Prőhle Gergely az ATV Szabad szemmel című műsorának a vendége volt 2013. május 12-én.

Mv: Prőhle Gergellyel, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárával folytatjuk ott, ahol Rui Tavares portugál jelentéstevővel még a reklám előtt abbahagytuk, jó estét kívánok.

Prőhle Gergely, helyettes államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok!

Mv: Mit szól ehhez a felvetéshez, ami egyfajta közbülső megoldás, egy Koppenhága bizottság felállítását jelenti, ahol független, nemzetközileg elismert szakértők, például volt alkotmánybírók vehetnének részt egy testületben, ami közvetít tagállamok és európai szervezetek között?

Prőhle Gergely: Szögezzük le, először is nagyon örülök neki, hogy Petőfi Sándor ilyen ismert Portugáliában. Tehát azt gondolom, hogy ez, ha más nem derül ki a jelentésből, pusztán az, hogy ott a nemzeti költőnek ilyen nagy keletje van és ismertsége van, akkor már, már megérte az egész. De félre a tréfával: ez egy felvetés a sok közül, egyébként, hogyha ezt úgy érthetjük ezt a felvetést, hogy ennek alapján azon kritériumok alapján, ahogy most Tavares úr Magyarországot vizsgálja, az összes tagállamot meg akarnák vizsgálni...

Mv: Egyébként ő így érti, sőt ez benne van a Magyarországról szóló jelentés preambulumában, hogy ezek az értékek, elvek és javaslatoknak egy része, a nemzetközi része az összes tagállamra vonatkozik, és ő azt javasolja, hogy ezeket bizony terjesszék ki.

Prőhle Gergely: Igen, hát ez, ez egy lehetséges út, én arra azért utalnék, és azt gondolom, hogy ez egy fontos precedens, hogyha visszaemlékszünk a médiatörvény kapcsán keletkezett botrány rögtön az elején, emlékszünk az Európai Parlamentben az üres címlapok, a diktatúra, és a többi, és a többi. Ez aztán, ez a politikai vádaskodás feloldódott abban a bizonyos Vika-Freiberga által elnökölt testület által készített jelentésben, ahol valóban megnézték minden tagállam médiaszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát, és onnantól kezdve Magyarországgal kapcsolatban ez a mérhetetlen aggodalom, mint hogyha szűnni látszana, én arra gondolok, hogy hogyha ezzel...

Mv: Hát ez annyira nincs így, hogy a Tavares-jelentésnek is komoly részei foglalkoznak a média helyzetével és ugye ezt a jelentés megalapozta több munkaanyag, az is egy szép vaskos munka, itt van például a kezemben egy része. Ezeknek is egy jó része médiaszabályozásra és médiagyakorlatra vonatkozik, például kifogásolja azt, hogy az MTI monopolhelyzetbe került a magyar hírügynökségi piacon.

Prőhle Gergely: Igen, ez kétségtelen, de azért lássuk be, és azt gondolom, hogy ennek a televíziónak a léte és kritikus műsorai, de folytathatnám még a sort azt gondolom, hogy a Klubrádióval, vagy akár a közszolgálati televízió olykor igen kormánykritikus megnyilvánulásaival. Azért fényévekre vannak attól a politikai pániktól...

Mv: Milyen kormánykritikus megnyilvánulást tud felidézni a közszolgálati televízióból?

Prőhle Gergely: Ahol ugye arról volt szó, hogy itten aztán vége van a sajtószabadságnak, és innentől kezdve már csak a puszta kormánypropaganda hallható minden csatornán.

Mv: Ezt azért senki nem állítja, hogy vége van a sajtószabadságnak, és vérbe fojtják a kritikus véleményt, de ha már...

Prőhle Gergely: De állította, de állította, emlékezzünk csak vissza azokra az időkre, amikor, amikor pont az Európai Parlamentben ettől volt hangos minden, és emlékezzünk azért a Népszabadság szép emlékű üres címlapjára, ami szintén ezt volt képes felmutatni. Tehát én azt gondolom, hogy hogyha ezek a vizsgálatok, amelyek valóban mindenféle politikai motiváció és pánikkeltés nélkül, pusztán jogi alapra helyezve képesek átnézni a tagállamok gyakorlatát, akkor ez némi relaxációhoz vezethet, és talán kiderül az, hogy nem valami rendkívüli és a jogállam lábbal tiprása az, ami Magyarországon zajlik.

Mv: Nyilván vannak átmenetek a totális elítélés, meg a részletekben fontos kritika között, de vegyük ezt a jelentést most és ne ragadjunk le csak a médiánál. Ön szerint is – mint ahogy ezt sokan kormányoldalról megfogalmazták – gyámság alá vételről, gyarmatosításról, politikai ultimátumról, politikai kampányról van itt szó, vagy alapvetően jogi képzettség nélküli, exkommunista, szocialista ügynök részéről?

Prőhle Gergely: Én tartózkodnék Rui Tavares életútjának minősítésétől – nem ismerem, nem az én dolgom. Van egy érdekes jelenség itt az elmúlt hónapokban, egyáltalán a magyar kormány elmúlt három éves tevékenységének a megítélésében. Ez pedig az, hogy olykor nagyon nehéz elválasztani egymástól a józan, valóban egy egzakt tudomány, a jogtudomány alapján létrejövő érvrendszereket a politikai vádaskodástól. Ez az anyag is egy sajátos elegye ennek a kettőnek, de hát tisztában kell legyünk azzal, hogy a parlament az egy politikai plénum, tehát én azon sem csodálkozom, hogyha bizonyos politikai motiváció van a jelentés mögött.

Mv: Mint ahogy egyébként az Európai Unió is egy politikai szervezet, ehhez csatlakoztunk.

Prőhle Gergely: Természetes, természetes.

Mv: És ezáltal politikai deklarációkat írtunk alá.

Prőhle Gergely: Így van. De hát én nem, nem...

Mv: Na de Önök azt mondják, hogy csúsztatásokkal, tévedésekkel, hazugságokkal van tele ez a jelentés. Rui Tavares azt mondta, hogy egyet ilyen konkrétat nem tudtak még neki mondani.

Prőhle Gergely: Igen, hát azért egyet most mondanék. Történetesen, ami a kisebbségekkel kapcsolatos, a roma és a zsidóellenességgel kapcsolatos rendőri fellépésről és ügyészségi fellépésről szól. Ott azért olyan általánosító és a magyar szervek ez irányú hanyagságát kritikával illető mondat szerepe, amit különösen az elmúlt hetek fényében, amikor ugye gyorsított eljárásban érettségizőket ítéltek el letöltendő börtönbüntetésre csak azért, mert a Zsidó Világkongresszuson egyébként valóban elítélendő módon antiszemita csasztuskákat skandáltak, nos azt gondolom, hogy amikor pont a kisebbségi ügyek kapcsán ilyen általánosító kijelentések jönnek elő, akkor bújik egy kicsit ki a politikai szög a zsákból. És ez az, ami egyébként is adott esetben politikai véleménynyilvánítókat arra indít, hogy itt valami nem stimmel.

Mv: Egy ügy nyilván nem törüli ki az összes többit, amikor, mondjuk még mindig nincsen ítélet cigánygyilkosság ügyben, amikor volt az a sorozat, de az izsáki ügyet is mondhatnám, de itt se ragadjunk le.

Prőhle Gergely: De nagyon sok más esetben van.

Mv: Hiszen itt a jogrendszerrel kapcsolatban vannak nagyon kritikus mondatok, és például olyasmikkel kapcsolatban, amit Magyarország egyszerűen nem tartott be különböző megállapodásokban. Például arra hívják föl a figyelmet, hogy az adatvédelmi ombudsmant úgy távolították el, hogy nem tölthette ki a hivatali idejét, ami egyet mond, ellent mond uniós egyezményeknek. Ugyanez történt a Legfelsőbb Bíróság vezetőjével is, akit szintén a hivatali ideje letöltése előtt távolították el a hivatalából. De Európai Bírósági ítélet van arra, hogy a nyugdíjazott, kényszernyugdíjazott bírókat vissza kellett volna helyezni.

Prőhle Gergely: És mi ígéretet tettünk arra, hogy ezt meg is tesszük.

Mv: Az ígéret úgy szólt, hogy csak abban az esetben, ha valakinek az álláshelyét még nem töltötték be, a Tavares-jelentés azt kéri számon a magyar kormányon, hogy mindenkinek adják meg a lehetőséget, hiszen kimondta az Európai Bíróság, hogy igazságtalanul távolították el.

Prőhle Gergely: Ugye az volt a kérdés, hogy gyámság alá helyezi-e a Tavares-jelentés Magyarországot. Én azt gondolom, hogy az az elvárás, hogy itt most akkor mindent vissza, tehát mindent vissza kell csinálni az eredeti állapotra...

Mv: Az az elvárás, hogy tartsák be a játékszabályokat.

Prőhle Gergely: Ez rendben van, de én azt gondolom, hogy ahhoz, hogy ez ne egy pusztába kiáltott politikai szó legyen, hanem egy józan jogi érvelésen alapuló kritika, ahhoz sajnos, akár alapjogokról beszél, akár joguralomról általában Tavares úr, akár nem, sajnos nem úszható meg, hogy pontról pontra végig vegyük azokat a törvényeket, amelyek ebből a szempontból esetleg aggályosak lehetnek. Úgyhogy én azt gondolom, és ezzel magyarázom azt is, hogy a szocialista képviselők nem támogatják a jelentést, ez az ő józanságukat dicséri, hogy valóban jogi szempontok alapján kell ezt megnézni, és egyébként én arra számítok, hogy az a fajta józan megközelítés, ami a magyar kormányt eddig jellemezte, és ami a változtatásokat sem zárja ki, a jövőben is természetesen megmarad.

Mv: Az jó lenne Ön szerint, ha Brüsszelben is lenne békemenet? Most erre készül a Civil Összefogás Fórum.

Prőhle Gergely: Bevallom, evvel a gondolattal még nem játszottam el, de a helyzet az, hogy az nem baj, hogy hogyha európai instanciák világosan figyelik vagy nyomon követik azt a folyamatot, hogy az Európai Unió népszerűsége Magyarországon rohamosan csökken. Ez egy negatív folyamat, nem hiszem, hogy ettől bárkinek össze kéne rezzennie, de azért az viszont nagyon fontos, hogy szankciók tekintetében az egész szervezet megjelenése és renoméja tekintetében nagyon fontos, hogy a politikai vádaskodás helyett valóban a joguralom, a józan jogi érvelés érvényesüljön, hogyha Európával bármi féle vitánk van.

Mv: Köszönöm a beszélgetést.

Prőhle Gergely: Én is köszönöm.

(Külügyminisztérium)