A székelyek autonómia törekvése akkor lehet leginkább sikeres, hogyha ezt a magyar állam jóindulattal szemléli – mondta Prőhle Gergely a Duna TV Közbeszéd című műsorában 2013. október 31-én.
Mv: Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a vendégem. Jó estét kívánok.
Prőhle Gergely, helyettes államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok.
Mv: Hát ugye nem csak a MOGYE Magyar Tagozata tartott újabb tiltakozó akciót, hanem hétvégén volt a Székelyek Nagy Menetelése, személyesen is egyébként ott lehettem, és egészen felemelő érzés volt. Ott ugye a résztvevők a területi autonómiát követelik, és tiltakoztak Románia tervezett közigazgatási átalakítása ellen. Victor Ponta román miniszterelnök hétfőn ezzel kapcsoltban azt mondta, hogy Románia alkotmányának és az európai gyakorlatnak megfelelő módon fog válaszolni a bukaresti kormány a székelyek autonómia igényére. Nem zárja ki egymást a kettő? Most gondolok itt arra, hogy a román alkotmány ugye egységes nemzetállamról beszél, és ugye egész más, ami az európai gyakorlat.
Prőhle Gergely: Az egységes nemzetállam, és egyáltalán Románia állami szuverenitása semmilyen értelemben nem sérülne egy ilyen típusú autonómiával, mint ahogy nem sérül Olaszország állami szuverenitása sem a dél-tiroli gyakorlat által. Tehát, hogyha komolyan vesszük azt, hogy Európát példányának tekintjük, akkor számos olyan példát tudunk felsorolni, ami ezt a típusú autonómiát lehetővé teszi.
Mv: Akkor mit gondol, mi az oka annak, hogy folyamatosan a román kormány letörli, lesöpri az asztalról ezt a témát?
Prőhle Gergely: Az azért az utóbbi időben elég világosan látható, hogy a román politikai élet, politikai helyzet, a pártok közti viszony kiéleződésében ez a bizonyos magyar kártya, ez továbbra is egy fontos szerepet játszik. Az ilyen típusú politikai taktikának az egyik lehetséges eleme az, hogy a magyar kisebbséggel kapcsolatban újabb és újabb ilyen politikai akciók indulnak. És ahogy olvastuk, sajnálatos módon az ezzel kapcsolatos romániai közvélemény-kutatásokat, úgy tűnik, hogy ez a politikai taktika adott esetben még sikeres is lehet. Ez számunkra fájdalmas, sajnálatos, nem egyezik ez európai gyakorlattal, semmiféle európai előírással nem egyezik. Tehát azt gondolom, hogy meg kell próbálni valahogy ebben a helyzetben a megfelelő politikát.
Mv: A székelyek autonómia törekvését egyébként a magyar kormány milyen módon tudja támogatni?
Prőhle Gergely: Én nekem ebben az ügyben elég egyértelmű álláspontom van. A székelyek autonómia törekvése akkor lehet leginkább sikeres, hogyha ezt a magyar állam jóindulattal szemléli. Ez ott helyben a helyi közösség kezdeményezése, semmilyen módon nem érinti Románia állami szuverenitását, és amint ezt már a székely zászló kapcsán megrendezett tiltakozó akciók esetén is láthattuk, akkor válik ez igazán sikeressé, hogyha hivatalos állami, magyar állami közreműködés ebben az ügyben nincs. Abban a pillanatban ugyanis, hogy ez megtörténik, abban a pillanatban felmerül a kérdés, hogy nem érintheti-e valamilyen módon ez Románia állami szuverenitását. Nem érinti semmilyen módon. Ez a helyi közösség jogait érinti, a helyi közösségnek joga van arra, hogy ilyen fajta autonómiát követeljen, hogy a saját szimbólumait tiszteletben tartsa, ezeket ha tetszik, használja. Tehát ilyen módon akkor járunk el helyesen, hogy a helyi közösség kezdeményezéseként mutatjuk be azt, ami nekik fontos.
Mv: Ugye ez Erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke, Bíró Zsolt azt mondta, hogy akár a polgári engedetlenségig is hajlandóak elmenni, például hogy Székelyföld határait esetleg lezárják. Tőkés László meg arról beszélt, hogy Bukarest után akár Brüsszelbe is el kell menni tüntetni. Azért tudjuk, hogy az Európai Unió is egészen sajátos módon közelíti meg ezt az autonómiakérdést, és nemcsak nyilván Románia esetében.
Prőhle Gergely: Én azt hiszem, hogy az idézett romániai magyar politikusoknak szíve-joga, hogy ebben az ügyben ilyen módon nyilatkozzon. Tőkés László, mint az Európai Parlament tisztségviselője nagyon helyesen teszi, hogyha ezt ott is exponálja ezt a kérdést. Én azt hiszem, hogy amiről ők beszélnek, ezek nagyon is egybeesnek az európai gyakorlattal, más országok gyakorlatával, tehát azt hiszem, hogy ez egy helyes eljárás.
Mv: Világos. Inkább én arra gondoltam, hogy azért Brüsszel nagyon is figyel arra, hogy ne foglaljon állást ebben az ügyben. Akkor ez Ön szerint teljesen érthető is?
Prőhle Gergely: Nagyon sajátos az ebben az ügyben viselt politikai, vagy játszott politikai játék, hiszen tudjuk jól, hogy más nagyobb tagállamok is érintve vannak ilyen kérdésekben. Az Európai Bizottság látványosan vigyáz arra, hogy ezekben az ügyekben ne nyilvánítson véleményt. Ehhez mindig megtalálja a nemzetközi jogi eszközöket. Tehát azt gondolom, hogy miközben nagyon ügyelünk arra, hogy az európai joggyakorlatnak megfelelő módon járjunk el, azért azt tudomásul kell venni, hogy lánglelkű politikai nyilatkozatok ebben az ügyben Brüsszelből nem nagyon fognak érkezni.
Mv: Más téma. Budapesten tanácskoztak tegnap és ma a Visegrádi Négyek és a Közép-európai Kezdeményezés külügyminiszterei. Utána a gödöllői sajtótájékoztatón Martonyi János külügyminiszter azt mondta, hogy a visegrádi országoknak felelősségük a nyugat-balkáni országok európai uniós integrációjának segítése. Miért érdeke a V4-eknek a Nyugat-Balkán integrációja?
Prőhle Gergely: Van ennek egy geostratégiai oka. Senkinek nem jó, ha egy szervezetnek a perifériáján helyezkedik el. Magyarország számára különösen nem jó, hogyha a nyugat-balkáni integráció lelassul. Ismerjük a történelmi előzményeket, ismerjük a kereskedelmi kapcsolatokat, ismerjük adott esetben a nemzetpolitikai vonatkozásokat is, és éppen ezért a Visegrádi Négyek már nagyon régen elhatározták azt, hogy a Nyugat-Balkánt stratégiai kérdésnek tekintik. Az ez irányú elkötelezettség ezzel magyarázható.
Mv: Milyen konkrét lépéseket, támogatási formákat jelenthet ez? Vagy ez még csak a jövő zenéje?
Prőhle Gergely: Konkrét támogatási forma volt már az is, ami most itt történt, hiszen Stefan Füle, aki a bővítésért felelős európai uniós biztos, ő is itt volt. Tehát, ha együtt hallatjuk a hangunkat európai fórumokon, akkor az jobban hallatszik, tekintettel arra, hogy négy országról van szó. Azt se felejtsük el, hogy tegnap este vendégünk volt a török külügyminiszter, aki ugyan a része ennek a bővítési csomagnak, de szintén történelmi okoknál fogva jelentős érdekeltséggel rendelkezik a Nyugat-Balkánon is. Tehát ilyen módon hozzájárulhat az ottani helyzet konszolidációjához. A lényeg az, hogy európai fórumokon mi egyértelműen letegyük a voksot a bővítés mellett, akkor is, amikor ezzel kapcsolatban némi fáradtság mutatkozik.
(Külügyminisztérium)
