Prőhle Gergely a Duna TV Közbeszéd című műsorában beszélt a Schuman-terv örökségéről és a Tavares-jelentésről 2013. május 9-én.

Mv: Ma tehát Európa Napja van. Köszöntöm a stúdióban Prőhle Gergely helyettes államtitkár urat, jó estét kívánok.

Prőhle Gergely, helyettes államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok!

Mv: Egészen pontosan jó napot, mert hogy ezt a beszélgetést délután 5 órakor rögzítjük. No, hát az európai béke és egység ünnepe van ma. De van-e okunk felhőtlenül ünnepelni?

Prőhle Gergely: Én azt gondolom, hogy tekintettel arra, hogy május 9-én nem csak a második világháború végét, hanem a Schuman-terv 1950-ben történt meghirdetését is ünnepeljük. Itt azt ünnepeljük, ami Európának ma is a lényege vagy a lényege kell legyen, azokat az alapértékeket, amiket mindig fontosnak tartottunk, amit egyébként a szocializmus éveiben mindnyájan áhítottunk, és azt gondolom, hogy ami ma is ünneplésre érdemes. Tehát amikor erről van szó, akkor a felhőtlen ünneplésnek semmi akadálya.

Mv: Mert Robert Schuman – ha már említette – ugye az akkori francia külügyminiszter azt mondta, hogy egy egyetlen Európa kell, egy szilárdban egybeforrt és erősen összekovácsolt Európa. Így 63 év távlatában hogy érzi, hogy ez megvalósult?

Prőhle Gergely: Én azt hiszem, hogy a szándékok szintjén természetesen megvalósult. És hogy ezek a szándékok ne változzanak, ezért kell nagyon ügyelni arra, hogy ez az Európa intézményi szinten is olyan állapotban legyen, hogy vonzó tudjon maradni.

Mv: És Magyarország mennyire tud felhőtlenül ünnepelni? Tudja-e ünnepelni az Európai Unót ma, amikor gyakorlatilag össztűz zúdul Magyarországra az Unió részéről?

Prőhle Gergely: Én azt hiszem, hogy az a fontos, hogy ezeket az alapvető európai értékeket, amikről Robert Schuman is beszélt, ezeket el tudjuk választani a mi aktuális vitáinktól, illetve az európai intézményrendszer esetleges jelenlegi hibáitól. Ha az utóbbiakról beszélünk, akkor természetesen vannak vitáink, vannak gondjaink. Ezek egyfajta családon belüli viták, és nagyon fontos, hogy így tekintsünk rájuk, kellő határozottsággal mondjuk el a véleményünket.

Mv: De azért ezek már túlmutatnak családi vitákon. Ugye most a legutóbbi és a legfrissebb hír, hogy benyújtotta a magyar jogállamiság helyzetéről készített jelentés-tervezetét az Európai Parlament illetékes bizottságának Rui Tavares portugál zöldpárti politikus, aki gyakorlatilag – és hogyha már európai értékeket említett – azt mondta, hogy Magyarország súlyosan sértheti az uniós jogokat, az uniós alapértékeket. És azt javasolja, hogyha nem tesz meg konkrét intézkedéseket, amire ő javaslatot tett ebben a jelentésben, akkor azt javasolja, hogy 7. cikkely szerinti eljárást megindítsák Magyarország ellen, amit ugye az Unió atombombájának neveznek. Hát mit gondol, bevetik ellenünk ezt a fegyvert?

Prőhle Gergely: Én azt gondolom, hogy az Európai Unió az végül is egy intézményrendszer. És egy olyan intézményrendszer, amiben nagyon fontos szerepet játszik a jog tisztelete. A közös európai uniós jognak a tisztelete. És hogyha lehántjuk a politikai fecsegést, azt a vádaskodást, ami sokszor megjelenik, hiszen ne felejtsük el, hogy politikusok működnek európai szinten is. És pusztán erre koncentrálunk, hogy jogilag mi igaz és mi nem igaz – ezt fogjuk egyébként tenni a Tavares-jelentéssel is –, akkor azt gondolom, hogy nem nagyon lehet olyan okot találni, amiért Magyarországgal szemben megindítható ez az eljárás.

Mv: Nem csak Tavares, de mások is mondták azt, hogyha most megnézzük a negyedik alkotmány-módosítás kapcsán az egyes jogi lépéseket, amit a magyar kormány tett, az valóban megállja a helyét, hogy az különböző más európai alkotmányokban is benne van. De Tavares azt mondja, hogy itt az a probléma szerinte, hogy azt kell megvizsgálni, hogy ezek a változtatások rendszerszintű változást hoznak-e? Mert szerinte ez az, ami jogbizonytalansághoz vezet.

Prőhle Gergely: Én azt hiszem, hogy nagyon veszélyes útra tévedt Tavares úr. Egyrészt azért, mert különösen az alkotmány és az alkotmányosság szintjén ott nagyon fontos, hogy megmaradjon a tagállamok önállósága. Hogyha rendszerszintű vizsgálatot akarunk elvégezni, akkor sem tudunk eltekinteni az egyes jogszabályok vizsgálatától. És azt hiszem, hogyha ezt megtesszük, mint ahogy megtettük korábban a médiatörvény tekintetében is, illetve megtette maga az Európai Bizottság, akkor látszik, hogy – hála a jó Istennek egyébként – Európában nagyon sokszínű ez a gyakorlat. Tehát ezt a meglehetősen leegyszerűsített véleményt kimondani talán nem lenne ennyire egyszerű.

Mv: A Fidesz elnöksége rendkívüli ülést tartott, és ezután Rogán Antal sajtótájékoztatón jelentette be, hogy felkéri a Fidesz elnöksége a magyar kormányt, hogy egyszerűen ne engedjen a brüsszeli nyomásnak. A magyar külügynek milyen eszközei, diplomáciai eszközei vannak ennek érdekében, hogy ezt megvalósítsa?

Prőhle Gergely: A Magyar Külügyminisztérium diplomáciai eszközei most is ugyanazok, mint eddig voltak. És pedig hogy nagyon gondosan ügyel arra, hogy ezt a bizonyos politikai fecsegést, ezt le tudja hántani a konkrét jogszabályokat érintő kritikáról. Tehát hogyha a konkrét jogszabályokat tekintjük – és ez így volt eddig is –, akkor hogyha valóban tetten érhető az, hogy valahol, valami nem egyezne az európai uniós jogelvekkel vagy előírásokkal, akkor ott ugye eddig is módosítottunk a törvényeinken. Tehát a mi dolgunk az, hogy ezt következetesen folytassuk, elválasszuk a jogi érvelést a politikai érveléstől, és szigorúan az európai jogelvek mentén azokat az önálló jogosultságainkat, például ami az alkotmányosságra vonatkozik illetve az alkotmányra magára, ezeket megőrizzük és megvédjük.

Mv: Martonyi János külügyminiszter még áprilisban felkért nemzetközi hírű alkotmányjogászokat annak érdekében, hogy formáljanak véleményt ugye a negyedik alaptörvény módosításról. Egyrészt ennek az eredménye megszületett-e már, és milyen eredmény született és hogyan tudják ezeket az érvrendszereket felhasználni?

Prőhle Gergely: Ez megszületett, ugyanakkor születőben van a Velencei Bizottság véleménye is. Én azt gondolom, hogy akár ezeknek a francia szakértőknek, akár az egykori német honvédelmi miniszternek, Rupert Schulznak a véleménye is. Ezek számottevő érvek ebben a vitában, ezeket használni fogjuk és a Tavares-jelentésre visszatérve, pontról-pontra jogi cáfolatát fogjuk adni azoknak a pontoknak, amelyek ott szerepelnek.

Mv: Köszönöm szépen.

Prőhle Gergely: Én is köszönöm.

(Külügyminisztérium)