Kilenc állam, köztük Magyarország részvételével létrejött az Európai Békeintézet (angol rövidítéssel: EIP), amely a kontinensen, illetve más térségekben kialakuló válságok kezeléséhez és megoldásához, illetve a konfliktusok megelőzéséhez kíván hozzájárulni - jelentették be 2014. május 12-én hivatalosan Brüsszelben.
A brüsszeli székhelyű, belgiumi közalapítványként működő intézet létrehozására irányuló kezdeményezést mintegy két évvel ezelőtt tette Svédország és Finnország. Ahhoz hamar csatlakozott Magyarország és Lengyelország. E négy ország mellett Belgium, Luxemburg, Olaszország és Spanyolország, valamint a nem EU-tag Svájc tartozik az Európai Békeintézet alapító tagországai közé.
Az intézmény kormányzó tanácsában mindegyik résztvevő ország egy fővel képviselteti magát. Magyar részről a külügyminisztérium politikai igazgatója vesz részt a kormányzó tanács munkájában. Mint azt Takács Szabolcs, e tisztség betöltője a múlt héten közölte az MTI-vel, a kormányzó tanács alakuló ülésén az intézmény vezetőjévé Staffan de Mistura svéd-olasz diplomatát választották, helyettese egy belga diplomata.
Az EIP az Európai Uniótól független, de az EU-intézményekkel együttműködő kormányközi intézmény lesz - mondta Takács Szabolcs. Az intézet célja, hogy az európai diplomáciai szakértelmet, tudást, kapcsolatrendszert felhasználva tevékeny módon hozzájáruljon a válságok kezeléséhez, illetve a konfliktusmegelőzéshez. Tekintettel arra, hogy ez a struktúra mentes az EU intézményrendszerén belül kötelező hosszadalmas egyeztetési folyamatok kényszerétől, viszonylag gyorsan tud reagálni, független módon tud állást foglalni. Mindez azonban - hangsúlyozta a politikai igazgató - nem az EU-struktúrákkal való szembenállást jelenti, hanem éppen ellenkezőleg, azt, hogy az Európai Békeintézet mintegy kiegészítő jellegű támogatást nyújthat az európai diplomácia törekvéseihez.
Azon lehetséges problémakörök közt, amelyek megoldásához vagy enyhítéséhez az intézet jó eséllyel hozzájárulhat, magyar részről különös fontosságot tulajdonítanak a nyugat-balkáni térségnek, és úgy vélik, hogy például Bosznia-Hercegovina nehézségeinek vonatkozásában egy ilyen békeintézetnek van bizonyos mozgástere. A szíriai válságnak is lehetnek olyan szegmensei, ahol az Európai Békeintézet érdemi előrelépést tud elérni - vélekedett Takács Szabolcs. A hosszabb ideje befagyott konfliktusok megoldásához ugyanakkor nyilvánvalóan nem lenne elég ereje egy ilyen új intézménynek, és nagyon fontos, hogy pontosan mérjék fel az EIP konfliktusmegoldó képességének a mértékét - jegyezte meg a magyar külügyminisztérium politikai igazgatója.
Staffan de Mistura az intézmény létrejöttének hivatalos brüsszeli bejelentésekor hangsúlyozta: az EIP életre hívását az indokolta, hogy Európának globális kihívásokkal kell szembenéznie. Az intézet fejleszteni kívánja az unió képességeit, ehhez felajánlja a szükséges szakértelmet. A közvetítés és a párbeszéd előmozdítása révén, rugalmas módszerekkel akarja bővíteni az Európa rendelkezésére álló diplomáciai eszköztárat.
(Külügyminisztérium)