Az amerikai–magyar biztonságpolitikai és gazdasági együttműködés elmélyítéséről tárgyalt Washingtonban és New Yorkban az elmúlt napokban Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium politikai igazgatója és Mendelényi Dániel nemzetközi üzletfejlesztésért felelős utazó nagykövet. A megbeszéléseken egy negyedmilliárd dolláros befektetés lehetősége is felmerült.

"A látogatás olyan területet célzott meg, ahol nagyon pozitív és sikeres az Egyesült Államok és Magyarország között az együttműködés. Az egyik a kétoldalú üzleti-kereskedelmi kapcsolatok területe, a másik pedig a nemzetközi kül- és biztonságpolitikáé, ahol Magyarország is hozzájárul az amerikai diplomáciai erőfeszítésekhez, egyebek között Szíriával, Afganisztánnal és Iránnal kapcsolatban " – nyilatkozott telefonon az MTI-nek New Yorkból helyi idő szerint 2014. február 4-én, kedden Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium magyar–amerikai kapcsolatokért és biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

"Az amerikaiak nagyra értékelik Magyarország szerepvállalását" – jelentette ki.

A washingtoni külügyminisztériumban Takács Szabolcs Gerald Feuerstein közel-keleti ügyekért felelős helyettes államtitkárral és Laurel Miller afgán és pakisztáni ügyekben illetékes helyettes különleges képviselővel, a Fehér Ház részéről pedig Lyn Debevoise-zal, a nemzetbiztonsági stáb Közép- és Kelet-Európáért felelős igazgatójával folytatott eszmecserét.

"Az amerikai tárgyalófelek nagyra értékelték, hogy Afganisztán ügyében az aggályaink ellenére is elkötelezettek vagyunk, és ott maradunk egy mintegy százfős kontingenssel" – mondta.

"Az amerikaiak és az ENSZ-vezetők szerint is nagyon fontos, hogy megmaradjon a nemzetközi közösség elkötelezettsége az afganisztáni rendezés lezárása tekintetében, hiszen arról van szó, hogy tízévi befektetett anyagi és egyéb áldozat mennyiben fog megtérülni" – nyilatkozott Takács, akinek tárgyalópartnere az ENSZ-ben Virginia Gamba, a világszervezet leszerelésért felelős főképviselőjének helyettese és Hervé Ladsous, a békefenntartásért felelős főtitkár-helyettese volt.

"Szíriával kapcsolatban elmondtam, hogy nem vagyunk teljesen elégedettek a szíriai ellenzéki koalíció mostani összetételével, mert az nem eléggé inkluzív és reprezentatív. Ezzel együtt támogatjuk a Genf-2 folyamatot, és reméljük, hogy az ellenzéki koalíció összetétele olyan csoportokra is egyre inkább ki fog terjedni, amelyek számunkra kiemelten fontosak, így keresztényekre és a szekuláris rétegekre is" – mondta.

Felhívta a figyelmet, hogy a szíriai válságnak Európára és Magyarországra nézve is nagyon komoly hatásai vannak a migráció és a nem hagyományos biztonsági kihívások tekintetében is.

A szíriai vegyi fegyverekkel, az iráni nukleáris programmal és a nemzetközi békefenntartással kapcsolatos ügyek témái voltak az ENSZ New York-i központjában folytatott tárgyalásoknak is.

"Az ENSZ-ben is nagyon komolyan tekintenek a magyar biztonságpolitikai hozzájárulásra, aminek konkrét jelei is vannak" – mondta a helyettes államtitkár.

Emlékeztetett rá, hogy Magyarország szeptember óta látja el az Átfogó Atomcsend-egyezmény (CTBT) betartásának társkoordinátori szerepét és meghívást kapott a katonai célú hasadóanyagok betiltását célzó egyezménnyel kapcsolatos kormányzati szakértői csoportba. Az ENSZ-főtitkár leszerelési tanácsadói testületének elnöke is magyar diplomata, Gyarmati István. Tavaly Magyarország látta el a toxikológiai fegyverek betiltását célzó, már 170 országra kiterjedő egyezmény koordináló szerepét.

"Ezek a magyar külpolitika globális nyitásának fontos elemei" – nyilatkozott Takács Szabolcs. Az ENSZ illetékes főtitkár-helyettesével számba vette, hogy a ciprusi békefenntartásban 77, a nyugat-szaharai misszióban 7, Libanonban pedig 4 magyar katona vesz részt – tette hozzá.

Mendelényi Dániel nagykövet elmondta: a magyar nemzetközi üzletfejlesztés célja a kis- és középvállalatok (kkv-k) nemzetközi piacra lépésének elősegítése, a hazai munkahelyteremtés és a tőkebevonás a kkv-szektorba, főleg a startup vállalkozásokba. Ennek érdekében megkezdődött az együttműködés előkészítése az amerikai kisvállalkozásokat támogató kormányzati szervezet, a Small Business Administration (SBA) helyettes vezetőjével, Natalia Olsonnal.

"Első lépésként meghatároztuk az egyetemi és vállalati feltételeket a két országban, valamint megállapodtunk, hogy legalább két konkrét projektet minél hamarabb megkezdünk" – jelentette ki.

Elmondta, hogy felkeresett egy olyan kockázati tőkebefektető vállalatot, amelynek már jelentős tapasztalatai vannak a magyar technológiai kisvállalatokkal kapcsolatban, valamint megbeszélést folytatott egy olyan magyar-amerikai vállalattal, amely képes volt egészen a tőzsdére jutás előtti időszakig megőrizni a többségi magyar tulajdont.

"Egy pénzügyi befektetői alap már konkrét üzleten gondolkodik, és akár 250 millió dollár befektetésig is elmenne még 2014-ben Magyarországon" – jelentette ki Mendelényi.

Az MTI-nek arra kérdésére, hogy mely cégekről van szó, a nagykövet pozícióvesztési kockázatokra hivatkozva nem adott konkrét választ.

A nagykövet elmondta, hogy amerikai partnereinek olyan jogszabályjavító intézkedéseket is igyekezett megfogalmazni, amelyek segíthetik majd a magyar vállalatok nemzetközi piacra lépését, például az üzleti vízumkiadás meggyorsításának érdekében. Mendelényi Dániel szerint elmondható, hogy Amerikából nézve sikeresnek tekinthető a magyar kormány által folytatott "keleti nyitás" politikája, mert a magyar vállalatokra az amerikai cégek potenciális partnerükként tekintenek a keleti terjeszkedésük során.

(MTI/Külügyminisztérium)