2013 és 2014 Közép-Európa éve a magyar külpolitikában, Magyarország ugyanis részben egyszerre látja el a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) és a visegrádi csoport (V4) elnökségi feladatait – mondta a Külügyminisztérium politikai igazgatója szombaton a budapesti Sziget fesztiválon az MTI-nek.
Takács Szabolcs ezután az Európai Bizottság magyarországi képviselete által létrehozott és működtetett European Meeting Point rendezvényhelyszínén tartott előadást a témában.
A politikai igazgató hangsúlyozta: a Külügyminisztérium elsődleges célja a fesztiválon, hogy a fiatalokat tájékoztassák arról, a magyar diplomácia milyen kiemelten fontos feladatokkal foglalkozik 2013-2014-ben.
A közép-európai év egyik lényege annak tudatosítása a társadalomban, hogy Magyarországot a térség egyik megkerülhetetlen tényezőjévé szeretnék tenni – jelentette ki. Emlékeztetett: erre az első komoly lehetőség 2011-ben adódott, amikor Magyarország látta el az EU-elnökséget.
Magyarország 2013 elejétől a Közép-európai Kezdeményezés, július 1-jétől pedig a visegrádi csoport elnöki funkcióját látja el. Takács Szabolcs közölte: a V4 országainak együttműködése során kiderült, hogy nagyon sok a közös érdek, ráadásul a 2004-es uniós csatlakozás után a kooperáció új dimenziója nyílt meg. A visegrádi országok sok tekintetben azonos módon politizálnak, azonos célokat tudnak megjeleníteni, tehát van egy "visegrádi védjegy", amelyet mind Brüsszel, mind Washington irányába ugyanúgy tudnak felmutatni – jelentette ki.
Kiemelte, hogy 2013 a polgárok európai éve az EU-ban. Véleménye szerint tudatosítani kell az európai polgárokkal a jogaikat, amelyekkel sok esetben nincsenek tisztában.
Takács Szabolcs azt mondta, hogy a külpolitikai dimenziónak két fontos iránya van, a keleti partnerség és a nyugat balkáni integráció. A V4 felelőssége, hogy hangsúlyosabb együttműködést folytassunk a szomszédos országokkal, mint például a nyugat-európai partnereink. Ennek a folyamatnak fontos része lesz a november végi vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozó. Reményeik szerint ennek végén Ukrajna aláírja a társulási, valamint a mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unióval, eközben pedig Moldova, Grúzia és Örményország ratifikálja ugyanezeket a megállapodásokat - közölte. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar külpolitika érdeke Oroszország és az EU egymáshoz közelítése.
A V4-en belül Magyarország számára a nyugat balkáni integráció még nagyobb prioritást élvez, mint a keleti partnerség – szögezte le. Kiemelte, hogy miközben 2008 óta Európán látszik egy úgynevezett "bővítési fáradtság", meg kell győzni a nyugati partnereket a további bővítés szükségességéről. Magyarországnak érdeke a nyugat-balkáni térség stabilitásának és a régió demokratikus intézményrendszereinek megszilárdítása - tette hozzá.
Takács Szabolcs közölte: egy ilyen stabilitás nagyobb teret enged a gazdasági együttműködésnek, meglátása szerint ugyanis a visegrádi és az azon túlmutató Európa a jövő Európája, mert a térségben olyan potenciál van, amely akár ki is zökkentheti a kontinenst a gazdasági krízisből.
(MTI)
