Rendkívüli mértékben megnövekedett Törökország stratégiai szerepe az elmúlt tíz évben, bár továbbra is vannak konfliktusai egyes térségbeli országokkal – mondta Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára az Országgyűlés külügyi bizottságának 2013. március 12-i ülésén, amelynek egy része – kérésére – zárt ajtók mögött zajlott.
A helyettes államtitkár kiemelte, az elmúlt tíz évben paradigmaváltás következett be a török bel- és külpolitikában: az erős kormánypárt vezetésével az ország megváltoztattatta nemzetközi szerepét és komoly belpolitikai reformokba fogott. Megtartotta ugyanakkor atlantista elköteleződését, a NATO-tagság továbbra is fontos számára, és sokkal aktívabb, kezdeményezőbb lett a nemzetközi közösségben – tette hozzá.
Hangsúlyozta, mindehhez társul Törökország hatalmas gazdasági növekedése, a térségében ugyanis ez az egyik legsikeresebb ország. Harminc év alatt van az átlagéletkor, 75 milliós a lakossága, versenyképes iparágakat fejleszt, és nagy hadsereggel rendelkezik – sorolta a kedvező tényezőket. Hozzátette: úgy tűnik, Ankara komoly középhatalmi pozíciót célzott meg a nemzetközi közösségben.
Rámutatott, míg az ország a nyugati elkötelezettséget megtartja, erős hangsúlyt fektet a térségbeli országokkal ápolt kapcsolatok szorosabbra fűzésére is. Az utóbbi időben azonban – egyebek mellett az arab tavasz eseményei miatt – több ország irányában megromlottak a kétoldalú kapcsolatok – utalt a szíriai, az iraki és az iráni helyzetre, megjegyezve: a külpolitikai nyitás komoly nehézségekbe ütközött.
Mint mondta, Izraellel korábban stratégiai partnerség kötötte össze az országot, de ez megbomlott az elmúlt években. Pedig ez a szoros kapcsolat a közel-keleti biztonság egyik alapköve volt, és nem valószínű, hogy a közeljövőben áttörés következik be a török–izraeli viszonyban – vélekedett.
Arra is kitért, hogy a szíriai konfliktus nagy terhet ró Törökországra anyagi és biztonságpolitikai szempontból is, hiszen rengeteg menekült érkezett onnan, és a határon rendszeresek az incidensek. Ankara eleinte még igyekezett meggyőzni a szíriai rezsimet, hogy vezessen be reformokat, de mivel ez nem történt meg, elfordult a kormánytól és ma már az ellenzéket támogatja – emlékeztetett.
Az iráni helyzetről azt mondta, hogy Törökország ebben az esetben is sokáig egyfajta hídszerepre törekedett, de a kapcsolatok mára „lehűltek”, és a török közvetítői szerep „megfeneklett”.
A Nyugat-Balkánon viszont sikereket ért el Törökország, egyre növekszik a gazdasági jelenléte, márpedig a stabilitás szempontjából fontos, hogy működő gazdaságok legyenek a térségben – fogalmazott Sztáray Péter.
Megjegyezte, Törökország kapcsolatai Oroszország felé kiegyensúlyozattak, a két ország között komoly az együttműködés az energiapolitikában.
Kiemelte, az ország a NATO-ban komoly hozzájárulást nyújtó szövetséges. Az Egyesült Államok továbbra is fontos partnere, és Washingtonnak is fontos az ország a földrajzi elhelyezkedése miatt.
Sztáray Péter beszámolt arról is, hogy az EU vonatkozásában hangsúlyeltolódás történt: Törökország megerősödött gazdaság és külpolitikai szerepe és az, hogy nem volt érdemi előrelépés az elmúlt években az uniós kapcsolatokban, megváltoztatta a hozzáállását az integráció kérdéséhez. Ankara kinyilvánította, hogy érdeke az integráció, de nem bármi áron törekszik rá, és szerinte az EU-nak is érdekében állna Törökország befogadása – idézte fel. Hozzáfűzte: Magyarország támogatja az ország csatlakozását.
A helyettes államtitkár beszámolója után a bizottság tagjai kérdéseket tettek fel elsősorban Törökország gazdasági fejlődéséről, a magyar–török együttműködési lehetőségekről, Törökország külkapcsolatairól és a szíriai helyzetről, de ezek megválaszolására Sztáray Péter kérésére a bizottság elnöke zárt ülést rendelt el.
(MTI, Külügyminisztérium)
