Prőhle Gergely az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában az Európa Tanács Monitoring Bizottsága Magyarország ellen indítandó monitoring eljárás megszavazásáról beszélt 2013. április 26-án.

Mv: A következő helyszínünk pedig az Európai Tanács munkaterme. Újabb eljárások indulhatnak Magyarország ellen, az úgynevezett megfigyelési eljárás. Hát pontosan próbálok fogalmazni, azt javasolja az szakbizottság, hogy az Európa Tanács plenáris közgyűlése vegye napirendjére a Magyarország elleni monitoring eljárás megindítását. Ez egy szerdai hír. A Monitoring Bizottság a megállapításokról ugyanakkor nem tudott dönteni szavazategyenlőség miatt. Prőhle Gergely a Külügyminisztérium államtitkára, jó reggelt kívánok Önnek.

Prőhle Gergely, helyettes államtitkár, KÜM: Jó reggelt kívánok!

Mv: Nincs itt egy nagyon súlyos ellentmondás?

Prőhle Gergely: Ellentmondás, furcsaságok vannak, és olyan dolgok vannak, amik az európai intézményrendszer működésével kapcsolatban is esetleg aggályokat vethetnek föl. Ugye elkészült ez a jelentés, a jelentéstervezet, aminek volt két raportőre – jelentéstevője –, közülük az egyik lemondott, megírta a levelében, hogy egyoldalúnak tartja a jelentést, valamint elsietettnek, hiszen zajlik még a Velencei Bizottság vizsgálata, zajlik még az Európai Bizottság vizsgálata is a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatban. Ennek ellenére a Monitoring Bizottság napirendre tűzte ezt a jelentéstervezetet és ugye már az első nap is, szerdán 21:20 arányban, tehát nagyon kis többséggel fogadták el azt, hogy javasolják a monitoring megkezdését, és aztán a tegnapi napon pedig a jelentés elfogadásával kapcsolatban pedig hát talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy botrány tört ki a bizottság ülésén, mert volt aki egy szavazatos többséget, és volt, aki szavazategyenlőséget számolt. Tehát ha tetszik, ellentmondásról is beszélhetünk.

Mv: Én közben egyetlen dolgot nem értek az összes vizsgálattal egyébként, mert, hogy még nem is említette az Európai Parlament tavaly januárban vagy februárban indult vizsgálatát – amely ugye most már 14 hónapja tart –, hogy a jogszabályok egy része most készül, ha mondjuk a negyedik alkotmánymódosításról beszélünk. Az elkészült vagy kihirdetett jogszabályok az Alkotmánybíróság elé kerülhetnek, illetve kerültek. Mi alapján dolgoznak a jelentéstevők?

Prőhle Gergely: Ugye itt egy furcsa – talán nem túlzás azt mondani –, hogy játék folyik. Egyfelől van egy jogi érvrendszer, hiszen jogszabályokról van szó, ezeket jogászok szakszerűen kell, hogy megítéljék, de másfelől zajlik egy politikai játék is, és ez a kettő olykor sajátos módon keveredik mind módszertanát, mind retorikáját tekintve. Az, hogy a jogszabályokat megvizsgálják, én azt gondolom, hogy ez nem feltétlenül helytelen, hát nézzék, hogyha érdekli őket, én azt gondolom, hogy a magyar jogállamiságot nem fenyegeti semmilyen veszély, tehát nézzék ezt bátran. Ugyanakkor, hogyha ebbe politikai motívumok és egyértelmű politikai felhangok keverednek ebbe a jogi érvelésbe, akkor bizony már baj van, mert akkor nem lehet tudni, hogy végződik a jogi érvelés és hol kezdődik a politikai vádaskodás. Ez a probléma. A Külügyminisztériumnak az a feladata, hogy az ország érdekeit minden körülmények között megvédje, tehát a mi dolgunk az, hogy erre újra és újra felhívjuk a figyelmet.

Mv: Hát közben van itt még valami, hogy őszintén szólva azt gondolom abszolút megfigyelőként, hogy nem lenne baj, ha kiderülne, vagy eldőlnének ezek a kérdések, mert nehezen mérhető a jogállamiság, a demokrácia állapota, amelyről most beszélünk, hogy akkor dőljön el, kerüljön pont az ügy végére.

Prőhle Gergely: Ez valóban üdvös lenne, és a mi munkanapjainkat is talán 24 órásról esetleg húsz órásra rövidítené, de én ezzel nem számolok még a választások, a jövő évi választásokig, sőt azzal számolok, hogy a helyzet inkább csak keményedni fog. Ahogy Ön is felsorolta, valóban zajlanak ezek a vizsgálatok. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy nem lehetetlen ezeknek a megnyugtató módon való rendezése, hiszen a negyedik alkotmánymódosítás előtt már nagyon közel voltunk ehhez, tehát azt hiszem, hogy hogyha újra és újra, az érveinket megismételve, a jogi érvelést érvényesülni hagyva próbáljuk meggyőzni őket arról, hogy ezek a törvények rendben vannak, akkor talán előbb-utóbb megadatik nekünk, hogy lezárhassuk ezeket a vizsgálatokat.

Mv: Mintegy összegezve a beszélgetésünket, a lényeget még egyszer elmondva, tehát most ugye nem arról született döntés, hogy megindul ez a monitoring eljárás, hanem, hogy a Plenáris Közgyűlés elé kerülhet ez az ügy. Ott születik majd döntés?

Prőhle Gergely: Igen, június 24-e és 28-a között fog az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése újra ülésezni Strasbourgban. Ha ott napirendre veszik ezt a kérdést, akkor ott fog eldőlni, hogy elindul-e a monitoring eljárás Magyarországgal kapcsolatban, avagy sem.

Mv: És a 318 képviselő többségi szavazatára van ehhez szükség?

Prőhle Gergely: Pontosan. Egyszerű többségre van szükség, de hogyha a mostani bizottsági ülés arányait néztük, akkor azt gondolom, hogy bizakodhatunk azzal kapcsolatban, hogy mindenki számára világos lesz, hogy milyen ellentmondásokkal volt terhes az eddigi folyamat és ennek láttán talán nem lesz annyira nehéz egy számunkra kedvező többséget kialakítani.

Mv: Hát illetve az is kérdés majd, tényleg csak egy megjegyzés, hogy az Európa Tanács Plenáris Közgyűléséről beszélünk, hogy vajon az izlandi, az andorrai, az orosz vagy a török képviselők hogy szavaznak majd.

Prőhle Gergely: Pontosan, ez előre kiszámíthatatlan, én azt gondolom, hogy a Külügyminisztérium munkatársai végzik a feladatukat és nem szabad elfelejteni azt sem, hogy hogyha kellő politikai súllyal lépett fel ott az ország érdekében akár a miniszterelnök, akár más vezető politikusok, azért ezek a fellépések nem maradtak hatás nélkül.

Mv: Prőhle Gergelyt, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárát hallottuk, köszönöm.

(Külügyminisztérium)