A kulturális kapcsolatok jelentik a magyar–francia kapcsolatrendszer "kemény magját" – mondta Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkár kedden Párizsban abból az alkalomból, hogy ötven éve emelkedtek nagyköveti szintre a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok.
Az évfordulón a párizsi magyar nagykövetségen rendezett kerekasztal-beszélgetést Prőhle Gergely nyitotta meg.
A helyettes államtitkár a konferenciát követően az MTI-nek elmondta: a kultúra fontosságát mutatja, hogy a kulturális intézetek akkor is működtek Párizsban és Budapesten, amikor Magyarország és Franciaország között nem léteztek diplomáciai kapcsolatok.
Prőhle Gergelyt délelőtt hivatalában fogadta David Kessler, a francia köztársasági elnök kulturális tanácsadója, akitől az államtitkár-helyettes a francia kormány támogatását kérte a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) közelmúltban megnyílt francia centrum működésének pénzügyi támogatásához.
Magyarország meg van arról győződve, hogy ez a központ "nem kizárólag a tudomány és a frankofón jelenlét miatt fontos, hanem gazdasági és befektetés-ösztönző hatásai is vannak, valamint segítheti azt, hogy a két ország együtt tegyen valamit a Nyugat-Balkán integrációjáért a szegedi egyetem regionális kisugárzásának köszönhetően" – hangsúlyozta Prőhle. Elmondta, hogy "ennek a javaslatnak a racionalitását a francia fél maximálisan belátta", valamint nagyra értékelte, hogy Veresné Novák Katalin személyében a magyar kormány a frankofón ügyekért felelős miniszteri biztost is kinevezett.
Prőhle Gergely találkozott Michel Billout szenátorral, aki a szenátus Magyar–Francia Baráti Csoportjának szeptemberi magyarországi látogatását követően jelentést készített a magyar kormány reformjainak mérlegéről.
A december 10-én közzétette szöveg a helyettes külügyi államtitkár szerint sokkal pozitívabb, mint a korábbi jelentések, miután azt hangsúlyozza, hogy érdemes a meglévő francia-magyar kapcsolatokra továbbra is építeni. Ezenkívül a korábban megjelent kritikák kapcsán úgy fogalmaz, hogy "egyelőre nem látni a magyar kormányzati döntéseknek a hatását, s majd a jövő fogja eldönteni, hogy azok pozitívak vagy negatívak" – mondta Prőhle. Hozzátette: A korábbiaknál "sokkal reálisabb megközelítést alkalmaz a magyarországi állapotokkal kapcsolatban".
A második világháború után, az előkészítő tárgyalásokat követően Magyarország és Franciaország között a diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintre emeléséről 1963. december 17-én jelent meg a hivatalos kommüniké, ami akkoriban Prőhle szavai szerint fontos jelzés volt a magyar társadalomnak és az enyhülésnek volt egy biztos jele. A helyettes államtitkár a konferencián jelezte Magyarország elkötelezettségét az Európai Unió és a német–francia motor további működése mellett.
A nagykövetségen rendezett kerekasztal-beszélgetésen részt vettek Romsics Ignác és Maurice Vaisse történészek, Gérard Larcher, a szenátus korábbi elnöke, Georges Karolyi, a Károlyi József Alapítvány elnöke, valamint Rákóczi Péter, a Hír TV újságírója.
Prőhle Gergely este megtekinti a párizsi Orsay Múzeumban az Allegro Barbaro: Bartók Béla és a magyar modernizmus 1905-1920 című kiállítást, amely október 14-én a két ország köztársasági elnökeinek fővédnökségével nyílt meg, valamint meghallgatja a múzeum aulájában rendezett koncerten Bartók Béla A fából faragott királyfi című művét a Radio France szimfonikus zenekarának előadásában.
(MTI)
