást mi négyen, mint a többi ország” – értékelte Pithart.

A jövőt illetően fontosnak nevezte, hogy a négy ország gazdasági fejlettsége egy szintre kerüljön, és ezzel kapcsolatban utalt arra: az euró bevezetésére – csakúgy, mint Szlovákiában – Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon is szükség van. Lehetőség szerint minél több kérdésben kellene közös álláspontot kialakítani – jelentette ki. „Történészként és értelmiségiként ugyanakkor ragaszkodom ahhoz: kötelesek vagyunk számot adni a Nyugatnak arról, hogy a rendszerváltás előtt mit éltünk át, és az akkor történteket hogyan dolgoztuk fel” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, elégedett-e azzal az úttal, amelyet Csehország az elmúlt évtizedekben megtett, csupán annyit mondott: „nem nagyon”. A mai helyzetre utalva azt hangoztatta: a csehek most igyekeznek magukhoz térni abból az „euroszkeptikus masszázsból”, amelyet Václav Klaus volt köztársasági elnöktől kaptak, és most „valahol félúton vannak.”

Az Andrássy egyetemen rendezett kollokviumot megnyitó Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek nyilatkozva a visegrádi együttműködés (V4) gyakorlati jelentőségét hangsúlyozta. Ezzel kapcsolatban utalt a július elsején kezdődő magyar elnökség fő céljaira, mindenekelőtt az infrastruktúra, ezen belül az úthálózat fejlesztésére, az energiabiztonságra, valamint a munkahelyteremtésre és a társadalmi kohézió erősítésére. „Arra törekszünk, hogy ezeken a területeken előrelépjünk, és összehangoljuk a négy ország lehetőségeit” – jelentette ki.

A V4 elnökségi stafétabotját átadó Lengyelország sikeres volt abban, hogy a visegrádi csoport láthatóvá váljon a közvélemény számára, és nemcsak az európai, hanem a világ közvéleménye előtt is – mondta a helyettes államtitkár. Meggyőződését fejezte ki, hogy ez serkentően hathat a tartalmi együttműködésre is.

Petr Pitharthoz hasonlóan Prőhle Gergely is rendkívül fontosnak nevezte a visegrádi országok együttműködését az Európai Unión belül. Példaszerűnek tartotta az együttműködést az uniós források jövőjéről folytatott vitában, illetve a kohézió barátainak csoportján belül, és utalt a rendszeres egyeztetésekre a csúcstalálkozók előtt. „A négy ország között erős az érdekközösség, ezt az EU-n belül is egyre inkább értékelik, mert látják, hogy ez soha nem a nagy európai folyamatok ellen, hanem azok előbbre vitele érdekében hat” – hangsúlyozta a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek.

(MTI, Külügyminisztérium)