Prőhle Gergely a Klubrádió Megbeszéljük című műsorának a vendége volt 2013. március 28-án.

Mv: A telefonnál Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, jó napot kívánok.

Prőhle Gergely, helyettes államtitkár, KÜM: Jó napot kívánok.

Mv: Mennyire erősítették meg a hadsereg egységeivel a frontokat, a védelmi pozíciókat? Mindenhonnan lőnek bennünket. Csapataink harcban állnak, készen állnak?

Prőhle Gergely: Hát ezt most nem nagyon tudom ezt a lírai kezdést hova tenni, de hadd kérdezzem meg...

Mv: Drámaira akartam venni, nem líraira.

Prőhle Gergely: Hadd kérdezzem meg egy pillanatra: a mosoly Önnek is jár, ez a Klub Rádió új szlogenje, ha jól..

Mv: Hát hallom, hogy elmosolyodott, úgyhogy igen, Önnek is jár.

Prőhle Gergely: Azért, mert, csak azért mondom, mert tegye teljessé a mosolyt, ez meg az evangélikus egyház 1%-os kampányának a címe.

Mv: Na most, hogy pontosítsam, ez egy reklám volt, és a fogsorra vonatkozott, akinek szép fogsora van, az mosolyoghat bátran. Kinek nem inge fogsora, ne vegye.

Prőhle Gergely: Igen, viszont az evangélikus egyháznak az 1%-ot bárki odaadhatja, ez viszont a reklám helye az én részemről. Úgyhogy örülök, hogy ezt az alkalmat is kihasználhatom erre.

Mv: De ha már szóba hozta, bár nem erről akarok beszélni, az nekem nagyon megdöbbentő volt a ma nyilvánosságra hozott statisztikai jelentésből, pontosabban a népszámlálásról, hogy hogy visszaesett az evangélikus egyház híveinek száma is, de elsősorban a katolikusoké. Na, ezt mivel magyarázza?

Prőhle Gergely: Tudja ez azért érdekes, mert a kérdezés módja az ugye nagyon fontos volt a népszámlálásoknál. És a legutóbbi népszámlálásnál, most nem emlékszem a pontos szóhasználatra, de ott gyakorlatilag a családi hagyomány részének tekintve is értelmezhető volt a kérdés. Tehát hogy saját maga a család történetére vonatkoztatva, függetlenül attól, hogy ő maga jár-e templomba, vallásos-e, melyik hagyományba illeszkedőnek tartja saját magát. És ezért sokkal többen nyilatkoztak eleve a vallásosságukról. És itt most ha jól tudom...

Mv: Hogy katolikus családba születtem, de ez most nem így volt föltéve.

Prőhle Gergely: Pontosan, de most nem így lett feltéve, hanem személyessé lett téve a kérdés, legalábbis így emlékszem az akkor ekörül zajló vitákra, és hát ennek az a következménye, hogy a szekularizáció mértéke sokkal jobban meglátszik a társadalmon, mint az előző kérdésfeltevésnél.

Mv: De ez nem valami gyucsányista ármány, mert ez 2011-es népszámlálás. Azt mondanám, hogy nagyon helyes, mert így realistább képet kapunk arról, hogy mi van.

Prőhle Gergely: Hát igen, bár ugyanakkor azt gondolom, hogy ezek a családtörténeti hagyományok akárcsak mentalitástörténeti szempontból is azért elég fontosak. Tehát azt gondolom, hogy érdemes mind a kettőre odafigyelni. Az, hogy ezek a számok ilyenek, ez persze mindenkinek a számára tanulságokkal jár, ez nem kétséges.

Mv: Na de visszatérve kiinduló pontunkhoz azért érdeklődtem arról, hogy a hadsereg felvonultatta-e a légvédelmet, az ágyúkat, nem tudom, mit kell még az ország határainál vagy bizonyos fontos pontoknál elhelyezni, mert mindenhonnan lőnek bennünket teljes erővel Olyanok is, akikre az ember nem gondolt volna. Minden alkalommal, amikor beszélünk, azt mondom, hogy irigylem Önt, de Ön nagyon jól tűri ezeket, úgy látszik, hozzászokott.

Prőhle Gergely: Nézze, ez nem megszokás kérdése és azt hiszem, hogy itt a légvédelemnél sokkal fontosabb az intellektuális véderő, ami ilyenkor képessé teszi az embert arra, ahogy ne ösztönből, hasból vagy érzelemből reagáljon ilyen dolgokra, hanem próbálja egy kicsit józanul elemezni azt, ami elhangzik, ami történik, és ez – hogy mondjam – elősegít ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni a mosolyt, hogy ennél maradjunk.

Mv: Nem kínos ez, hogy a miniszterelnök egy rádió interjúban esik neki a német közszolgálati televízió gyerekhíradójának, mert Magyarországról szólva egy neki nem tetsző, vagy szerintünk, vagy a kormány szerint nem teljesen hiteles és objektív beszámolót közöl?

Prőhle Gergely: Hát nem tudom, én megnéztem ezeket a filmeket, én meg mondom, azért az valóban abszurd, hogy egy gyerek műsorban ilyen, hogy szokták ezt mondani, ilyen prüntyögő módon beszélnek az Alkotmánybíróság jogköréről. Szóval azért ebben kétségtelen, hogy van némi abszurditás, és akinek gyerekei vannak, ugye nekem is, miniszterelnök úrnak is vannak szép számmal. Szóval az, hogy egy gyerek műsorban folyik az ilyen típusú indoktrináció, hát abban persze van, aki nyilván azt mondja, hogy lám-lám, ilyen mélyre megy már a Magyarországot érő kritika, de aki gyereket nevel és tudja, hogy milyen szempontok érvényesülnek, jó esetben akkor azért az felfogja ennek a helyzetnek az abszurditását.

Mv: De miért indoktrináció ez, miért nem a helyzet egyszerűsített, ám de valós leírása. Igen, az Alkotmánybíróságot, ha nem is teljesen, de azért nagyrészt és folyamatosan és kitartóan semmibe veszik.

Prőhle Gergely: Most ne menjünk bele ebbe a tartalmi beszélgetésbe, vitába, legalábbis a beszélgetésnek ennek a szakaszában. De azért azt lássuk be, hogy mondjuk ilyen 10-12 éves gyerekeknek, vagy mondjuk 6-tól 12 éves gyerekeknek, talán van olyan része is a világnak, amit érdemes lenne nekik bemutatni, vagy sokkal inkább érdemes lenne bemutatni, mint azt, hogy most a magyarországi Alkotmánybíróság jogköre, az így, vagy úgy alakul. Azért azt gondolom, hogy ebben egyetértünk.

Mv: Hát rendben van, de na, de erről a német közszolgálati televízió főnökének kell, hogy legyen beleszólása, nem a magyar miniszterelnöknek, az mondja meg, hogy kedves szerkesztő asszony, vagy szerkesztő úr, hát nehogy már Magyarországgal foglalkozzunk, kit érdekel Magyarország és a magyar bíróság, a német gyerekeket nem, a magyar miniszterelnök mondja ezt?

Prőhle Gergely: Hát, de azért ne haragudjon Bolgár úr, azért ott talán még nem tartunk, hogy a tévé műsorról a magyar miniszterelnök ne mondhasson véleményt.

Mv: Mondhat, szabadsága van, csak miért ő?

Prőhle Gergely: Szerintem, és ez már csak azért is, mert nem feltétlenül szól a német közszolgálati televízió mellett. Hát ugye, ha jól hallgattam a mai híreket, akkor épp a lengyel nagykövet teszi szóvá, hogy egy háborús sorozat kapcsán, milyen minősítést kapott ott Lengyelország szintén a német közszolgálati tévében. Feltételezem, hogy ezt Jerzy Marganski barátom, akivel együtt szolgáltam berni nagykövetként, nem önszorgalomból tette, hanem ott is ott volt mögötte a lengyel kormány. Tehát azt gondolni, hogy ami a német közszolgálati televízióban megjelenik az maga a szentírás, talán ez kicsit távol áll a valóságtól.

Mv: Nem a szentíráshoz nem hasonlítanám, csak arra gondolok, ha Lengyelországban a németországi lengyel nagykövetet utasítják arra, hogy tiltakozzon, vagy fejezze ki fenntartásait egy német sorozattal kapcsolatban, akkor az lehet akár adekvát válasz is, de nem a miniszterelnök tette egy rádiónyilatkozatban és nem egy egyperces kis Magyarországról szóló szösszenet ügyében, ezért kérdeztem az elején, hogy nem kínos-e, hogy idáig jutottunk?

Prőhle Gergely: Én azt gyakorlatilag kizárom, hogy a Klubrádióban Orbán Viktor csak egy kicsit is pozitív színben tudjon feltűnni. Tehát azt hiszem reménytelen.

Mv: Hát, ha megpróbálna, ha idejönne és nyilatkozna, akkor sikerülhetne neki.

Prőhle Gergely: Reménytelen harc lenne az én részemről az, mondanám, hogy egy öt gyermekes apa, a magyar miniszterelnök, egy akár még egy német tévé szösszenettel kapcsolatban is mondhat értelmes dolgokat. Én azt állítom, hogy azért továbbra is mondom, van némi abszurditás abban, hogy 6-tól 12 éves gyerekeket az Alkotmánybíróság jogkörének alakulásával traktálnak.

Mv: De azért ez a KIKA nevű német gyerekhíradó a német belpolitikai viszonyokat is ugyanilyen élesen szokta kritizálni, nemcsak a magyart.

Prőhle Gergely: Na, látja Bolgár úr, ez egy nagyon érdekes dolog, mert én is örülnék, hogyha az én gyerekeim a saját hazájuk sorsának, vagy történéseivel kapcsolatban értesülnének erről, de hát Magyarország egy kis ország Európában.

Mv: Hát például kéne ilyen magyar gyerekhíradó a Magyar Televízióban, és az lennek kritikus a kormányzat Alkotmánybírósággal kapcsolatos lépései miatt, ez jó volna nem?

Prőhle Gergely: Például, milyen nagyszerű lenne, vagy akár a Klubrádió..

Mv: Na de akkor kirúgnák őket, hát ezt mondta a miniszterelnök, akkor röpülnének a Magyar Televízióból.

Prőhle Gergely: De van egy másik javaslatom, Bolgár úr! Esetleg indítson a Klubrádió egy gyerekműsort délelőttönként.

Mv: Ez jó.

Prőhle Gergely: És akkor ott el lehet mesélni a gyerekeknek, hogy hogy is alakul Magyarországon az Alkotmánybíróság jogköre.

Mv: Ötlet megvéve.

Prőhle Gergely: De csak jelzem, hogy a németországi alkotmánybíróság jogkörével kapcsolatban, és ez is egy javaslatom a Klubrádióval kapcsolatban, ha szabad egyáltalán.

Mv: Bármit, hogyne, nyitottak vagyunk.

Prőhle Gergely: Ez az a nagyon érdekes intellektuális vita, és politikai vita, ami Németországban zajlik az ottani alkotmánybíróság hiperaktivitásával kapcsolatban. És az is nagyon érdekes, hogy milyen témák kapcsán. Ugye az azonos neműek házassága, illetve az ezzel kapcsolatos jogkövetkezmények, illetve az NPD nevű szélsőségesen jobboldali párt betiltása kapcsán zajlik ez a vita. Én azt gondolom például, hogy erről, ha nem is egy gyerekműsort, de egy nagyon érdekes külpolitikai beszámolót össze lehetne állítani. Mert ez jól mutatja, hogy olyan típusú viták...

Mv: Milyen szép volna, ha a Külügyminisztérium támogatásával jönnének létre ilyen műsorok.

Prőhle Gergely: Kétségtelen. De szerintem még a Külügyminisztérium támogatása nélkül is érdemes ezzel a immáron – hála istennek – végleges frekvencián – hangsúlyozom – egy ilyen műsort készíteni. Mert ez jól jelzi, hogy ilyen típusú intellektuális viták, mint amilyenek körül mi most itt egy gyerekműsor apropóján abszurd módon forgunk, ilyenek másutt is zajlanak. Tehát ez egy nagyon érdekes összevetés.

Mv: Igen, ez is jó, ezt is köszönöm. De ugye ez a KIKA csak egy dolog volt, csak az elmúlt 24 órából a Wirtschaftswoche azt írja, hogy Európa legnagyobb problémájává válik Orbán Magyarországa politikailag és gazdaságilag is. "Ha a budapesti vezetés tovább hajszolja az országot az elszigetelődésbe, az államcsőd már csak idő kérdése" Itt van aztán az Al Jazeera, az AL Jazeera, gondolta volna? És ők teszik föl azt a kérdést, hogy mi a közös a szaúdi milliárdosban, az ukrán üzletemberben, egy izlandi bankban, a magyar miniszterelnökben és az ecuadori államfőben? Az, hogy valamennyien gyűlölik a tényfeltáró, oknyomozó újságírókat és félnek tőlük. "Orbán Viktor a külföldi bírálatok legitimitását, a szuverenitás kártyájának kijátszásával kérdőjelezi meg, azzal vádolja meg az Európai Uniót, hogy gyarmatként bánik Magyarországgal". Hát ezt kapjuk az Al Jazeera-tól, a katari kormány tulajdonában lévő televíziótól? Azt kell mondanom, hogy borzasztó. Borzasztó.

Prőhle Gergely: Bevallom, az Al Jazeera híradása, az elkerülte a figyelmemet, de hogy jó hírekkel is szolgáljak, ez biztos, Önökhöz is eljutott, hogy az MTI is hozta, hogy német szociáldemokrata politikus, Klaus von Dohnanyi azt mondta, hogy "bár sok mindenért lehet Magyarországot kritizálni, azt mondani, hogy ne lenne demokrácia, az hülyeség". Hát azért osszuk meg ezt az információt is a hallgatókkal.

Mv: Megosztjuk, alkalmanként van egy-egy politikus, igen.

Prőhle Gergely: Meg azt is megoszthatjuk, hogy egy volt német igazságügy-miniszter szintén a nagyjából..

Mv: Nem hadügyminiszterre gondol véletlenül?

Prőhle Gergely: A Rupert Scholz?

Mv: Igen, igen.

Prőhle Gergely: Ja de, hadügyminiszter, igen, igaza van. Tehát, hogy ő is azt mondta, hogy, de egyébként jogász, ez nem vitatható.

Mv: Jogász, jogász, de azért elég kétes múltja van, nagyon hamar röpült a miniszterségből, német atomfegyvert akart, sötét pénzügyi ügyletei vannak, és így tovább.

Prőhle Gergely: Azért nem annyira kétes az a múlt Bolgár úr, hogy ezt a véleményt a részéről ne kéne komolyan vennünk...

Mv: Szabad, a vélemény szabad.

Prőhle Gergely: Na, tehát csak azt mondom, hogy még mielőtt könnybe lábadt szemmel tovább sorolnánk a negatív híreket, azért vegyük észre, hogy vannak ennél...

Mv: Hát, nem akarom, hogy könnybe lábadjon a szeme, sőt azt szeretném, ha tisztán látna és én szerintem ön tisztán is lát.

Prőhle Gergely: Hát legyen teljes a mostani végeredmény.

Mv: Igen, tisztán is lát, mert azt nyilvánvalóan Ön is tudja és látja, és a magyar kormány is épp ezért nem tudom, hogy miért szaladunk tovább ezen az úton, vagy rohanunk inkább, hogy ilyen helyzetben '56 óta nem voltunk, hogy az egész szabad nyugati világ egy-két kivételtől eltekintve azt mondja, hogy Magyarország letér a demokrácia útjáról, Kopits György, a jobboldali, igazán, valódi jobboldali közgazdász, akit az önök – mármint a Fidesz – támogatásával neveztek ki a Költségvetési Tanács élére, majd röpítettek ki onnét, ma a Wall Street Journal-ban azt írja, hogy a Kádár-rendszerre emlékeztet kísértetiesen ez az Orbán-rendszer. Hát azért ez katasztrófa. Hát ilyen körülmények között egy ilyen kis, az Európai Uniótól és a világtól függő országot vezetni a siker reményében szinte lehetetlen.

Prőhle Gergely: Most erre mit mondjak Bolgár úr?

Mv: Hogy igen, lehetetlen és én megköszönöm az interjút.

Prőhle Gergely: Én azt gondolom, hogy ez majd elválik, hogy ez így van-e, mert azért – és erre utaltam már az előbb is –, szóval azok a viták, amik egyrészt – hogy mondjam –, egyrészt van egy óriási abszurditás a vélemények többségében, és ez nemcsak a német Kinderkanalra vonatkozik, azért lássuk be, hogy, amikor arról írnak, hogy az alkotmánymódosítás, lehet vitatkozni az alkotmány, a negyedik alkotmánymódosítás lényegéről, fontosságáról, részleteiről, de amikor azt írják róla, hogy ez kriminalizálja a hajléktalanokat... Hát ugye ennek az abszurditása elég nyilvánvaló.

Mv: De hát így van államtitkár úr.

Prőhle Gergely: De hogy lenne így?

Mv: Azért, mert lehetővé teszi az alkotmány, vagyis az alaptörvény, hogy az önkormányzatok betiltsák a hajléktalanok hajléktalanságát, és azt mondják, hogy ne tartózkodhassanak közterületen. Bár mindannyian elítéljük ezt a dolgot, hogy ilyen helyzet lehetséges, mégiscsak kriminalizálás.

Prőhle Gergely: De Bolgár úr, ez nekem egy nagyon fontos kérdés, éppen egyházi identitásom és hitem miatt is. Nem ezt mondja az alkotmánymódosítás, legyünk pontosak.

Mv: Mit mond az alkotmány?

Prőhle Gergely: Azt mondja, hogy bizonyos területein a közterületeknek tiltható meg az életvitelszerű hajléktalanság, és pontosan definiálja, hogy milyen szempontok alapján lehet ezt a területet meghatározni. Egészségügyi, biztonságügyi, műemlékvédelmi, kulturális... hát most azért ez nem úgy van, hogy...

Mv: Magyarán bármi alapján, hát ez ebből az következik, hogy lényegében teljesen szabad...

Prőhle Gergely: Hát nem bármi alapján, hanem a négy kategória alapján. Tehát, csak vigyázzunk a szóhasználattal, nem mindegy.

Mv: ...teljesen szabad, ez egy gumi fogalom, ez a bizonyos műemléki, történelmi business, akár, hát ezek mind gumi fogalmak, bármikor ráhúzható, és a hajléktalant ki lehet paterolni, lehet valóban az erdőszélre, ott nyugodtan húzza meg magát.

Prőhle Gergely: De nem így van, és azonkívül azt se, arról se szólnak ezek a tudósítások, mint ahogyan az Ön mondata sem, hogy az első pontban az van, hogy az államnak gondoskodnia kell arról hogy a lakhatás az biztosítva legyen. Tehát azért most komolyan mondom, és evvel az a baj, hogy a mi beszélgetésünk is nagyon jól demonstrálja azt az újságírói mentalitást, ami ebben az ügyben Európa, sőt úgy tűnik, világszerte érvényesül.

Mv: De ez nem újságírói, ez jogászi mentalitás, és a jogászok sorra tiltakoznak emiatt.

Prőhle Gergely: De hát nem a jogászokról beszéltek itt, hanem arról, hogy itt a hajléktalan-ügyben ennek kapcsán is mit mond Ön, és mit mondok én, amit annak alapján mondok, ami ebben a dokumentumban van.

Mv: Én meg azt mondom, hogy Ön rosszul értelmezi, vagy nagyon leszűkítve értelmezi, miközben a közigazgatási gyakorlatban ezt kiterjesztően fogják és lehet is értelmezni.

Prőhle Gergely: Hát igen, azért azt is tudjuk, hogy azt is milyen sokan mondták, hogy vége a sajtószabadságnak Magyarországon és ehhez képest mi most itt beszélgetünk és hála a jó Istennek...

Mv: Két és fél év kínos küzdelem után.

Prőhle Gergely: ...minden lap megjelenik és az internetes oldalak is azt írnak, amit akarnak, no tehát ennyit az értelmezési mezők tágasságáról, illetve az újságírói pontosságról, ennek kapcsán. És nézze Bolgár úr, a magyar, az egy kis és nehezen érthető nyelv, tehát sok esetben én értem, hogyha bizonyos, hogy úgy mondjam, félreértések vannak a magyar jogszabályokkal kapcsolatban, de most a kettőnk beszélgetésében a nyelvi problémát nem tételezhetem föl. Na most, de ha tovább megyünk, persze...

Mv: De miért gondolja, hogy csak Orbán Viktor nyelvét nem értik nyugaton és Mesterházy Attiláét és Bajnai Gordon magyarját megértik, ez miért van?

Prőhle Gergely: Én ezt nem mondom, szó sincs erről, az övékét sem értik, mert ha Őket értenék, akkor Őket valószínűleg mindig vagy dicsérnék, vagy szidnák, de nem ez a helyzet, ezt látjuk.

Mv: Szóval mégsem a magyar baloldal tenyeréből eszik a nyugati, az európai uniós és amerikai bírálat, vagy bírálók?

Prőhle Gergely: Én nem tudom, hogy van a baloldal tenyeréből bármi, amit enni lehetne.

Mv: Hát ezzel vádolják Őket gyakorlatilag a magyar szocialisták, meg liberálisok, meg véleményformálók látják el táplálékkal a nyugati kritikusokat.

Prőhle Gergely: Én nem hiszem, hogy ezt ilyen drámaian kellene felfogni és ezt nem első esetben mondom el sem Önnek, sem másnak, én teljesen természetesnek tartom, hogyha parlamenti keretek között, vagy bárhol érvényesülni akar egy ellenzéki párt, akkor természetesen kapcsolatrendszerének minden elemét felhasználja arra, hogy a saját képére és hasonlatosságára formálja az újságcikkeket és a külvilágot, tehát nincs ezzel semmi probléma. Van, amikor sikerül, van, amikor nem. Úgy tűnik, hogy Dohnányi úrnál nem sikerül, másoknál meg igen.

Mv: Azzal nincs, hogy a miniszterelnök azt mondja ugyanabban az interjúban, ahol a Kikát bírálta, hogy egy hónapja zajlik egy vita a parlamentben és egy nappal a szavazás előtt idetelefonáljanak nekem Brüsszelből, hívják akárhogy is azt az embert, miközben az interjú előtt pár nappal írt ennek az embernek egy levelet, ott még tudta, hogy José Manuel Barrosónak hívják, beszélt is vele telefonon. Miért lehet így tárgyalni egy európai uniós, vagy beszélni egy európai uniós tisztségviselőről? Jó ez nekünk? Vagy ez csak arra jó, hogy a Fidesz a szavazatait akarja növelni itthon a szabadságharcosok körében.

Prőhle Gergely: Bolgár úr, ugye ha körülnéz egy kicsit Európában, akkor azt gondolom, hogy a miniszterelnöknek ez a megfogalmazása európai politikusokkal kapcsolatban még a hízelgőbbek között tartható számon.

Mv: Hát, hogyha a görög szélsőbalhoz és szélsőjobbhoz hasonlítjuk, akkor igen.

Prőhle Gergely: Én nem hiszem, hogy azt a több tízezer embert, aki ott az utcán van, meg azt a számos, nem pusztán szélsőbaloldali, vagy szélsőjobboldali újságot, ahol ezek a cikkek, meg képek megjelennek...

Mv: De még az újságok is különböznek a magyar miniszterelnöktől, hát más a felelősségük. Én nem beszélek minden nap a Barrosóval, Orbán Viktor sem, de Ő mégis gyakran. Hát lehet így beszélni egy Barrosónak?

Prőhle Gergely: Én azt hiszem Bolgár úr, hogy nincs okunk aggodalomra a magyar miniszterelnök és José Manuel Barroso kapcsolatával kapcsolatban, annak ügyében, elég jó viszonyban vannak egymással, ez számos találkozójukon bebizonyították, úgyhogy én nagyra tartom az Ön ezzel kapcsolatos aggodalmát, de szerintem alaptalan.

Mv: Én Magyarországért próbálok itt aggódni, hogy jó-e ez nekünk?

Prőhle Gergely: Az aggodalom mindnyájunké, de nem hiszem, hogy az ország sorsa egy rádióinterjúban elhangzott félmondaton múlna, ha így lenne, akkor az nagy baj lenne.

Mv: Köszönöm szépen, Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, viszonthallásra.

Prőhle Gerely: Én is köszönöm, minden jót kívánok.

(Külügyminisztérium)