Prőhle Gergely a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt a kínai nyitásról, a gazdasági és kulturális kapcsolatokról 2013. január 17-én.

Mv: A keleti nyitás prioritásáról az elmúlt hónapokban sokat beszélgettünk – persze érdemes ezt gazdasági, kulturális, turisztikai szempontokból is értékelni. Köszöntöm a vonalban a Külügyminisztérium helyettes államtitkárát, Prőhle Gergelyt. Jó reggelt kívánok.

Prőhle Gergely, helyettes államtitkár, KÜM: Jó reggelt kívánok.

Mv: Sanghajban tárgyalt, nem rég érkezett vissza.

Prőhle Gergely: Sanghajban és Pekingben.

Mv: És Pekingben.

Prőhle Gergely: Sanghajba azért mentem, mert ott egy nagyon különleges alkalomra került sor, ez pedig Hugyecz László, besztercebányai születésű építész 120. születésnapja. Róla azt kell tudni, hogy ő Besztercebányán született, az édesapja részt vett a budapesti Földalatti építésében, tehát egy építőmester famíliáról van szó, és az ő nevéhez, Hugyecz László nevéhez fűződik számos, nagyon ikonikus épület felépítése Sanghaj belvárosában. Tehát őt nagyon komoly tisztelet övezi e dinamikusan fejlődő városban, és egyre inkább tudatában vannak ott e jelentőségnek, és a történeti vonatkozásnak. Egy emlékházat nyitottunk voltaképpen az ő tiszteletére a kínai partnerekkel együtt.

Mv: Erre a közös kulturális erősödésre és nyitásra mindjárt visszatérünk, de beszéljen arról is, hogy miről tárgyalt Pekingben.

Prőhle Gergely: Talán még annyit hozzátennék, ha megengedi, hogy az ilyen típusú, a közös múltra vonatkozó megemlékezések azért fontosak, mert az ázsiai partnerekkel, és különösképpen a kínai partnerekkel való tárgyaláson nagyon fontos ez a távlatosság és a kapcsolatok mélysége, visszamenő és előremutató távlata. Tehát nagyon jó volt, hogy egy ilyen előkészítés után erre hivatkozva mentem el Pekingbe. Ugye a közép-európai régióért vagyok alapvetően felelős, illetve az európai bilaterális kapcsolatokért, és ezért is talán a bevezetővel annyiban vitatkoznék, hogy háttérbe szorult volna a szomszédos államokkal való, akár külkereskedelmi, akár más irányú kapcsolattartás. Én azt hiszem, hogy ezt egy nagy egészként kell szemlélni, a globális és benne a keleti nyitás politikája csak úgy értelmezhető, hogyha ebben nagyon fontos szerep jut a közép-európai együttműködésnek, és hiszen minél távolabb megyünk Magyarországtól, annál inkább nem egy országra tekintenek ezeknek a távoli és nagy országoknak a döntéshozói, hanem sokkal inkább a régióra. Pekingben is erről volt szó. Peking az elmúlt években elég jelentősen növelte kapcsolatait a közép-európai államokkal, ez náluk egy tudatos belső átszervezést is eredményezett, Magyarországon is, a Külügyminisztériumban is Takács Szabolcs kollégám vezetésével felállt egy evvel kapcsolatos külön egység. Tehát arról tárgyaltunk, hogy miképpen lehetne ezt a közép-európai érdeklődését Kínának, illetve a mi orientációnkat konkrét tartalommal megtölteni. Beszéltünk továbbá arról, hogy miniszterelnök úr hamarosan – még valószínűleg az első félévben – Kínába utazik, és arról is szó volt, hogy ő természetesen konkrét javaslatokkal fog a kínai partnerrel, partnernél megjelenni, és erről fog vele tárgyalni.

Mv: Ez akár ennek a közös kulturális együttműködésnek is a – kvázi – gyümölcse, hogy hívják a magyar miniszterelnököt és várják Kínába?

Prőhle Gergely: Nem, ez egy, ez az elmúlt években kialakult, elég intenzív kapcsolattartásnak a része, és egy dolgot nem szabad elfelejteni – és talán ez az, ami a közép-európai együttműködésben is egy nagyon fontos momentum –, hogy komoly fejlődési potenciál van a közép-európai együttműködésben. Talán ha egy kicsit leegyszerűsítő logika mentén bemutathatom ezt, annyit lehet mondani, hogy ebben a régióban él egy kulturális sokszínűség. Ennek mi számos dimenzióját ismerjük, hiszen a határon túli magyarság is ennek a része, a kulturális sokszínűség magában hordja a kreativitást, a kreativitás pedig valahol a gazdasági növekedésnek is a melegágya. Azt gondolom, hogy ezt a világ számos pontján egyre inkább felismerik.

Mv: Mi érdekli a kínaiakat a közép-európai régióban? Itt most nyilván sok mindent elsorolt már, de itt mondjon konkrét gazdasági, vagy kulturális együttműködéseket. Nem olyan régen, talán egy hete sincs, hogy itt a 180 percben a jezsuita szakkollégium igazgatója beszélt pont oktatási közös fejlesztésekről. Mondjon Ön is néhány példát.

Prőhle Gergely: A jezsuita szakkollégium az azért érdekes, mert a jezsuitáknak a kínai császári udvarban való jelenléte az is egy évszázados hagyomány, tehát nem véletlen, hogy ők beszélnek erről – olykor ez is értelmezésre szorul hazai közegben. A konkrét példák azok pedig elég világosak, úgyhogy ha az ember Sanghajba vagy Pekingbe utazik, látja ezt a fantasztikus infrastruktúra-fejlesztést, ami ott zajlik. Ugye Sanghaj és Peking körülbelül 1200 kilométerre van egymástól. Vonattal utaztunk át és ez alig öt órába tellett, tehát ilyen háromszáz kilométer körüli sebességgel lehet vonattal utazni, ami jól mutatja, hogy például – és ez a konkrét példa –, az infrastrukturális, közlekedési infrastrukturális fejlesztéseknek milyen tere van Közép-Európában, és hát ismerve a magyar vasúti viszonyokat, különös tekintettel Magyarországon is. Ez egy nagyon konkrét példa, én azt hiszem, hogy ezen a területen is konkrét javaslatok fognak mihamarabb születni. A másik, amit Ön is említett, és amiről most is szó volt, ez pedig a kulturális intézetek nyitása. Kína tudatában van annak, hogy talán a korábbi zártabb politizálás után egyfajta kulturális offenzívával is jelen kíván lenni Európában. Ezt jelzi Magyarországon, Budapesten és Szegeden a már most meglévő két Konfuciusz Intézet, ami elsősorban nyelvoktatással foglalkozik, de akarnak most kulturális intézetet nyitni Budapesten, és mi is szándékozunk mihamarabb egy magyar intézetet nyitni Pekingben, aminek a koordinációját a Balassi Intézet végzi.

Mv: Abból a szempontból is érdekes lehet egy kínai tárgyalás, hogy az elmúlt hónapokban, csaknem másfél évben meglehetősen sokszor bírálta a kínai kormányzat, egyáltalán az ázsiai világ az Európai Unió irányát, gazdasági lépéseit, az Egyesült Államok irányát, gazdasági lépéseit. Egy ilyen tárgyaláson ezek felmerülnek egy uniós tagország esetében?

Prőhle Gergely: Felmerülnek, és nagyon tanulságos egy ilyen külügyminisztériumi tárgyalás – ugye én ott a külügyminiszter-helyettessel tárgyaltam –, hiszen komoly érdeklődés mutatkozik részükről az Európai Unió általános állapota iránt. S többször elmondták, hogy ők egy erős és működőképes, gazdaságilag és társadalmilag intakt Európában érdekeltek. Tehát érdekeltek abban, hogy ez a jelenlegi válság mielőbb megoldódjék, és a hatékonyság az európai döntéshozatalnak szintén nagyon fontos a kínai fél számára. Ezen belül – és ez nem ellentmondás – kívánják ők a közép-európai régiót kiemelten kezelni, de hát persze nem szabad elfelejteni, hogy a legnagyobb gazdasági partnere mégis csak Németország, tehát azt gondolom, hogy az Európai Unióval való kínai kapcsolattartásnak ez az egyik kulcsa.

Mv: És ebben a bizonyos kínai kapcsolattartásban nyilván fontos lépés lesz, amikor a magyar miniszterelnök odautazik. Milyen előkészítés szükséges ehhez? Mi az, aminek még teljesülnie kell ahhoz, hogy ez az utazás megvalósuljon?

Prőhle Gergely: Ugye Kínával kapcsolatban létezik egy kormánybiztosság, aminek Matolcsy miniszter úr a vezetője. Természetesen a külpolitikai vonatkozásokat, azokat a Külügyminisztérium készíti elő. Én azt hiszem, hogy ennek a két szervezeti egységnek az együttműködése, valamint a Miniszterelnökségen működő, külgazdasággal is foglalkozó államtitkár, tehát ez a három egység fogja ezt a tárgyalási tematikát összeállítani. De tekintettel a feladat nagyságára azt hiszem, hogy itt összkormányzati erőfeszítésre van szükség, hogy valóban konkrét projektekkel, olyan ajánlatokkal, ami a kínai fél számára is előnnyel kecsegtet, de ami kétséget kizárólag a magyar infrastruktúra-fejlesztés befektetés politikai szempontjából is gyümölcsöző. Ilyen ötletekkel kell előállni, ilyen projekteket kell előkészíteni miniszterelnök úr utazására.

Mv: A magyar miniszterelnök tehát konkrét beruházási elképzelésekkel utazik majd Kínába. Nyilván erre az utazásra vélhetően akkor kerül sor, hogyha az új kínai kormány felállt. Az előző percekben Prőhle Gergellyel, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárával beszélgettünk a kínai nyitásról, kulturális és gazdasági kapcsolatokról is.

(Külügyminisztérium)