Prőhle Gergely helyettes államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának adott interjút 2013. június 26-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a Magyarországgal szemben kezdeményezett monitoring-eljárással kapcsolatos döntéséről

Mv: Háromnegyed 7 lesz 2 perc múlva. Ahogy híreinkben hallották, nem indul megfigyelési eljárás Magyarországgal szemben. Így döntött Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. Jó reggelt kívánok Prőhle Gergelynek, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárának.

Prőhle Gergely, helyettes államtitkár, KÜM: Jó reggelt kívánok.

Mv: Ez siker vagy egy egyértelmű következmény?

Prőhle Gergely: Én azt gondolom, hogy ez mindenképp egy siker, mert nagyon nagy volt az elszánás, és az előzetes jelek alapján nagyon sokan készültek arra, hogy most itten Magyarország bekerüljön ebbe a monitoring eljárásba, és hát ennek következtében bizonyos értelemben szégyenpadra kerüljön. Az, hogy ez nem következett be, ez természetesen egy politikai siker is, egy diplomáciai siker is, de ami szerintem a legfontosabb, az az ország sikere, hiszen ez egy olyan több éves folyamat lett volna – ezt jelentette volna a monitoringozás, ami azt gondolom, hogy teljesen mindegy, hogy ki kormányoz, senkinek nem lett volna jó Magyarországon.

Mv: Volt már ilyen monitoring eljárás más tagországgal szemben?

Prőhle Gergely: Nem volt korábban, uniós tagállammal szemben nem indítottak ilyen eljárást.

Mv: Akkor is sikernek nevezi, amikor a svéd jelentéstevő azt mondja, hogy ha szorosan figyelemmel követjük, akkor az monitoringot jelent, nézzék meg a szótárban.

Prőhle Gergely: Én azt gondolom, hogy a svéd jelentéstevőt elég jól ismerem, nagyon sok vitám, beszélgetésem volt vele az elmúlt időszakban. Ő pontosan tudja, hogy a szoros figyelemmel kísérés, ami feltehetőleg a Jogi Bizottságában az Európa Tanácsnak fog majd zajlani, valami egészen más, mint a monitoring. De azt gondolom, hogy hagyjuk meg neki ezt a pozitív interpretációt, mert úgy láttam, hogy elég nehéz volt elfogadnia azt, hogy végül is a többség úgy döntött, hogy ne induljon monitoring eljárás Magyarország ellen.

Mv: Hogyha jól ismeri a svéd jelentéstevőt, akkor azt is gondolom jól ismeri, hogy mit jelent ez a bizonyos szoros figyelem a gyakorlatban.

Prőhle Gergely: Azt jelenti, amiről mi korábban is számos esetben elmondtuk, hogy teljesen természetes az, hogy az a nemzetközi közösség, ami egy értékközösség is, és hát jogalkotás szempontból is azonos értékelveket követ, az odafigyel arra, hogy az egyes tagállamokban mi történik. Ezért mondtuk el többször, hogy a Velencei Bizottsággal együttműködünk, ezért hívtuk mi magunk a Velencei Bizottságot, hogy vizsgáljanak meg egyes új jogszabályokat. Tehát azt gondolom, hogy ez egy ilyen, hogy egy ilyen típusú kommunikáció zajlik, az teljesen természetes. Ez zajlik majd most az Európa Tanács Jogi Bizottságával is. Tehát azt gondolom, hogy semmi rendkívüli nem fog itt történni, ők is majd megnézik a jogszabályainkat, és tekintettel arra, hogy most már ezt annyian megnézték, és annyi esetben reagáltunk, és annyira intenzív ez a jogi kommunikáció, nem hiszem, hogy ennek különösebb következménye lenne. Arról nem is beszélve, hogy amit mi mindig elmondtunk, hogy nagyon fontos az, hogy el tudjuk választani egymástól a szigorúan szakmai, jogi érveket, a politikai vádaskodást. És ebből a szempontból is nagyon fontos volt ez a tegnapi döntés, hiszen ezúttal nem pusztán a politikai pártcsaládok mentén hasadt a vélemény Magyarországgal szemben, hiszen volt olyan számunkra pozitív módosító indítvány, amit egy szocialista pártállású képviselő is aláírt. Tehát azt gondolom, hogy ez mindenképp egy pozitív fejlemény.

Mv: A jogi csatározást, azt nehéz úgy elkerülni, hogy valójában egy politikai testületről beszélünk.

Prőhle Gergely: Egy politikai testületről beszélünk az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szempontjából, és ez teljesen természetes is. De tekintettel arra, hogy jogszabályokról beszélünk, én azt gondolom, hogy teljesen természetes az, és a mi elvárásunk is ebből a szempontból talán helyénvaló, hogy azt szeretnénk, hogyha itt szakmai, jogi elvek érvényesülnének, és ne a politikai előítéletesség, vagy az egyébként teljesen természetes politikai logika, ami az európai közéletben természetes, hogy érvényesül. De mégis, hogyha a valóságnál akarunk maradni, akkor jogszabályokat talán mégis szerencsésebb, hogyha jogi alapon.

Mv: A 98%-os különadóval kapcsolatban viszont elmarasztalták Magyarországot. Ezzel kapcsolatban milyen feladataink vannak?

Prőhle Gergely: Hát ez ugye a tegnapi ülésen nem nagyon került szóba. Azt gondolom, hogy mi minden olyan esetben, amikor európai szervezetektől, legyen az az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság, vagy mint most az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, mi mindig nyitva hagyjuk a kommunikációs csatornákat. Soha nincs maximális elzárkózás, ezt az utóbbi évek gyakorlata bizonyította. Én azt gondolom, hogy egy esetben sincs ez másként.

Mv: Nem indul megfigyelési, vagyis monitoring eljárás Magyarországgal szemben – így döntött Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. Erről beszélgettem az előző percekben Prőhle Gergellyel, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárával.

(Külügyminisztérium)