Magyarország százezer eurós felajánlással támogatta az ENSZ szíriai humanitárius tevékenységét a világszervezet szerdai kuvaiti donorkonferenciáján, amivel Budapest demonstrálta elkötelezettségét a közel-keleti ország válságának rendezése iránt - hangsúlyozta Takács Szabolcs helyettes államtitkár.
A Külügyminisztérium politikai igazgatója az MTI-nek elmondta: a szíriai konfliktus eredményeként kialakult humanitárius katasztrófa az utóbbi évek egyik legsúlyosabb válsága, amely nemcsak a közel-keleti régiót, hanem számos európai országot, köztük Magyarországot is érinti, ezért a lehetőségekhez képest a magyar kormány is szeretne hozzájárulni a helyzet kezeléséhez.
Budapest emellett fontosnak tartja azt is, hogy egy olyan politikai rendezési folyamat induljon el a jövő heti Genf-2 békekonferencián, amelyben Szíria minden egyes társadalmi, etnikai és vallási csoportja, így a világiak és a keresztények közösség is képviseletet kap. Egy olyan folyamat kell, hogy kialakuljon, ami garanciákat fog biztosítani minden közösség számára, hogy a jövőjüket egy biztonságos és demokratikus Szíriában tudják elképzelni - mondta Takács Szabolcs.
A világ vezető államai az utóbbi hetekben nagyon komoly erőfeszítéseket tettek a politikai rendezés érdekében. Tény az, hogy a harcoló felek nem képesek egymást legyőzni, és Magyarország azon az állásponton van, hogy ennek a válságnak nem lehet katonai megoldása - fogalmazott az államtitkár.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a humanitárius helyzet tavaly januárhoz képest jelentősen romlott Szíriában, és az illegális migráció fokozódása több európai uniós tagország mellett Magyarországot is érinti; tavaly a magyarországi menedékkérelmek száma jelentősen nőtt.
A szíriai konfliktus az utóbbi egy-két évtized legsúlyosabb válsága abból a szempontból is, hogy nagy számú európai állampolgársággal rendelkező személy közvetlenül érintett a harcokban. Ugyanakkor az államtitkár közölte: arról nincs tudomása a magyar kormánynak, hogy magyarok is harcolnának Szíriában.
Szíriában jelenleg a lakosság több mint harmada, mintegy 9,2 millió fő szorul humanitárius segítségre, az országban 6,5 millió belső menekült él, akinek fele gyermek. Több mint 2,2 millióan menekültek az ország határain túl. A konfliktusban az ENSZ adatai szerint eddig több mint százezer fő vesztette életét.
Magyarország 2012-ben 287 500 eurót ajánlott fel humanitárius segélyek formájában a szíriai válsággal összefüggésben, 2013-ban pedig 188 300 euró támogatást nyújtott a szír menekülteknek, valamint a válság által érintett palesztin menekülteknek. Ezzel Szíria a magyar donortevékenység legnagyobb kedvezményezettje.
Az ENSZ szerint idén összesen 6,5 milliárd dollárra (mintegy 1500 milliárd forintra) van szükség a szíriai rászorulók megsegítésére. Ekkora segélyfelajánlást még egyetlen humanitárius válság kezelésére sem kért a világszervezet a nemzetközi közösségtől. Az ENSZ azzal számol, hogy az év végére akár a 13,4 milliót is elérheti a szükséget szenvedő szíriaiak száma.
A kuvaiti donorkonferencián a házigazda állam félmilliárd dolláros, az Egyesült Államok 380 milliós, az Európai Unió pedig 226 milliós felajánlást tett a három legnagyobb adományozóként.
(MTI/Külügyminisztérium)
