Sztáray Péter, a Külügyminisztérium politikai igazgatója szerint a 2012. május 21-én véget ért NATO-csúcs megfelelt az elvárásoknak: megerősítette, hogy a transzatlanti kapcsolat "élő", és szükség van rá.
Sztáray Péter az Országgyűlés Külügyi Bizottságának 2012. május 30-i ülésén az Észak-atlanti Tanács legutóbbi csúcstalálkozóját értékelve azt mondta, az eseményt meghatározta, hogy az Egyesült Államok nemrég bejelentette, több figyelmet fordít Ázsia felé, és az, hogy az országban elnökválasztási év van, ezért a csúcs jó alkalmat kínált, hogy megmutassák, Washington a NATO-ban is vezető szerepet tölt be, és a transzatlanti kapocs „erős és megbonthatatlan”. Kiemelte, a csúcs egyik legfontosabb témája az afganisztáni átmenet volt, amelyben a NATO-erők a harci feladatokról fokozatosan a támogatói szerepre térnek át. A NATO-csapatok küldetése 2014-től az afganisztáni hadsereg és rendőrség kiképzésére és a tanácsadásra korlátozódik – mutatott rá.
A politikai igazgató Balla Mihály (Fidesz), a bizottság elnökének érdeklődésére elmondta, az afganisztáni biztonsági erők felkészültsége vitatott, mert bár az elmúlt években rengeteget fejlődtek, még javítani kell a teljesítményükön. Úgy fogalmazott, növelni szükséges a helyi biztonsági erők megtartó képességét, mert gondot okoz a kiképzés után dezertálók magas száma, emellett átláthatóbbá kell tenni a rendszert és csökkenteni kell a korrupciót.
Sztáray Péter arról is beszélt, hogy a tagállamok megállapodtak, a szükséges ideig fenntartják a balkáni műveleteket, és az elmúlt hónapok eseményei azt mutatják, hogy jelenleg a KFOR jelenléte elengedhetetlen Koszovóban.
Kifejtette, a csúcson döntés született a rakétavédelem kiterjesztéséről Európára, ami ugyancsak erősíti a transzatlanti kapcsolatokat. Daher Pierre (Fidesz) kérdésére közölte, a rakétapajzs egy új védelmi képességet jelent, és kiterjesztése nem Oroszország ellen irányul.
A diplomata további lényeges témaként említette a kollektív védelem megerősítését, és bár a NATO a belátható jövőben nem számít hagyományos katonai támadásra, a gyakorlatozást továbbra is fontosnak tartja. Kitért arra is, hogy a tagállamok megállapodtak a saját légierővel nem rendelkező balti államok légterének további közös védelmében, amelybe Magyarország is bekapcsolódik, ennek részleteit most kezdik el kidolgozni.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, a NATO elkötelezett "a nyitott ajtók politikájának" fenntartása mellett, a bővítést illetően Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Grúzia került szóba, közülük Montenegró jár az élen, a következő csúcstalálkozón meghívást kaphat a szövetségbe.
Sztáray Péter Kovács László (MSZP), a bizottság alelnökének kérdésére elmondta, stratégiai és katonai szempontból jogos, hogy az Egyesült Államok nagyobb figyelmet szentel Ázsiának, de Európa fontos partner marad, és a közel-keleti, észak-afrikai események még növelhetik is ennek jelentőségét. Ugyancsak a szocialista politikus érdeklődésére közölte, hogy a NATO-ban nem volt szó a Magyarországot ért bírálatokról, viszont a szövetségben elismerik az ország hozzájárulását a NATO munkájához.
A politikai igazgató Németh Zsolt (Jobbik) kérdésére kijelentette, a NATO komolyan foglalkozik a kibervédelem kérdésével, és eddig sikerrel hárította el a számítógépes támadásokat. Sztáray Péter válaszában arról is szólt, hogy jelenleg a NATO-ban konszenzus van arról, hogy mindaddig nukleáris szövetség marad, ameddig ilyen fegyverek léteznek a szövetségen kívül.
(MTI, kormany.hu)
