Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna továbbra is az európai úton maradjon, nyitva tartjuk az ajtót – jelentette ki Prőhle Gergely államtitkár az m1 Az Este című műsorában 2013. december 11-én.

Mv: Az Este vendége Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Jó estét kívánok, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Prőhle Gergely, helyettes államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok.

Mv: Mielőtt adásunk kezdődött, elmondta, hogy beszélt a kijevi nagykövetünkkel. Milyen a helyzet most?

Prőhle Gergely: Igen, beszéltem Bayer Mihály nagykövet úrral. Ő ahhoz képest, ami a bejátszásban is szerepelt, új hírekről nem számolt be. Elmondta, hogy a téren minden változatlan, és azt is elmondta, hogy az ukrán vezetés feltűnően ügyel arra, hogy egy-egy ilyen rendőri akció előtt egy bírósági végzés hangozzék el, amelynek jegyében a rendőri akcióra sor kerül. Tehát ilyen értelemben a taktikai szempontoknak igyekeznek minden szempontból megfelelni.

Mv: A magyar Külügyminisztérium megítélése szerint ez mennyire komolyan vehető, ez a húszmilliárd eurós hitelkérelem? Ugye az Unió reagált rá többé-kevésbé, ez nem versenytárgyalás, de szokatlan maga a kérés is.

Prőhle Gergely: Nagyon szokatlan maga a kérés. Ezt mi is többször elmondtuk, hogy nem alku tárgya a megállapodás, az aláírást nem lehet ilyen feltételekhez kötni. Azt is elmondtuk, hogy egy-egy államnak szíve joga, saját döntése, hogy a saját európai uniós perspektíváját meghatározza. Semmiféle külső beavatkozás ebben nem képzelhető el. Tehát mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Ukrajna továbbra is az európai úton maradjon, nyitva tartjuk az ajtót. Ez a helyi magyarságnak is érdeke, a nemzetközi közösségnek is érdeke, az Európai Unió több képviselője is, sőt, az Egyesült Államok képviselője is elmondta, hogy ez mindnyájunk érdeke. És azt is többször elmondtuk, hogy ez nem egy választás kérdése. Nem arról van szó, hogyha Európa igen, akkor ez feltétlenül valami elidegenedést jelentene Oroszországtól. Tehát én azt gondolom, hogy mi folyamatosan és következetesen ugyanazt mondjuk, amióta ez a kérdés napirenden van.

Mv: Mit tartanak reális fejleménynek? Ugye azt tisztáztuk, hogy ez a húszmilliárdos kölcsön, ez valószínűleg nem egy realitás. De az se tűnik komoly realitásnak, amit az ellenzék követel, hogy Janukovics elnök lemond.

Prőhle Gergely: Igen, és hát nagykövet úr ezt is elmondta, hogy az ellenzék meglehetősen tanácstalan, illetve maguk sem tudják, hogy ebből a jelenlegi helyzetből hogy lehetne pontosan kijönni. Azzal ők sem számolnak reálisan, hogy az ukrán elnök lemondana. Az, hogy tárgyalások kezdődjenek, az nyilvánvalóan fontos. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy ennek az a feltétele, hogy az erőszak megszűnjön. Tehát semmiféle erőszak nem elképzelhető, sőt, azt kérik, és erre mi is utaltunk V4-es körben is és európai szinten is – Ashton főképviselő asszony is –, hogy felelősségre kell vonni azokat, akik ezekben a túlkapásokban részt vettek. Tehát ezek azok az előfeltételek, melyek nyomán adott esetben egy tárgyalás elképzelhető.

Mv: Hogyan hathat mindaz, ami Ukrajnában történik... Most egyébként függetlenül a tárgyalások kimenetelétől, vagy attól, hogy Ukrajna végül is hogyan dönt, hogyan befolyásolhatja ez az Európai Unió és Ukrajna, illetve az Európai Unió és Oroszország kapcsolatát az ukrán ügy?

Prőhle Gergely: Én azt hiszem, hogy egy nagyon fontos kérdésről van szó. Az Európai Unió keleti partnerségi programja, az ugye nemcsak Ukrajnából áll. Tehát ez a fajta európai szomszédság-politika, amiben egyébként a mostani magyar elnökség alatt a V4-ek is nagyon aktívak, ez egy folytatandó és egy folyamatos munkát érintő, és azt eredményező, maga után vonó feladat.

Mv: De ennek egy központi eleme volt Ukrajna, a csatlakozási folyamata.

Prőhle Gergely: Ennek központi eleme volt Ukrajna. És hát az természetes, hogy ezt mindenki kudarcként éli meg, hogy nem sikerült aláírnia a társulási megállapodást. És az is világos, hogy azáltal, hogy mi elmondjuk, hogy egy szabad állam belügyeibe ilyen típusú külső beavatkozás, mint amilyet orosz részről érzékelhettünk, az nem helyénvaló. Tehát az, hogy ezt mi következetesen képviseljük, és azt mondjuk, hogy továbbra is nyitva van az ajtó Ukrajnának, és számítunk rá, mert fontos, hogy ebbe az európai érdekkörben, és az európai jogállamiság feltételei között fejlődjön tovább, ehhez ugye kérdés nem fér.

Mv: Hogyan lehet kezelni Oroszország érzékenységét ebben az ügyben? Mert az látszik, hogy Moszkva stratégiai kérdésként kezeli, hogy hogyan dönt Ukrajna.

Prőhle Gergely: Oroszország érzékenysége természetesen mindenkinek fontos. Oroszország fontos partnere az Európai Uniónak. Én azt hiszem, hogy a túlérzékenységet kell kezelni, és azt kell világossá tenni, hogy itt nem egy oroszellenes megmozdulásról van szó, hiszen az Európai Unió is, annak tagállamai számos ügyben kötődnek Oroszországhoz. Tehát azt gondolom, hogy a túlérzékenységet kell kezelni, és az ezzel kapcsolatban elhangzott európai uniós érvek itt az elmúlt időszakban, azt gondolom, elég meggyőzőek voltak.

Mv: Helyettes államtitkár úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Prőhle Gergely: Én is köszönöm.

(Külügyminisztérium)