Prőhle Gergely helyettes államtitkár a HírTv Rájátszás című műsorának vendége volt 2013. április 24-én.

Mv: Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a vendégünk, jó estét kívánok, üdvözlöm.

Prőhle Gergely, helyettes államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok.

Mv: Tisztázzuk a lényeget: indul hazánkkal szemben monitoring-eljárás, vagy sem?

Prőhle Gergely: Ezt majd az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének júniusi ülése után fogjuk meglátni, hiszen a Monitoring Bizottság javaslatot tesz arra, hogy meginduljon-e, vagy induljon-e monitoring-eljárás, erről az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének úgynevezett bürója dönt, hogy ezt továbbítsa-e a közgyűlés elé és végső soron a közgyűlés dönt.

Mv: De miért van most szükség még erre az időre, tehát minek a feltétele az, hogy hogy dönt egyáltalán az Európa Parlament közgyűlése?

Prőhle Gergely: Ugye, mint minden ilyen demokratikusan megválasztott testület, ugye az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a nemzeti parlamentek parlamenti képviselői ülnek. Az ahhoz szükséges idő, a döntés-előkészítéshez szükséges idő az áll rendelkezésre június közepéig, tehát erről van csupán szó. A Monitoring Bizottság pedig ugye, mint szakbizottság a raportőrök, a jelentéstevők jelentése alapján hozza, hozta meg részben, már a döntését és ennek alapján született ez a javaslat, hogy menjen tovább a folyamat.

Mv: Arra kérem, hogy azért álljunk meg egy pillanatra a jelentést tevők személyénél és ugye tudjuk, hogy februárban járt itt utoljára a Monitoring Bizottság, vagy jártak itt a Monitoring Bizottság tagjai, akkor készült egy jelentés-tervezet. Ezt a bizonyos jelentés-tervezetet a bizottság cseh tagja, Jana Fischerová is aláírta, ezt követően viszont lemondott erről a tisztségéről. Ettől függetlenül ugyanolyan érvénnyel bír a jelentés-tervezet, mint még a lemondását megelőzően?

Prőhle Gergely: Számos aggályunk, kérdésünk van az eljárással kapcsolatban és tekintettel arra, hogy az Európa Tanácsot és ennek Monitoring Bizottságát is mi egy elég transzparens szervezetnek tartottuk és magunk is fontosnak tartjuk, hogy a tekintélye megmaradjon, ezért fontos ezekre a kérdésekre valóban választ találni és nem ez az egyetlen. Tehát valóban Jana Fischerová cseh jelentést tevő lemondott, mert mint, ahogy a levelében fogalmaz, súlyosan elfogultnak és egyoldalúnak tartja magát a jelentést.

Mv: Akkor miért írta alá?

Prőhle Gerely: A kérdés jogos, ennek kapcsán számos magyarázat hangzott már el, az idő nyomása, az angol nyelvű szöveg részleges megértése, tehát egy nagyon furcsa üggyel állunk szemben, a lényeg az, hogy...

Mv: Bocsásson meg, ezt úgy értsük, vagy úgy értsék a nézők, hogy Jana Fischerová, amikor aláírta a jelentés-tervezetet, tulajdonképpen azt sem tudta részleteiben, hogy mit ír alá, mert hogy a nyelvi nehézségek miatt nem értette, erről van szó?

Prőhle Gergely: Jana Fischerová azt gondolom, hogy nagy nyomás alatt volt, hogy minél előbb írja alá azt a jelentés-tervezetet, és aztán amikor azt részletesebben elolvasta, akkor kiderült, hogy ez, ahogy a levelében is fogalmaz, szerinte is egyoldalú és részrehajló. Ennyit tudunk.

Mv: Az aláírást ilyenkor egyébként nem lehet visszavonni?

Prőhle Gergely: Hát erre Ő kísérletet tett, illetve az Ő lemondása által elég egyértelművé vált, hogy mit is gondol a jelentés tartalmáról, ennek ellenére most ez a helyzet, bement a bizottság elé a jelentés és erről a mai délutánon szavaztak is. További érdekesség, hogy ugye a szavazás 20-21-20 arányban döntött a monitoring megindítása mellett, ami jelzi, hogy azért számos bizonytalanság övezi ezt a folyamatot.

Mv: Államtitkár úr, itt egyébként mennyire komoly, mennyire fontos és mennyi jelentőséggel bíró grémiumról beszélünk, amikor az Európa Tanács Monitoring Bizottságáról beszélünk.

Prőhle Gergely: Én azt hiszem, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy látványosan, különösen az eredmény ismeretében nem is lenne elegáns, ha most azt mondanánk, hogy ez egy jelentéktelen bizottság. Mondjunk csak annyit, hogy ez egy alapvetően fontos bizottság, ám a döntést az is beárnyékolja, hogy ugye a bizottság tagjainak mindössze egynegyede szavazott a monitoring elindítása mellett és eleve ugye csak a bizottság fele volt ott. Na, most tekintettel arra, hogy ez az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, ami ezekben a napokban zajlott Strasbourgban, a harmadik napján került sor és a képviselői fluktuáció, az meglehetősen kiszámíthatatlan. Ennek ez lett a következménye. Én azt hiszem, hogy a szoros eredmény önmagáért beszél. És természetesen arra kell, hogy indítson minden magyar képviselőt, külügyi tisztviselőt és nagykövetet, hogy megpróbálja a végső döntést a számunkra kedvező irányba befolyásolni.

Mv: Amikor végül is a vizsgálódás után ez a jelentéstervezet elkészült, a sajtóban úgy jelent meg, hogy végül is egy karakán véleményt fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon súlyosan sérül a jogállamiság, illetve az emberi jogok. A megállapításon túl úgy tudom, hogy intézkedéstervezetet, javaslatokat is tartalmaz ez a bizonyos jelentéstervezet. Melyek ezek, mit kell a kormánynak végrehajtania?

Prőhle Gergely: Hát a karakánságról annyit, hogy persze lehet karakánnak is nevezni, de amikor a kétharmados döntést eleve illegitimnek nevezi ez a jelentéstervezet, azt gondolom, hogy akkor kell igazán igazat adjunk Fischerová képviselő asszonynak mindazért, amit a lemondó levelében leírt. És ez jelzi általában az európai közvélemény totális értetlenségét a kétharmados többséggel kapcsolatban. Tehát nagyon könnyen és minden indok nélkül rásütik, hogy ez híján lenne a legitimitásnak, ami nyilvánvaló badarság. A konzultációs folyamatról pedig megint csak nem emlékezik meg a jelentés, és a javaslatai is ennek értelmében nehezen értelmezhetők, hiszen ne felejtsük el, hogy már ebben a műsorban is beszéltünk arról, hogy a negyedik alkotmánymódosítást megelőzően már nagyon hosszú folyamat volt az, aminek során a Velencei Bizottsággal, az Európa Tanács főtitkárával, az Európai Bizottsággal számos alkalommal tisztáztuk ezeket a jogi körülményeket, számos módosítás is történt. Tehát az, amit ők hiányolnak, az gyakorlatilag egy folyamat része, arról nem is beszélve, hogy most is zajlik a Velencei Bizottságnak egy vizsgálata. Tehát amiről Fischerová asszony megint csak ír a levelében, az, hogy elsietett döntés született, hiszen ezek a vizsgálatok még nem zárultak le. No tehát a magyar kormány, miniszterelnök úr is a tárgyalási készségét, az egyeztetési készségét számos alkalommal kifejezte, ez a jelentéstervezet pedig erre sincs tekintettel.

Mv: Hogyha végül is a legrosszabb forgatókönyv valósul majd meg, és döntés születik arról, hogy elindul Magyarországgal szemben ez a bizonyos monitoring eljárás, ez a gyakorlatban mit jelent? Ugye nem nagyon van tudomásunk arról, hogy Európai uniós tagországgal szemben valaha is elindult volna egy ilyen eljárás, tehát a gyakorlatban ez hogy néz ki? Ez egy állandó jelenlétet jelent majd a bizottság részéről itt Magyarországon? Mit figyelnek majd pontosan, kivel tartják a kapcsolatot, és egyáltalán ki?

Prőhle Gergely: Akkor kijelölik azt a két jelentéstevőt, aki majd vizsgálódik Magyarországgal kapcsolatban, és a gyakorlat nem lesz lényegesen más, mint aminek eddig is tanúi voltunk, hiszen eddig is jártak rendszeresen Magyarországra, eddig is találkoztak kormányzati szereplőkkel, ellenzéki politikusokkal, a civil szervezetek képviselőivel, ez folytatódik gyakorlatilag, és egy-két évig zajlik maga a monitoring folyamat, amit egy úgynevezett post-monitoring folyamat követ. Ami nagyjából szintén ebből áll, egészen addig, amíg egy újabb jelentés nem születik arról, hogy akkor Magyarországon rendben mennek-e a dolgok, avagy sem.

Mv: Van-e tudomásuk arról, hogy bárki vagy bármilyen szervezet informálta volna, és ha igen, akkor milyen módon az Európa Tanácsot? Tehát egyáltalán ki vagy mi hívta fel a szervezet figyelmét Magyarországra? Miért kerültünk most ezen a téren is a középpontba vagy górcső alá?

Prőhle Gergely: Egy svéd képviselő asszony kezdeményezésére indult meg egyáltalán ez a folyamat, ami most egy közbülső állomásához érkezett. Én magam találkoztam a képviselő asszonnyal, ő egy elég elszánt védelmezője a jogállamiságnak és az emberi jogoknak, ő szerezte meg a kellő számú aláírást ahhoz, hogy egy úgynevezett motion induljon meg, egy beadvány szülessen a monitoring eljárás megindítása érdekében. Tehát tőle indult ki ez az egész.

Mv: Ha elindul mégis az eljárás, annak lesz-e valamilyen jogkövetkezménye Magyarországgal szemben?

Prőhle Gergely: Konkrét jogkövetkezménye tudtommal nincs, tehát nyilván mindenkinek kellemetlen, hogy ha egy ilyen vizsgálat negatív eredménnyel zárul. Én azt hiszem, hogy az eddigi tapasztalatok, azok azért azt mutatják, hogy ha sikerül a politikai fecsegést lehántani az egész folyamatról, és marad a jogi érvelés, akkor azért a legtöbb esetben kiderül, hogy ezek a döntések megalapozottak. Ezt bizonyítja a Velencei Bizottsággal folytatott korábbi...

Mv: Mármint hogy a magyar kormány döntései megalapozottak.

Prőhle Gergely: A magyar kormány döntései megalapozottak. Tehát olyan jogállami hibákat nem követett el a törvényalkotó, amelyek ilyen, meglehetősen szélsőséges vélemények megfogalmazására okot adnának. Ugyanakkor a szélsőséges véleményekről pedig tudni kell, és ebből elég sokat olvashatunk a sajtóban, és ez elég látványos, ugye ez mennyire kontraproduktív. Hiszen ha adott esetben van is kifogásolnivaló a törvénykezés folyamatán, azoknak, akik zsigerből politikailag mondanak ellent ezzel szemben, újabb és újabb érveket adnak, hogy voltaképpen ez az egész csak egy politikai folyamat, egy politikai hangulatkeltés, és a józan érvelést mindkét oldalon ezáltal lehetetlenné teszik. Én ezt nagyon veszélyesnek tartom.

Mv: Ennek a politikai hangulatnak Magyarországgal szemben Ön szerint mikor lesz vége?

Prőhle Gergely: Nagyon jó lenne, ha minél előbb vége lenne. Én a politikai szereplők elszántságát ugyanakkor egyre erőteljesebbnek látom ebben a folyamatban. Én nagyon remélem, hogy előbb-utóbb a konszolidáció útjára lép ez az egész nemzetközi diskurzus.

Mv: De minek kellene ehhez megvalósulni? Hogyha itt valóban már rég nem a tényekről van szó, hanem tényleg a kettős mércéről, ami borzasztó sokszor elhangzik, hogyha valóban Magyarország további pellengérre állításáról van szó, akkor minek kell megtörténnie ahhoz, hogy ez véget érjen?

Prőhle Gergely: Én meg vagyok győződve...

Mv: Személyi következményekkel kell, hogy ez járjon?

Prőhle Gergely: Én ilyen feltételezésekbe nem is merek bocsátkozni. A lényeg az, hogy feltételezem, hogy a jövő évi országgyűlési választások, az egy fontos mérföldkő lesz ebben. Én arra számítok, hogy addig ez az őrület csak folytatódni fog.

Mv: Ne szaladjunk ennyire előre, itt azért még újabb határozatok születnek majd, hiszen tudjuk, hogy az Európa Tanács mellett éppen hogy az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán ugye jelentést készít a Velencei Bizottság – ahogy ön is említette –, az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament is. Szóval milyen további határozatokra számítanak, mire készülnek?

Prőhle Gergely: Ahogy ez már korábban is tapasztalható volt, elég összehangolt lépések zajlanak az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése és mintegy az Európa Tanács egyik megbízott szervezete, a Velencei Bizottság között. Tehát, azt gondolom, hogy ezek a folyamatok hatnak egymásra. A lényeg az, hogy próbáljuk ezt valóban egy megfelelő jogi mederben tartani, mert csak a jogi érvelés által lehet alapvetően jogi szövegekről véleményt mondani. Ha paragrafusokról beszélünk, akkor nem lehet ezt valamiféle ilyen általános politikai fabulálás keretében megtenni. Tehát nekünk az az érdekünk – véleményem szerint –, hogy a jogi érvelést sikerüljön egy szorosan vett szakmai mederben tartani.

Mv: És hát ugye hamarosan újabb kötelezettségszegési eljárások indulhatnak Magyarországgal szemben az Európai Unió részéről, erre Viviane Reding tett utalást újságíróknak. Viszont konkrétumokat nem mondott. Önöknek, a Külügyminisztériumnak van-e konkrétabb tudomása arról, hogy pontosan milyen kötelezettségszegési eljárásokról lehet itt szó?

Prőhle Gergely: Hát én azt hiszem, hogy várjuk itt meg, ne fessük se az ördögöt a falra, se túl optimisták ne legyünk, hogy ez mivel kapcsolatban indulhat. Már csak azért se, mert a negyedik alkotmánymódosítás kapcsán fontos, hogy az Európai Bizottság megismerje azokat a törvényeket, amelyek az inkriminált pontok – lásd hallgatói szerződések kérdése vagy akár a hajléktalan-ügy –, tehát amilyen törvények majd ezeknek a konkrét szabályozására születni fognak. Én azt hiszem, hogy az Európai Bizottságnak a kötelezettségszegéssel kapcsolatos döntései is jelentős mértékben fognak függeni attól, hogy ezek a törvények mit mondanak. De bizakodó vagyok abból a szempontból, hogy ezek teljesen eurokonform jogszabályok lesznek.

Mv: Államtitkár úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat!

Prőhle Gergely: Én is köszönöm!

(Külügyminisztérium)