Prőhle Gergely a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt a Közép-Európai Kezdeményezés magyar elnökségéről 2013. július 10-én.

Mv: Háromnegyed hét lesz négy perc múlva. A Közép-Európai Kezdeményezésnek, vagyis a KEK-nek 18 országa van, ebből 10 uniós tag is. A szervezeteknek jelenleg hazánk a soros elnöke, ahogy a Visegrádi Négyeknek is. Jó reggelt kívánok Prőhle Gergelynek, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárának.

Prőhle Gergely, helyettes államtitkár, KÜM: Jó reggelt kívánok.

Mv: Miért esik kevés szó arról, hogy mekkora befolyása van Brüsszelben a KEK, Közös Európai Kezdeményezésnek? Pedig ebből tíz uniós tagország is.

Prőhle Gergely: Ugye különböző formációk működnek Európán belül, és nagyon kevés az olyan maradandó értéket és maradandó hozzáadott értéket képviselő formáció, mint amilyen a Visegrádi Négyek. Éppen ezért vannak olyan formációk, amelyekről kevesebb szó esik, amelyekről talán azt gondoljuk, hogy már túl vannak tevékenységük zenitjén, vagy talán éppen azért, mert túl sok és túl sokféle ország lett a tagja az utóbbi időben. Valóban van egy ilyen híre a Közép-Európai Kezdeményezésnek, hisz ne felejtsük el, hogy ez annak idején, a rendszerváltás hajnalán úgy indult, mint négy, majd öt ország szervezete. Annak idején ugye Olaszország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és Ausztria volt az öt alapító állam. Annak idején is arról szólt, hogy elősegítse az akkor még nem európai uniós tagállamok integrációját. Valahol most is erről kéne szólnia. A magyar elnökség az pont arról szól, hogy találjuk meg, próbáljuk megtalálni ennek a szervezetnek a mostani hasznát, és próbáljuk meg növelni a mostani tekintélyén.

Mv: Megtalálták? A magyar elnökség milyen eredményeket tett le a KEK asztalára?

Prőhle Gergely: Az eddigi tapasztalatok, azt gondolom, hogy pozitívak, mert ha végignézünk azokon a formációkon, amelyek működnek ebben a térségben, és amelyek az utóbbi időben alakultak ki, gondolok itt például a Duna-stratégiára, annak tagállamaira, gondolok arra, hogy azóta valóban hány ország lett az Európai Unió tagja, akkor azt gondolom, hogy ez a formáció Közép-Európai Kezdeményezés, amelynek csatlakozni kívánó nyugat-balkáni országok is a tagjai, de tagjai között van például Ukrajna, például a kicsit politikailag is egzotikusnak tűnő Fehéroroszország, akkor azt gondolom, hogy ez egy olyan fórum, ahol sikerült elérni azt, hogy azokban az ügyekben, amelyek az európai integráció szempontjából is fontosak, szó essék. Azt is sikerült elérni, hogy ebben a Magyarország számára fontos gazdasági térségben, hisz ne felejtsük el, hogy Magyarország külkereskedelmének harminc százaléka zajlik ezekkel az országokkal, sikerüljön megtalálni azokat a fórumokat, azokat a témákat, amelyek ennek a térségnek a gazdasági infrastrukturális fejlesztését elősegítik, én ezt nagy eredménynek tartom.

Mv: A Közép-Európai Kezdeményezésnek, vagy a Visegrádi Négyeknek van nagyobb súlya, nagyobb presztízse Brüsszelben?

Prőhle Gergely: Nem kérdés, hogy a Visegrádi Négyeknek van nagyobb súlya, tekintettel arra, hogy ott már a tematikák mentén egy strukturált tárgyalási rend van érvényben, különböző formációkban, különböző témákban működnek együtt a visegrádi államok, és azt jól mutatja például az unió pénzügyi jövőjével foglalkozó tárgyalásoknak az eredménye, hogy milyen eredményes tudott ott lenni a visegrádi együttműködés. De hát azt is látjuk, hogy sok más területen, itt is említhetném az (...) biztonságot, vagy az infrastruktúra-fejlesztést, szintén a visegrádi államok az utóbbi több mint húsz évben nagyon komoly eredményeket értek el.

Mv: Nem lenne fajsúlyosabb a Közép-Európai Kezdeményezés akkor, hogyha mondjuk egy-két prioritást emelnének csak ki? Egyáltalán mik azok a területek, ahol hatékony az együttműködés a KEK-ben?

Prőhle Gergely: A magyar elnökségnek pont az volt a célja, hogy próbáljunk meg koncentrálni azokra a témákra, amelyeknek valóban jövője van, és ezeket a szinergiákat akarjuk kihasználni, amelyek a visegrádi elnökségben is fontosak és a KEK elnökségben is. Itt van egy jelentős átfedés a gazdasági kamarák, illetve a kis- és középvállalkozások együttműködésében, van egy jelentős átfedés az infrastruktúra-fejlesztésben, és az energiabiztonság is egy olyan terület, amire azt hiszem, hogy mindkét formációban nagyon érdemes odafigyelni, ez is történik. Ha csak ezt a három témát emeljük ki, akkor azt gondolom, hogy elég világos, hogy itt egy elég szigorú koncepció mentén próbáljuk kihasználni a két szervezet szinergiáit. Ez persze nem jelenti azt, hogy a visegrádi elnökségben ugye, ami július 1-jén elindult, ne próbálnánk más témákat is napirendre venni.

Mv: Mondjon egy olyan konkrét napirendi pontot, ami a következő Közép-Európai Kezdeményezés napirendjén ott lesz.

Prőhle Gergely: A Közép-Európai Kezdeményezés napirendi pontja, ilyet nem nagyon tudnék mondani, a...

Mv: Csak hogy értsük, hogy milyen konkrétumokról szoktak tárgyalni.

Prőhle Gergely: A konkrétumokat el tudnám mondani a már lezajlott konferenciák kapcsán, például a gazdasági kamarák találkoztak. Találkoztak a mezőgazdasági minisztériumok vezető tisztségviselői, ne felejtsük el, hogy itt van egy jelentős agrárpiac ebben a térségben. Hogyha a kereskedelmi és iparkamarák együttműködésére gondolunk, arra, hogy ezen a fejlődésre hivatott, de igazából még Nyugat-Európához képest elmaradott területen milyen lehetőségek vannak, akkor azt gondolom, hogy az egy nagyon konkrét eredmény, hogy ezeket a kis- és középvállalkozásokat megpróbáljuk egymással összekötni. Megpróbáljuk a kereskedelmi és iparkamarákat olyan módon összekapcsolni, hogy ebből valóban az egész térségnek konkrét, az adófizetők, a fogyasztók számára is látványos haszna származzék.

Mv: Hazánk a soros elnöke a Visegrádi Négyeknek és a Közép-Európai Kezdeményezésnek is. Erről beszélgettem Prőhle Gergellyel, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárával.

(Külügyminisztérium)