Prőhle Gergely az Magyar Televízió Az Este című műsorában beszélt az Európa Tanács Magyarországgal szembeni monitoring-eljárásáról 2013. április 26-án.
Mv: Jó estét kívánok. Megfigyelőket küldhet az Európa Tanács a magyar jogállamiság ellenőrzésére, ha a közgyűlés is megszavazza az egyik szakbizottság javaslatát. A végül is elfogadottnak nyilvánított dokumentum szerint aggodalomra ad okot Magyarországon a demokratikus fékek és ellensúlyok erodálódása, a magyar kormány nem tart a vizsgálattól. Vendégünk itt a stúdióban pedig Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, jó estét kívánok államtitkár úr.
Prőhle Gergely, helyettes államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok.
Mv: Pontosan mit jelent ez a monitoring-eljárás? Idejön egy raportőr csapat, és elkezdik nézni, hogy Magyarországon hogyan mennek a dolgok, bemennek a parlamentbe, beszélgetnek emberekkel, beszélgetnek a kormánytagokkal, hogy zajlik ez?
Prőhle Gergely: Igazság szerint a monitoring-eljárás nem sokban különbözik attól, mint aminek már eddig is tanúja voltunk, hiszen ezek a bizonyos jelentéstevők és szakértők eddig is jártak az országban, és ahogy Ön is mondja, beszélgettek politikusokkal, szakértőkkel, és ennek alapján vonták le a következtetéseiket, és írták meg a jelentéstervezetüket, amelyekről az elmúlt napokban szavaztak az Európa Tanácsban.
Mv: Na most ennek a jelentéstervezetnek, vagy ennek a jelentésnek azért van némi érdekes felhangja, mert ugye az a két képviselő, európa tanácsi képviselő, Kerstin Lundgren és Jana Fischerová, vagy európai parlamenti képviselő, akik ezt a jelentést készítették, elég, hát hogy is mondjam, végül is megbonyolódott a dolog, mert a jelentés elfogadása után Fischerová asszony lemondott a raportőri tisztségről, mondván, hogy nem teljes egészében ért egyet a jelentéssel.
Prőhle Gergely: Igen, talán bátran elmondhatjuk, hogy az egész folyamat mostanában elég aggályossá, vagy legalább is furcsává vált, azáltal, hogy lemondott az egyik jelentéstevő, a cseh jelentéstevő, arra hivatkozva, hogy a jelentést túlzottan egyoldalúnak tartja. Azon kívül korainak is tartja, hiszen tudjuk jól, hogy mind a Velencei Bizottság, mint az Európai Bizottság vizsgálja azt a joganyagot, amit ugye ez a jelentés is kifogásol, tehát jelentés közben talán nem teljesen ésszerű ezt a vizsgálatot lezártnak tekinteni. Az egész folyamatról ugyanakkor elmondható, hogy egy furcsa keveredés van a jogi érvek és a politikai elfogultságok között, és a folyamat során számos esetben tapasztaltuk, hogy nem lehet tudni, hogy milyen arányban szerepel ez a kettő egy-egy jelentésben. Ugye azt fontos látni, hogy végeredményben törvényekről van szó, tehát egy jogászi megközelítéssel, egy józan elemzéssel eredményre lehet jutni, mint ahogy ez volt a benyomásunk egészen a negyedik alkotmánymódosításig, most azonban úgy tűnik, hogy inkább a politikai felhangok erősebbek, és ennek alapján született ez a jelentés is.
Mv: De hát mitől feszültek be ennyire most hirtelen? Eddig azért a monitoring eljárásnak még a lehetősége sem merült fel Magyarországgal szemben, tehát azért alapvetően elfogadta mind az Európai bizottság, mint pedig a közgyűlés, hogy Magyarországon az alapvető demokratikus jogok azért mégiscsak megvannak, ehhez képest most mint hogyha azt mondanák, hogy most már itten nagyon-nagyon komoly veszélyben van a demokrácia.
Prőhle Gergely: A monitoring eljárás 2011 januárjában indult, illetve nem az eljárás maga, hanem a kezdeményezés, egy svéd képviselő indította el ezt az úgynevezett motiont, ezt a beadványt…
Mv: Ez a Lundgren...
Prőhle Gergely: Nem, nem, ő már az egyik raportőr, egy másik svéd képviselőasszonyról van szó, és innentől kezdődött ez a folyamat. Ugye a magyar kormány mindig arra törekedett, és itt a Külügyminisztérium tényleg ezt az utat járta folyamatosan, hogy próbálta a politikai természetű érveket, akkor inkább azt mondhatom, hogy mesebeszédet próbálta a józan jogi érvelés szintjére levinni. Hasonlítsuk össze az európai előírást, az európai gyakorlatot, az egyese országok gyakorlatát mindazzal, ami Magyarországon történik, és ennek alapján próbáljunk meg józan ítéletet alkotni a valóban olykor nyelvi okokból, a sebesség miatt nehezen követhető magyar jogalkotásról. Én azt hiszem, hogy a jövőben is ezt az utat kell járni.
Mv: Most azért itt van egy érdekesség, visszatérve még azért, Lundgren és Fischerová asszonyok működéséhez, illetve a jelentéshez. Hogy Fischerová asszony aláírta ezt a jelentést, amely alapján gyakorlatilag a bizottság elé, illetve a tanács elé lehet terjeszteni majd. És aztán ezt az aláírását nem mondta vissza, és ugye Lundgren asszony, ő liberális, és Fischerová pedig konzervatív.
Prőhle Gergely: Ebben az ügyben igazából nem látunk tisztán, mert Fischerová asszony elmondta, hogy rá eléggé nagy nyomás nehezedett, és sietnie kellett ezzel az aláírással, de amit viszont láttunk, és a mi teljesen világos, az a levél, amit a Monitoring Bizottság elnökének írt. Ahol világosan leírja, hogy meglátása szerint a jelentéstervezet elfogult, egyoldalú, valamint elsietett. Ugye hát, ennek alapján kénytelenek vagyunk adni az ő véleményére, arról nem is beszélve, hogy a Monitoring Bizottságban igen szoros eredményszületett, 21-20 a vizsgálat megindításával kapcsolatban. És aztán elég nagy botrány tört ki másnap, akkor, amikor a jelentéstervezet elfogadásáról volt szó, mert akkor egyesek szerint szavazategyenlőség alakult ki, mások szerint egy egyszavazatos többség. Tehát elég furcsa módon kanyarodtunk bele abba a szakaszba, hogy végül is majd az Európa Tanács parlamenti közgyűlése július végi ülésén tárgyalja-e egyáltalán ezt az eredményt.
Mv: Ha elindulna a Monitoring eljárás, ez jelenthet valamilyen hátrányt Magyarország számára?
Prőhle Gergely: Én azt gondolom, hogy egyetlenegy ilyen eljárásnak sem kell örülni. Sőt, azért ez nem jó, hogy elindul, mindig botrány van az ilyen ügyekből. Én azt hiszem, hogy jó lenne már a konszolidáció útjára lépni, és elhitetni velük, akik folyamatosan ennek ellenkezőjét állítják, hogy Magyarország alapvetően egy normális ország, ahol nincs szükség arra, hogy más európai országok képviselői felemelt mutatóujjal járjanak-keljenek. Tehát én azt hiszem, hogy ez lenne a cél. Éppen ezért mindent el kell követni, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésben ne kapja meg a többséget, az, hogy Magyarország monitoring alá kerüljön.
Mv: Más téma: Ma Ön együtt töltötte a napot Franz Dietrich Genscherrel, aki Németország egykori külügyminisztere volt. Miről beszélgettek? Szóba jöttek ezek a dolgok? Kért valami segítséget a volt külügyminiszter úrtól?
Prőhle Gergely: Még mindig valahol nagyon megható és nagyon érdekes dolog egy ilyen élő legendával tölteni az időt, és azt hiszem, hogy az a látásmód, ahogy ő, vagy az ő korosztálya látja az európai politikát, az nagyon hasznos lehet. Tehát nagyobb történelmi távlatokat látnak, nem rövidtávú, akárcsak négyéves politikai kalkulációkba bocsátkoznak. Én azt kértem Genscher úrtól, hogy próbálja meg a németországi sajtó olyan értelemben – korántsem befolyásolni, mert azt senki nem próbálja meg, de mondjuk azt a véleményét elmondani, amit itt az előbb is próbáltam érzékeltetni, hogy Magyarország egy normális ország, ahol érdemes befektetni, a mai jelenléte is egy közepes méretű vállalat bővítését és húszéves évfordulója volt. Ez volt az ő ittlétének az egyik oka. Tehát azt hiszem, hogyha ő a saját tekintélyét ebben az ügyben beveti, akkor az mindnyájunknak jó lesz.
Mv: Államtitkár úr, köszönöm, hogy itt volt velünk.
Prőhle Gergely: Én is köszönöm.
(Külügyminisztérium)