Prőhle Gergely az ATV Szabad szemmel című műsorának vendége volt 2013. április 7-én.
Mv: Az imént már szó volt az alkotmánymódosítással kapcsolatos egyik konkrét kritikáról, a nemzetközi visszhang azonban ennél sokkal szélesebb. Szinte nem múlik el nap, hogy ne olvasnánk arról, hogy melyik neves külföldi lapban temették a magyar jogállamot, vagy hogy melyik ismert nemzetközi vagy uniós politikus, tisztviselő fejezte ki aggodalmait. Magyarország ügye nemsokára az Európa Parlamentben is ismét napirenden lesz, és hogyha minden igaz, akkor most hétvégén dönti vagy döntötte el Orbán Viktor, hogy személyesen részt vesz-e az ülésen. Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a vendégünk, jó estét kívánok!
Prőhle Gergely, helyettes államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok!
Mv: Megvan már a döntés egyébként? Lehet tudni, hogy Orbán Viktor ott lesz Strasbourgban vagy nem?
Prőhle Gergely: Én nem tudom, feltehetően miniszterelnök úr már tudja.
Mv: Szükség lenne rá egyébként Ön szerint, tehát fontos a jelenléte?
Prőhle Gergely: A legutóbbi alkalommal, mikor személyesen volt jelen az európai parlamenti vitán, én azt egy nagyon sikeres és hatásos fellépésnek tartottam, tartom most is, ilyen szempontból valószínű, hogy ez most is így lenne.
Mv: Erről a vitáról alkotott benyomásai alapján nyilatkozta azt feltehetően egyébként most pénteken Orbán Viktor, hogy az EP nem egy európai hely. Ezzel Ön egyetért?
Prőhle Gergely: Hát, ahogy ott elnéztem bizonyos képviselők vitakultúráját, magam is gondolkodóba estem, hogy ez az üvöltözés az vajon mely európai értékrendnek felel meg. Ha a miniszterelnök úr erre gondolt, akkor azt gondolom, hogy számíthat az egyetértésemre.
Mv: De hát még nagyon sokan vannak egyébként az Európa Parlamentben, nem csak azok a frakciók, amelyek mondjuk kifejezetten már csak politikai alapon is szemben állnak az Önök kormányával. Tehát nem csak zöldek, liberálisok és szocialisták, akik leginkább kritizálnák Magyarországot, ott vannak a jobboldali frakciók is, és az ő képviselőik sem védik meg minden esetben Magyarországot. Barroso elnök maga szintén nem baloldali, és ő is fogalmaz meg kritikát.
Prőhle Gergely: Én azt egy percig nem állítottam – mint ahogy nem állítja más sem –, hogy bárki kritikátlan lenne, mint ahogy más országokkal kapcsolatban is fogalmaznak meg kritikát, és azt gondolom, hogy helyes és pozitív jelzés az, hogyha nem pusztán a politikai törésvonalak mellett fogalmazódnak, vagy nem fogalmazódnak meg ezek a kritikák, hiszen ha így lenne, akkor végképp világossá válna az, hogy itt pusztán egy politikai vitáról van szó ahelyett, hogy a konkrétumokról beszélnénk.
Mv: És hogyha ezek alaptalan kritikák – ahogy ezt sokszor halljuk kormány-oldalról, illetve csak lila fejjel való üvöltözés –, akkor hogy lehet, hogy utána a kormány azért több pontot módosította a kritizált törvényeket?
Prőhle Gergely: Én azt hiszem, hogy ez mutatja a realitásokat, hogy vannak olyan pontok, amelyeket hogyha kritika ér, akkor a kormány azokat módosítja, és így volt ez a negyedik alkotmánymódosítás előtt is, és tekintettel arra, hogy a negyedik alkotmánymódosítás után is ígéretet tett a kormány a Velencei Bizottsággal való együttműködésre, nincs kétségem afelől, hogy hogyha konkrét vita merül föl, akkor a változtatás lehetősége újra felmerül.
Mv: Ez egy viszonylag jól szabályozott szakmai folyamat, de ehhez képest Navracsics Tibor most azt nyilatkozta, hogy szerinte Magyarország gyakorlatilag a német belpolitikai és választási és az európai parlamenti választási küzdelem középpontjába kerül. Lényegileg azért, hogy ne kelljen a saját bajukkal foglalkozniuk. Ezzel Ön egyetért?
Prőhle Gergely: Nem hiszem, hogy nekem folyamatosan más kormányzati képviselők véleményét kéne kommentálnom. Azért egy dologra érdemes odafigyelni, és ha Navracsics Tibor erre gondolt, német összefüggésben is – ahol ugye nagykövet voltam, tehát viszonylag értek hozzá –, mindenképpen igaz. Ez az, hogy vannak témák, amelyek hogyha felmerülnek, és ha nagyon hangsúlyosan merülnek föl például a sajtóban, akkor bizony a belpolitikai viták tárgyává is válhatnak. Tehát, hogyha egy parlamenti vita kapcsán Magyarország felmerül, és ezt a parlamenti vitát számos olyan újságcikk előzi meg, ami függetlenül igazságtartalmától, Magyarországot negatív színben tünteti fel, ebben a pillanatban belpolitikai vita tárgyává válik Magyarország, akár tetszik ez nekünk, akár nem.
Mv: Azt mondta Navracsics Tibor, hogy a német belpolitika és választási kampány középpontjába kerül Magyarország.
Prőhle Gergely: Hát talán ebben azért túlzott miniszter úr, középpontjaként tudnék én más néhány témát felvetni. Például azt, ami egyébként azért érdekes, mert nagyon hasonlít a mi vitáinkra, hogy az alkotmánybíróságnak mi a szerepe Németországban. Erről szól ugyanis leginkább mostanság a német belpolitika. Jó lenne egyébként, ha erről többet tudhatnánk Magyarországon is a sajtó közvetítése által, mert ez mutatja, hogy ilyen típusú viták nemcsak nálunk zajlanak, hanem másutt is. Az a különbség, hogy másutt nincs kétharmados parlamenti többség, ami ezeket a vitákat elég egyértelműen el tudná dönteni.
Mv: Németországot említette, meg a sajtót, akkor mit gondol erről a bizonyos rajzfilmügyről, ami a folytatást illeti, hogy a Hír TV elkészített egy ellenrajzfilmet, amelyben Angela Merkelt és Németországot kritizálták, illetve, hogy Orbán Viktor pedig úgy reagálta le ezt a gyerekeknek készült híradót, hogyha majd Magyarországon valaki ilyet csinál, már repült volna az állásából. Ez jó kezelése volt ennek az ügynek?
Prőhle Gergely: Én azt gondolom, hogy örömteli, mint ahogy az előbb is utaltam már rá, hogy egy televízióállomás, vagy egyáltalán a magyar média kicsit alaposabban foglalkozik a külpolitikai szempontú kérdésekkel.
Mv: Ilyen módon, mint például ez a Hír TV-s gyerekhíradó?
Prőhle Gergely: A Hír TV-s gyerekhíradó egy meglehetősen abszurd jelenségre volt egy meglehetősen abszurd válasz.
Mv: Jó válasz Ön szerint?
Prőhle Gergely: Tehát a részletekről eltekintve én azt gondolom, hogy alapvetően ez lenne a jó válasz, hogy hogyha újságírók módszertani kérdéseket egymás közt vitatnának meg, és azt gondolom, hogy az is hasznos lenne, ha a magyar médiában például többet hallanánk például a brit médiatörvényről, ami szerintem szigorúbb, mint a magyar, vagy akár erről a nevezett németországi alkotmánybírósággal kapcsolatos vitáról, mert akkor kiderülne, hogy nem egyedül állunk a világban, akik ezekkel a problémákkal küzdenek, hanem bizony van néhány sorstársunk, erősebb államok, jelentősebb államok, de azért a módszereket tekintve, vagy a dilemmákat tekintve legalábbis van némi hasonlóság.
Mv: Lehet, hogy a Hír TV majd a gyerekeknek is sorozatot ez ügyben. Ami viszont talán a legégetőbb kérdés, hiszen ezt most kilátásba helyzeték, hogy az európai parlamenti ülésen is szóba kerülhet és akár el is indulhat ez a bizonyos hetes cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben. A Népszabadság értesülései szerint a kormány számol ezzel. Ön is így tudja, Ön is számol ezzel, mint valós eshetőséggel?
Prőhle Gergely: Azért ez egy nagyon-nagyon összetett és körülményes folyamat, míg ide eljutunk. A lehetőségét a hetes cikkely érvényesítésének természetesen fölvetheti akár az Európai Bizottság is, de ahhoz, hogy ez végső soron érvényesüljön, ahhoz egyhangúság kell, attól meg azért azt gondolom, hogy elég messze vagyunk. De azért szabad legyen itt tényleg fölhívni arra a figyelmet, ahogy ez az előző, hajléktalanságról szóló bejátszásból is kiderült, tehát akár a negyedik alkotmánymódosítás kapcsán, nézzük meg a szakértők vitáját. Ugye egy külügyi tisztviselő nem szükségképpen alkotmányjogi, szociális, és a többi, és a többi szakértő, de azért ahogy a szakértők vitájából kiderül, hogy itt nincs olyan nagy egyértelműség, mint ahogy ez a nemzetközi kritikából kiderül, mint ahogy egyébként a hajléktalanok kriminalizálását sem lehet ilyen egyszerűen elintézni, mint ahogy ez a filmben is történt. Én azt hiszem, hogy ha alaposan vizsgálja meg az Európai Bizottság azt, hogy mi is történik Magyarországon úgy, ahogy egyébként ez a negyedik alkotmánymódosítás előtt történt...
Mv: Meg is fogják vizsgálni, ezek a vizsgálatok zajlanak.
Prőhle Gergely: Akkor ezek a jogi vizsgálatok oda fognak vezetni, ahova az előzőek is, és ezek a politikai típusú bírálatok, azt gondolom, hogy elcsendesülnek.
Mv: Mi a filmünkben egyébként annak mentünk utána, hogy igaz-e ez az állítás, hogy több a férőhely, mint a hajléktalan, és nem az egész témakört vizsgáltuk jogilag. De egyébként nemcsak a negyedik alkotmánymódosítás járul hozzá ehhez a rossz nemzetközi visszhanghoz, hanem olyan, mondjuk fontos gesztusok is, mint például Szaniszló Ferenc kitüntetése, vagy a Kárpátia együttes frontemberének a kitüntetése, aki egyébként a Jobbik himnuszát is jegyzi, aminek a híre szintén szétterjedt a világsajtóban. Ezek nem ártanak az országimázsnak?
Prőhle Gergely: De igen, ártanak. És azt gondolom, hogy Szaniszló Ferenc kitüntetése nem véletlenül lett visszavonva, és ha engem kérdez, akkor a Kárpátia énekesét se kellett volna kitüntetni.
Mv: És vissza kéne vonni?
Prőhle Gergely: Ha én lennék annak a helyében, aki ezt, ebben az ügyben illetékes, én oda se adtam volna neki.
Mv: Köszönöm szépen a beszélgetést.
Prőhle Gergely: Én is köszönöm.
(Külügyminisztérium)
