Takács Szabolcs helyettes államtitkár volt a Gazdasági Rádióban a nap vendége 2013. szeptember 10-én. A diplomata a szíriai helyzetről, a Tóásó ügyről, valamint Magyarország Afrika és Latin-Amerika politikájáról beszélt.
Mv: A mikrofonnál Lakatos László, köszöntöm a hallgatókat! Vendégem a stúdióban Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium politikai igazgatója, helyettes államtitkár, jó estét kívánok!
Takács Szabolcs: Jó estét kívánok, üdvözlöm a Gazdasági Rádió hallgatóit!
Mv: Mondtam volna, hogy a globális nyitásért felelős helyettes államtitkár, de aztán eszembe jutott, hogy itt menet közben változott az ön pozíciója, és emiatt aztán egy csomó dolog változott. Most tulajdonképpen miért felelős helyettes államtitkár?
Takács Szabolcs: Valóban az elmúlt években a szakmai karrierem során olyan térségekkel meglévő kapcsolatokért voltam felelős, amelyet az utóbbi néhány évben a globális vagy keleti nyitás politikájának a kontextusában szoktunk leginkább emlegetni. Ez elsősorban az ázsiai térség, Közel-Kelet világa, illetve az afrikai kontinens országai. Július 1-jétől vettem át a politikai igazgatónak a pozícióját, amely bizonyos ételemben persze egy másfajta területet felügyel. A politikai igazgató egy európai uniós tagsághoz köthető pozíció, azért vagyok felelős, hogy a magyar külpolitikának a szempontjait, irányait, érdekeit megjelenítsem az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájában, nyilván előkészítve munkánk során ezt a kérdéskört az ország politikai vezetőinek a megjelenésében, kommunikációjában. Ezenkívül a biztonságpolitikáért is felelek, nem csak azokért a nemzetközi szervezetekért, amelynek tagjai vagyunk, így a NATO-nak, hanem globális értelemben vetten a biztonságpolitikai kérdésekért, hagyományos, nem hagyományos biztonsági kihívások, ilyen például a kiberbiztonság kérdése. Továbbra is felügyelem a nemzetközi szervezeteknek a világát. Tehát a magyar külpolitika megjelenését az ENSZ platformján, minden olyan ENSZ intézményben, amely működik, New Yorkban, Bécsben, Genfben, témától függően. Megmaradt egy olyan terület is, amikor a kétoldalú kapcsolatoknak a felügyeletét látom el, ez korábbiakban felsorolt területekhez képest a közvetlen régiónk. Tőlünk délre eső országok, amit nyugat-balkáni térségnek nevezünk, Törökország szintén a felügyeletem alá tartozik, Közép-Ázsia, az orosz-magyar kapcsolatok, illetve az amerikai kontinens, Észak- és Dél-Amerika, Latin-Amerika országai. Tehát egy viszonylag átfogó terület az, amivel foglalkozom, de természetesen ezen belül a globális nyitásnak is megjelennek a szempontjai.
Mv: Tulajdonképpen most Latin-Amerika és Afrika kapcsán hívtam be. De ha már itt mondta a közös kül- és biztonságpolitikát, azt hiszem, hogy az elkerülhetetlen, hogy Szíriáról legalább röviden ne beszéljünk. És itt van egy kérdés, ami azt hiszem, hogy azért megválaszolható, hogy egyrészt ugye az örömteli hír, hogy végül is nem lesz most, Amerika nem indít légi támadást Aszad ellen, illetve Szíria ellen, merthogy úgy tűnik, hogy elméletileg átadná Szíria a vegyi fegyvereit, és azt ellenőrizhetik. Illetve akár meg is semmisíthetik, bár ez így nem hangzott el. És akkor, hogy kérdés is legyen ebben a hosszú mondatban, hogy van az, hogy már csatlakozott - legalábbis támogatta - a magyar Külügyminisztérium és a magyar kormány az amerikai csapást, miközben még arra vártunk, és hát önök is mondták, hogy meg kell várni, amíg az ENSZ ellenőrei minden hitelt érdemlően be tudják bizonyítani, hogy valóban történt gáztámadás a lakosság ellen, és valóban Aszad követtel el ezt.
Takács Szabolcs: Ha megengedi az egyik mondatnak egy elemét korrigálnám. Magya-rország nem csatlakozott olyan koalícióhoz, amely arra irányulna, hogy egy katonai csapást indítson Szíria ellen. Mi politikailag csatlakoztunk egy olyan nyilatkozathoz, amely egy amerikai kezdeményezés, nyilatkozat volt, ehhez kezdeti időszakban, illetve az aláírás pillanatában négy európai uniós tagállam csatlakozott, ez a szentpétervári nyilatkozatnak nevezhető dokumentum, szeptember 6-án a G20 csúcstalálkozónak az egyik mellékrendezvényeként írták alá. Ez a dokumentum, ez nem arra irányul, hogyha a szövegét megnézzük, hogy katonai csapást feltételezne. Ilyen felkérést Magyarország nem kapott, és egyetlen aláíró sem kapott. Politikailag teljesen logikusan illeszkedik abba az álláspontba, amit Magyarország következetesen visz, és megfogalmaz Szíria kapcsán. Itt arra emlékeztetném a rádióhallgatókat is, hogy Magyarország már tavaly év végén, december közepén úgy döntött, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat az Aszad-rezsimmel, azaz nem ismerjük el az Aszad-kormányt, az Aszad-rezsimet Szíria törvényes képviselőjének. Ez egy olyan magyar álláspont volt, amely olyan korábbi tapasztalatok alapján került megfogalmazása, illetve döntésre, melynek a lényege az, hogy Magyarország a szíriai konfliktus kirobbanásától kezdve következetesen azt kommunikálta a szíriai kormány irányába, hogy azok az eszközök, amit a saját társadalmukkal szemben használnak, az nem elfogadható a nemzetközi normák szerint. Tehát ez a döntés, az ennek az eredménye lett. Vagy nem fogadták meg azokat a tanácsokat, nem hallották meg azokat a hangokat, amelyeket mi is hallattunk. Gyakorlatilag a mostani magyar álláspont, ez logikusan következik a következetesen vitt magyar álláspontból. Az augusztus 21-én elkövetett vegyifegyver-támadás, mert azt gondolom, hogy ezt kijelenthetjük, hogy vegyifegyver-használat történt, ezt maga a szíriai rezsim sem tagadja és cáfolja. Illetve a legszorosabb szövetségesei sem.
Mv: Ők csak azt cáfolják, hogy ők követték volna el.
Takács Szabolcs: Mi úgy gondoljuk, hogy ami nagyon fontos az álláspont kialakítása során, hogy mindenekelőtt ki kell mondani, hogy a vegyifegyver használata, az ellentétes minden-féle nemzetközi normával, mindenféle morális értékkel. Ezt elítéltük nagyon határozottan és következetesen. A magyar álláspont gyakorlatilag augusztus 21-e óta folyamatosan abba az irányba ment, amelynek a konkludálása az ön által is említett szentpétervári nyilatkozat aláírása lett. Ezt megelőzően arra is szeretném emlékeztetni a rádió hallgatóit, hogy az előző hétvégén Litvánia fővárosában került sor az európai uniós külügyminisztereknek az informális ülésére, amin Martonyi János külügyminiszter úr is részt vett. Ez az esemény is elfogadott egy olyan dokumentumot, amely az Európai Unió valamennyi tagállamának, tehát mint a 28 tagállamának az álláspontját tükrözi. És gyakorlatilag, ha nem is szóról szóra, de logikájában, tartalmában egyezik azzal a szentpétervári nyilatkozattal, ami egy amerikai kezdeményezésű nyilatkozat. Tehát ez csak azt mondja ki, hogy a vegyifegyver-támadás, az egy elfogadhatatlan eszköz. Ezt a nemzetközi közösség nem hagyhatja szó nélkül, valamiféle választ erre kell adni. Mi úgy gondoljuk egyébként, hogy ennek a válasznak nem büntető jellegű válasznak kell lennie, hanem preventív jellegű válasznak. Azaz azt célozná meg, hogy egy világos üzenetet küldjünk mindenkinek, aki a jövőben a vegyifegyver használatán gondolkozik. Hogy ez a nemzetközi közösség számára egy olyan határvonal átlépését jelenti, amit nem tolerál a nemzetközi közösség. Gyakorlatilag nincs ellent-mondás abban, hogy mi egy ilyen politikai dokumentumhoz csatlakoztunk, miközben - amit szintén kommunikáltunk - mi elsősorban az ENSZ-en belüli rendezést tartjuk célravezetőnek. Természetesen várjuk azt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa élve a lehetőségével és felelősségével, hogy egy olyan konszenzust tud kialakítani, ami a világ közvéleményének a válasza lenne. Tehát ezt a folyamatot mi továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük és várjuk az ENSZ tényfeltáró bizottságá-nak a jelentését, amely remélhetőleg hamarosan megszületik. És az is mindenképpen indikatív lesz a tekintetben, hogy a vegyifegyver használatára milyen formában került sor.
Mv: Akkor most át is térnék tulajdonképpen az alaptémára, ami miatt hívtam, Latin-Amerikára, és azon belül is Brazíliára és a brazil kapcsolatokra. De ha már itt Latin-Amerikába rándulunk, akkor itt van még egy ügy, ami valóban nem szorosan gazdasági témájú, de mindenképpen, mondjuk, a bolíviai–magyar kapcsolatokra hát árnyékként vetül. Ez a Tóásó-ügy néven elhíresült ügy. Ugye itt Tóásó Elődöt most már lassan négy éve tartják fogva. És ezzel kapcsolatban a Külügyminisztérium folyamatosan kommunikál. Hol áll most ez az ügy
Takács Szabolcs: Ez az ügy, ez gyakorlatilag nagyon hosszú ideje egy helyben topog. És a magyar kormány az utóbbi néhány évben számos kontextusban kifejtette a véleményét mind kétoldalú alapon, a bolíviai kormány irányába, mind különböző nemzetközi szervezeteknek a lehetőségét felhasználva. Így elsősorban a genfi Emberi Jogi Tanácsnak a platformját felhasználva, illetve egyéb regionális szervezetnek, az amerikai szervezeteknek a fórumát felhasználva. Illetve kérve az európai uniós partnereink segítségét is. Arra szeretném itt ugye mindenkinek a figyelmét felhívni, hogy 2012. április 16-án lejárt egy olyan határidő, amely mindenképpen irányadó ebben a kérdésben. Ugyanis 2009. április 16-án történt meg az az esemény, amelyet a bolíviai kormány terrorcselekménynek minősít, és amely eredményeként került letartóztatásra a magyar állampolgárságú Tóásó Előd. 2012. április 16-a, az egy olyan dátum, amely három évvel az eseményt követően járt le. Ez a három év az, amit a bolíviai kormány nem vesz figyelembe. Ugyanis a saját belső jogszabályuk alapján senkit nem lehet előzetes letartóztatásban tartani három éven túl úgy, hogy nem helyezik vád alá.
Mv: Akkor tulajdonképpen itt nem arról van szó, hogy itt a Tóásó Előd bűnösségét vitatná a magyar Külügyminisztérium, hanem egyszerűen arról van szó, hogy a nemzetközi normák szerint járjanak el, és ha bűnös, akkor ítéljék el, ha nem, akkor meg engedjék szabadon.
Takács Szabolcs: Alapvetően erről van szó. Ezt a pert a bolíviai kormány úgynevezett terrorista pernek nevezi. Magyarország soha nem mondta azt, hogy nem küzd a nemzetközi terrorizmus ellen, természetesen mi ez ellen küzdünk, és nem kívánunk beavatkozni Bolívia belügyeibe se. Mi annyit kérünk a bolíviai kormánytól, hogy tartsa be egyrészt a saját belső jogszabályait, másrészt mindazokat a nemzetközi egyezményeket, amelynek Bolívia is aláírója.
Mv: Ez most hogy néz ki, hajlandóak erre? Mert ugye már azt hiszem, hogy egy évvel ezelőtt is valami hasonló beszélgetést lefolytattam Győri Enikővel itt, ebben a stúdióban, és hát nagyjából idáig eljutottunk. A „hol áll most ez az ügy” kérdés az arra vonatkozott, hogy van-e bármilyen előrelépés, vagy legalább hajlandóság a bolíviai kormányban.
Takács Szabolcs: Tehát olyan értelemben van előrelépés, hogy megkezdődött ez a per a közelmúltban, de ez, ahogy korábban is mondtam, sokkal később kezdődött meg, mint ahogy ennek el kellett volna kezdődnie. Tehát mi következetesen azt mondjuk, hogy Tóásó Elődnek az emberi jogait, személyiségi jogait figyelembe kellene venni a bolíviai kormánynak, amit nem tett meg. Tehát mi erre hívjuk fel a kormány, illetve a nemzetközi közösségnek a figyelmét. Ami érdemi fejlemény, hogy ez a per elindult, és augusztus 16-án Tóásó Előd tett egy olyan nyilatkozatot, egy olyan vallomást a per során, amely nagyon kompromittáló a bolíviai kormányra nézve. Itt ennek az egész konfliktusnak, rajtaütésnek az egyik ír állampolgárságú áldozatával van összefüggésben. Nevezetesen ő azt állította, hogy a Mike Dwyer halála nem úgy következett be, ahogy azt a bolíviai kormány állítja, nyilvánvalóan ennek sok-sok implikációja lehet, mi úgy gondoljuk, hogy amit időnként mindig megteszünk, és hát folyamatosan a háttérben a diplomácia különböző eszközeivel próbálunk eredményt elérni, a nyilvánossághoz kell fordulnunk, és a nyilvánosság eszközével, erejével élve emlékeztetni a bolíviai kormányt arra, hogy ezeket a szabályokat be kell tartania. A magyar diplomácia eszköztárába sok minden beletartozhat, egyrészt kétoldalú multilaterális egyeztetések, partnerek felkérése, csak a közelmúltnak néhány eredményét hadd említsem meg. Az Európai Unió egyik biztosa, AndrisPiebalgs, aki a fejlesztésügyekért felelős biztos a közelmúltban járt La Pazban, Bolívia fővárosában egy konferencián, és a magyar kérésre hangot adott annak, hogy a bolíviai kormánytól azt várja el, hogy egy transzparens, igazságos és gyors lefolyású pert folytasson, és ennek legyen meg a verdiktje, amit nyilvánvalóan majd értékelni kell. Ezt egyelőre nem teszik meg. Ami ennek a hétnek a fejleménye, hogy a per ismét folytatódik, várhatóan Tóásó Elődnek a vallomásai ezen a héten lezárulnak, és utána várjuk a további fejleményeket. Továbbra is igyekszünk nyomás alatt tartani a bolíviai kormányt.
Mv: Na, most ugye itt van a globális nyitás politikája, és ugye Latin-Amerika, Dél-Amerika felértékelődött a jelenlegi magyar kormány számára. Egyébként a gazdasági kapcsolatokra, illetve a kétoldalú kapcsolatokra milyen hatással van ez a nyomás, vagy ezt külön lehet választani, vagy a bolíviai fél külön tudja-e választani?
Takács Szabolcs: Nézze, azt gondolom, hogy a kettőt nem kell összefüggésbe hoznunk, bár nyilvánvalóan ez nemcsak a mi szándékunk, hogy valaki összefüggésbe hozza-e vagy sem. Tóásó Előd ügye egy emberi jogi kérdés, egy konzoli kérdés, amit kezelnünk kell mindentől függetlenül.
Mv: De ettől függetlenül mondjuk Bolíviával a gazdasági nyitás lehetőségei fennállnak, vagy nem olyan fontos, tehát elbír akár még ennél brutálisabb összeütközéseket is, hiszen mondjuk nem állnak a fókuszban.
Takács Szabolcs: Nézze, hát egyrészt Bolívia, azt semmiképpen sem állítanám, hogy a gazdasági nyitásunk fókuszában állna. Természetesen Magyarország arra törekszik, hogy a világ minden államával kiegyensúlyozott és zavartalan kapcsolatokra törekedjen, így van ez Bolíviával is. Mi úgy gondoljuk, hogy ez nem a magyar félnek a dolga, hogy olyan lépéseket tegyen, amely a politikai kapcsolatok zavartalansága irányába történne. A Tóásó Előd ügy azt gondolom, hogy semmilyen negatív hatással nincsen Magyarország latin-amerikai gazdasági vagy egyéb törekvé-seire. Tehát Latin-Amerika valamennyi országával Magyarországnak rendezettek a kapcsolatai, és hát kiemelten azokkal a gazdaságokkal, amelyek érdemben és potenciálisan valóban komoly partnerek lehetnek Magyarország számára, illetve amelyek számára Magyarország komoly partner lehet egy gazdasági-kereskedelmi befektetési együttműködés logikájában.
Mv: Ugye nem olyan régen, szeptember 2-án járt Magyarországon a brazil külügyi államtitkár úgy is, mint a Brazil–Magyar Gazdasági Vegyes Bizottság brazil társelnöke. A most egyébként is komoly belső problémákkal küzdő Brazíliának miért és mennyire vagyunk mi fontosak? Most túl azon persze, hogy itt járt a külügyi államtitkár.
Takács Szabolcs: Nézze, azt, hogy Brazília milyen belső problémákkal küzd, azt nyilvánvalóban mindig figyelembe kell venni, figyelemmel kell kísérni, de mi úgy gondoljuk, hogy Brazília súlya, gazdasági ereje, azok a folyamatok, amely a brazil külgazdaság-politikát, külpolitikát jellemzik, azok abba az irányba mutatnak, hogy Brazília a nemzetközi politikai közösség, illetve a globális gazdasági közösségnek egy egyre meghatározóbb állama. Erre utal, hogy egyik meghatározó tagja annak a gazdasági indíttatású formációnak, amit a BRICS csoportnak nevezünk, és a brazil külpolitikának a törekvései abban az irányba mutatnak, hogy keressük a partnereket a világ minden olyan térségében, régiójában, amely potenciálisan számukra kedvező lehetőséget mutat az együttműködésre. Magyarország is úgy gondolom, hogy egy ilyen ország, ennek vannak konkrét jelei és eredményei. Ahhoz, hogy a gazdasági kapcsolatok, a társadalmi kapcsolatok zavartalanok legyenek, ahhoz természetesen van egy fontos politikai érintkezési szükségszerűség. Az utóbbi időszakban Magyarország és Brazília között azt hiszem, hogy ezen a területen is nagyon komoly eredmények történtek. Tavalyi évben járt Brazíliában többek között a magyar külügyminiszter, járt a házelnök az utóbbi években Brazíliában, illetve egyéb szaktárcáknak a miniszterei is látogatást tettek a latin-amerikai országban. A közelmúltnak egy fontos eredménye, hogy Brazília alelnöke, Michel Temer úr is Magyarországra látogatott, illetve elindult a gazdasági együttműködés keretén belül is egy olyan kooperáció, amelynek az egyik eredménye az ön által is említett közelmúltbeli látogatása a brazil külügyminisztérium államtitkárának.
Mv: Na, most ezt a látogatás, ez járt valami konkrét megállapodással, valami konkrét eredménnyel? Tehát amiről azt lehet, mondani, hogy na, ez mostantól már él. Mert ugye terveket lehetett hallani, Győri Enikő is elmondta, hogy Brazíliával diákcsereprogramot indít Magyarország, és aztán arról is szó esett, hogy vannak azért olyan magyar iparágak, hagyományosan húzó iparágak, amelyeknek van keresnivalójuk Brazíliában.
Takács Szabolcs: A külügyi államtitkár szeptember elején a gazdasági vegyes bizottságnak a budapesti ülésére érkezett ide. Magyar társelnöke egyébként a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az államtitkára. Ez a második fordulója volt már a magyar–brazil gazdasági együttműködési érintkezésnek, tavaly volt az első Brazíliában. Ez egy olyan fórum, ahol a magyar kormányzati, illetve a magánszférának a különböző képviselői, szereplői megpróbálják beazonosítani azokat a területeket, ahol egyrészt az államnak a feladata, felelőssége például az olyan gazdasági jellegű megállapodásoknak a megkötése, amely javítja a befektetői környezetet, garanciákat fogalmaz meg, illetve biztosít a magánszféra képviselőinek. És hát igen, vannak olyan konkrét területek, ahol adott esetben egy-egy konkrét ügyről is tárgyalhat ez a gazdasági fórum. Mindenesetre nagyon jó jel és jó üzenet mindkét oldal irányából, hogy ezt fórumot fontosnak tartja. A magyar-brazil kétoldalú kereskedelmi forgalom körülbelül félmilliárd euróra tehető.
Mv: Hát ez nem túl magas.
Takács Szabolcs: Én azt gondolom, hogy ez lehetne magasabb is, nem panaszkodunk, de én mindenképpen úgy gondolom, hogy ez egy sokkal nagyobb volument is elérhet. Hogyha sikerül valóban mindkét ország gazdaságának a szereplőit ráirányítani azokra a lehetőségekre, vagy figyelmüket ráirányítani azokra a lehetőségekre, amelyek adódnak, egy-egy konkrét területet is meg lehetne jeleníteni. Magyar irányból, bár nem vagyok a gazdasági bizottságnak a tagja, elsősorban gépjárműalkatrészeket, általában gépipari alkatrészeket exportálunk Brazíliába, de az élelmiszeripari együttműködésünk is mindenképpen sikerrel kecsegtet. Vannak pozitív előjelek. Textilipari együttműködésben is vannak konkrét eredmények. Én azt hiszem, hogyha egy ilyen következetes politikát folytatunk ez ügyben, akkor ez a volumen, ez többszörösére is nőhet.
Mv: És a diákcsere program az mikor tud elkezdődni, vagy elkezdődött-e már, vagy elkezdődhet-e rövid időn belül? Mert ha azt nézem, ugye tavaly volt az első ilyen ülés, idén volt a második, akkor még lehet ilyen üléseket tartani, gazdasági szempontból lehet, hogy eredményesebb lenne kicsit gyorsabb tempó. Mondom én ezt innen kívülről. Persze tudom, hogy a politika az egy kicsit bonyolultabb ennél.
Takács Szabolcs: A kettőnek nincsen összefüggése, tehát a diákcsere program, illetve ez az oktatás együttműködés ez egy picit függetlenül paralel módon futott a gazdasági kapcsolat-építéssel. Ennek a története tavaly őszre datálható, amikor is Budapestre látogatott Brazília tudományos kutatásokért felelős minisztere és részt vett azon a rendezvényen, amely globálisan is komoly figyelmet élvez a World Series fórumon, amit ugye Budapest rendez meg most már hosszú ideje, és meg tudott ismerkedni személyesen azokkal a tudományos eredményekkel, amit Magyarország felmutathat. A brazil miniszter úgy látta, hogy ez egy nagyon komoly fórum és ennek egy következménye, hogy a tudományos világfórum történetében első alkalommal nem Budapesten kerül megrendezésre, hanem éppen Brazíliában Rio de Janeiróban idén novemberben. Tehát ha úgy tetszik a tudományos világfórumot kivittük a globális térbe. Ezzel függ össze, hogy brazil részről felfigyeltek a magyar oktatási eredményekre, a magyar felsőoktatási intézmények, középfokú oktatási intézményeknek a hátterére, történelmi múltjára, eredményeire, arra az ajánlatra, amit a magyar oktatás tud nekik mondani. És úgy döntött a brazil kormány nagyon nagy örömünkre, hogy Magyarországot is elég jelentős mértékben felveszi arra a listára, beveszi abba a partnerkörbe, amely kör az úgynevezett tudomány határok nélkül nevet viselő brazil oktatási programnak a lényege. Ennek a programnak a keretében körülbelül tízezer brazil diáknak nyújt a brazil állam ösztöndíjat, ahhoz, hogy különböző külföldi egyetemeken folytassák tanulmányaikat. Természetesen nagyon komoly oktatás hagyományokkal rendelkező európai országok, itt Nagy-Britannia, Franciaország és Németország egyetemein is megjelennek, de pont ez a három jelentős európai ország mellett azt gondolom egy kimagasló magyar siker az, hogy magyar egyetemeket is felvettek erre a listára.
Mv: Egyébként, és nagyon kevés az időnk, itt az első részből, de ezt most már nem hagynám itt elvarratlanul. Ebből szabadon válogathatnak a diákok, vagy pedig hát egy kicsit irányítják is őket? Itt a szabadon válogatást azért kérdezem, mert ugye ahhoz azért több információra van szüksége egy diáknak, hogy döntsön, hogy hova megy.
Takács Szabolcs: A magyar partner ebben az együttműködésben a Magyar Rektori Konferencia, komoly munkát végzett, nyilvánvalóan, amikor a párbeszéd elindult, akkor a brazil részről jelezték, hogy melyek azok a szakirányok, ami iránt elsősorban érdeklődést mutatnak.
Mv: Zárójel, melyek ezek?
Takács Szabolcs: Elsősorban természettudományok, mérnöki kar, orvostudomány, tehát nem tipikusan, hanem a társadalomtudományoknak a szférája, ami persze valahol logikus is azt gondolom. Ami nagyon fontos, és ami egy konkrét eredmény, hogy már idén ősszel 450 brazil hallgató kezdi meg a tanulmányait magyar egyetemeken, a különböző magyar szereplők, ugye a Magyar Rektori Konferencia, illetve az államigazgatás érintett szereplői, köztük a Külügyminisztérium nyilvánvalóan igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ez a szám ez növelhető legyen. Erre vannak egyébként teljesen világos és konkrét brazil jelzések. Tehát én azt sem zárom ki, hogy az elkövetkező időszakban az elkövetkező néhány hónapban, egy-két évben akár több ezer brazil diák is magyar egyetemeken szerezheti meg azt a tudást, ami egyébként a magyar oktatási intézményeknek a globális nyitásába is beleillik, hiszen arról van szó, hogy az a tudás, amivel rendelkezünk az megjelenik egy távoli országnak a radarján is és ez nyilvánvalóan multiplikátor hatást érhet el a világ egyén más részein is.
Mv: És hát ezeknek a diákoknak, a költései pedig megjelennek a magyar GDP-ben, és ez nagyon fontos. Az időnk az teljesen elfogyott, úgyhogy most tartunk egy rövid szünetet, meghallgatjuk a híreket és a hírek után folytatjuk ezt a beszélgetést Takács Szabolccsal, a Külügyminisztérium politikai igazgatójával, helyettes államtitkárral, kérem akkor is tartsanak velünk.
- - -
Mv: A mikrofonnál Lakatos László, folytatjuk a beszélgetésünket Takács Szabolccsal, a Külügyminisztérium politikai igazgatójával, helyettes államtitkárral, és itt a globális nyitás kapcsán, miután Szíriáról is beszéltünk néhány szót, illetve a Tóásó ügyről, és beszéltünk arról, hogy Dél-Amerika, Latin-Amerika, ezen belül is Brazília nagyon fontos, és aztán itt konkrétumokat is említett. Többek között, hogy most már több mint négyszáz brazil hallgató kezdi meg idén ősszel egyetemi tanulmányait Magyarországon. És úgy gondolom, hogy folytassuk talán innen, ezen túlmenően milyen eredmények látszanak, vagy milyen lehetőségek látszanak még Brazíliával kapcsolatban? Már amennyi a Külügyminisztériumban látszik ebből, mert gondolom, hogy azért az üzletet azt az üzletemberek kötik.
Takács Szabolcs: Az üzletet az üzletemberek kötik. De nyilván az államnak az a felelőssége, hogy olyan kereteket teremtsen, ami az ő együttműködési hajlandóságukat, kedvüket mindenképpen segíti. Visszatérve magának a nyitásnak a logikájára. Hát az egész keleti globális nyitásnak az az azt hiszem egyik mozgatórugója, hogy miután Magyarország egy komoly, és aktív részévé vált annak az euró-atlanti integrációs együttműködésnek, vagy az európai uniós, illetve a NATO-tagságunk jelent, és most már lassan tíz éve vagyunk tagjai az Európai Uniónak. Nyilván nagyon fontos volt, hogy a kormány – és ez 2010-től kezdődően folyamatosan és következetesen próbálta megvalósítani –, megjelenítsük a magyar érdekeket, a magyar szempontokat az euró-atlanti térségen kívüli világban is, a globális térben, legyen szó Ázsiáról, Latin-Amerikáról, az arab világról, vagy a Közel-Keletről.
Mv: Na, most én nem akarom önbe fojtani a szót, csak az jutott eszembe, hogy mondjuk az Európai Unió és Brazília, az így egymás mellett jól értelmezhető, nagyjából ugyanannyi államból áll, körülbelül ugyanannyi lakossággal, területre is körülbelül hasonló. Ezen belül Magyarország különös érdeke, illetve különös kapcsolódásai hogyan tapinthatók meg, és itt most továbbra is az iránt érdeklődöm, hogy brazil részről mennyire van erre fogadókészség? Most túl azon, hogy persze, az ön által említett egyetemek azok tényleg nagyon jók, és Európából is nagyon sokan járnak ezekre a szakokra, ha vesszük, mondjuk az orvosi, vagy akármelyik egyetemen.
Takács Szabolcs: Ez nagyon fontos szempont, amit most mond, amit ön említett. Pont a hallgatók. Tehát, amikor mi arról beszélünk, hogy gazdasági együttműködésünket kell dinamizálni a világ különböző régióival, országaival, nem feltétlenül kell mindig klasszikus termékekre gondolni. Szolgáltatásokra ugyanúgy lehet gondolni, sőt ha úgy tetszik, a kultúrát is, mint terméket fel lehet fogni, vagy a sporttudásunkat. Vagy éppen az oktatási hagyományainkat, eredményeinket. Brazília számára az lehet fontos, amiben Magyarország komoly pozíciót tud betölteni, akár európai, akár globális összehasonlításban. Tehát, vannak olyan területek, ahol Magyarország összehasonlítva akár Európa más államaival, vagy a világ más államaival, valamilyen kimagasló eredményt tudott elérni. Ilyen tényleg az oktatás, vagy a kulturális tekintetben is azt mondom, hogy nagyhatalomnak tekinthetjük magunkat. És, hát büszkék vagyunk a kulturális hagyományainkra. Tehát, a kérdés feltevése abból a szempontból érdekes, hogy valóban, első látásra, külső szemlélőnek Magyarország egy jelentéktelen kis ország Brazília számára. De mégis találtunk egy olyan területet, ahol Brazília úgy gondolta, hogy Magyarország egy komoly partner, és komoly együttműködő partner. És egyébként ez igaz a világ minden részére. Bármelyik országra, legyen szó Japánról, vagy Dél-Afrikáról, vagy Oroszországról, vagy az Egyesült Államokról, az nem kétséges persze, hogy számunkra továbbra is a legfontosabb térség az a saját térségünk, ahol élünk. Európa, azon belül Közép-Európa, és nem csak az Európai Unió, hanem a Közép-Európának nevezett régió, amely mint európai uniós, mint nem európai uniós tagállamokat magába foglal. Többek között a tőlünk délre eső államokat, amit a politikai terminus szerint a nyugat-balkáni térség államainak nevezhetünk. A velük való aktív gazdasági együttműködés az országnak kiemelt érdeke. De ez nem jelenti azt, hogy a világon ne keresnénk a világ egyéb más régióiban a kapcsolatot, minden olyan állammal, amely érdeklődést mutat valamilyen specifikus magyar tudás, termék, szolgáltatás iránt. És erről szól tulajdonképpen ez a nyitás. Magyarország a láthatóságát akarja növelni. És ehhez nyilvánvalóan részt kell vennünk azokban a globális politikai folyamatokban is, amelyek foglalkoztatják a világ politikai közvéleményét.
Mv: Én azért csak leragadnék itt a méreteknél meg a hasonlóságoknál, különbözőségeknél, Unió mérete, államok száma s a többi. Merthogy itt egy szakember azt mondta, hogy ha nem is globálisan, tehát mondjuk, egész Brazíliával kell Magyarországnak építeni minden szinten a kapcsolatokat, de mondjuk bizonyos államokkal vagy bizonyos városokkal, bizonyos államokban vagy bizonyos városokban egy magyar vállalkozó már nem is számít olyan kicsi pontnak. Tehát lehet, hogy ilyen kicsiben érdemesebb elkezdeni. És akkor még nem beszéltünk a jelentős számú magyar származású brazilról.
Takács Szabolcs: Így van, ebben nagyon sok logika van.
Mv: Ebbe az irányba is folynak a tárgyalások, vagy erre is azt mondják, ami persze logikus, hogy ezt nem kormányzati szinten kell eldönteni?
Takács Szabolcs: Ez egy folyamat, és az üzleti érdekek, a gazdasági érdekek azok utat fognak maguknak törni. Tehát ezt így nem jelenteném ki, hogy nekünk most kizárólag egy-egy brazil szövetségi államra. kellene fókuszálnunk. De kétségtelen, hogy Brazíliában is beazonosítható az a térség vagy az a szubrégió, az az állam, az a város, amelyet logikusan sok-sok szempont miatt meg kell céloznunk. Brazíliában, azt gondolom, például ilyen hely Sao Paulo, amely közvetlen környezetében is megtalálható az a magyar közösség, amelynek a lélekszáma nyolcvan-százezerre tehető. És nyilvánvalóan mindenféle érzelmi és egyéb okokból ők kötődnek Magyarországhoz. Nagyon fontos közösség számunkra, annak az állampolgársági törvénynek a kedvezményezettjei, amelyet a kormány meghirdetett, és amely lehetővé teszi, hogy nagyon egyszerű módon, egyszerűsített eljárással magyar állampolgárokká válhatnak. Hiszen mi őket magyar állampolgároknak tekintjük.
Mv: Egyébként mennyire igénylik ezt? Valóban a hatalmas számhoz mérten is jelentős mennyiségű brazil állampolgár kérte a magyar állampolgárságot?
Takács Szabolcs: Kérdés az, hogy mit tekintünk jelentősnek, folyamatosan kérik...
Mv: Hát, mondjuk 10-15%. Az már egy jelentős szám.
Takács Szabolcs: Számokat nem tudnék egyébként pontosan mondani, mert ez egy folyamatosan zajló fejlemény, esemény. Folyamatosan jelentkeznek olyan brazil állampolgárok, akik magyar gyökerekkel bírnak, és szeretnék a magyar állampolgárságot felvenni. Én azt hiszem, hogy ez egy több évig tartó folyamat lesz, és talán saját magát is erősítő folyamat lesz. A lényeg az, hogy Magyarország megjelent a brazil politikai elit, a brazil gazdasági szféra radarján, térképén. Nekünk nagyon konzekvens, világos üzeneteket kell közvetíteni Brazília irányába, csak úgy, mint minden olyan ország irányába Latin-Amerikában, illetve a világon bárhol máshol, amellyel szeretnénk aktívabb politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatokat kialakítani.
Mv: Maradjunk Dél-Amerikában. De menjünk egy kicsit nyugatabbra. És azt hiszem, hogy ez végre egy olyan hír, ami a nagykövetségek bezárása után, illetve az, hogy Magyarország egyszerűen nincs jelen nagyköveti szinten az adott országban, ez egy valóban egy jó hír, hiszen most bejelentették, hogy lesz magyar nagykövetség Chilében. Mit várhatunk a chilei magyar kapcsolatoktól? Milyen fejlődést várnak a kapcsolatoktól, és milyen kapcsolódási pontjaink vannak Chilével?
Takács Szabolcs: Amikor meghirdet egy kormány egy nyitáspolitikát, azt hiszem, hogy akkor hiteles, hogy ez valóban konkrét döntésekben, pozitív döntésekben is manifesztálódik. Tehát a nyitásnak nemcsak egy elvont, átvitt értelemben kell hangsúlyt adnunk, hanem valóban missziók nyitásában is. Generálisan elmondható az, hogy ha egy ország egy másik országban állandó diplomáciai jelenlétet létesít, az egy pozitív üzenet, az azt jelenti, ez az ország valamit szeretne kezdeni, ez az ország valamilyen szempontból fontos - politikailag, gazdaságilag, kulturálisan valamilyen szempontból. 2009-ben akkori döntésnek a nyomán számos magyar külképviselet bezárásra került, köztük a Santiago de Chilében működő magyar nagykövetség is. Ezt a missziót a kormány mostani, augusztus 28-i döntésével újranyitjuk. És hát ez egy pozitív üzenet lesz a chilei vezetésnek, már az. Az első visszajelzések is nyilván nagyon jók, nagyon pozitívak. Mi azt várjuk ettől, hogy egy állandó diplomáciai jelenlét lehetővé teszi majd azt, hogy az ott dolgozó magyar diplomaták folyamatosan figyelemmel kísérjék mindazokat a folyamatokat, amik Chilében zajlanak politikailag is, és hát nyilvánvalóan nem utolsó sorban, sőt hát az egyik kiemelt feladatukként segítsék a magyar gazdasági, kulturális, tudományos élet, a magyar társadalom érdeklődő szereplőinek a chilei kapcsolatépítését.
Mv: Gondolom, előtte azért tájékozódtak, hogy mi mindenre lehet mi minden olyan magyar vonatkozású dologra lehet igény Chilében, amit mi szívesen és jól tudunk nyújtani.
Takács Szabolcs: Nézze, persze tájékozódtunk Chile vonatkozásában is, de általában a régió vonatkozásában. Latin-Amerika egy nagy földrész.
Mv: Tehát akkor Chile fontossága vagy Santiago de Chile központi szerepe az, ami érdekessé vagy izgalmassá teszi?
Takács Szabolcs: Részben, részben igen. Azt kellett megvizsgálnunk, hogy abban a Latin-Amerikában, amely irányában deklaráltan megfogalmaztunk egy nyitást, mennyiben vagyunk jelen, mennyiben szintetizál ez a jelenlét azzal a gazdasági nyitással, és általában vett nyitással, amit meghirdettünk. Latin-Amerikában Brazíliában működik magyar nagykövetség - Sao Paulóban egy konzuli iroda, illetve Buenos Airesben, Argentína fővárosában is állandó diplomáciai jelenlétünk van. Úgy gondoltuk, hogy kevés, és egy kredibilis latin-amerikai nyitást mindenképpen követnie kell egy misszió létesítésének is. Adódott, hogy Chile legyen. Egyrészt Chile egy meghatározó állama ennek a térségnek, és nem utolsó sorban Magyarország állami tulajdonban lévő ingatlanokkal is rendelkezik, tehát ez nyilván egy olyan szempont, ami költséghatékonysági tekintetben vizsgálnunk kellett, és vizsgáltunk is. Ez egy viszonylag költséghatékony megoldást eredményezett, tehát ez egy összetett döntés volt, de ezek mind-mind benne vannak.
Mv: Tehát ez az oka annak, hogy mondjuk, Közép-Amerikában marad az utazó nagykövet, és Dél-Amerikában nyitnak még egy nagykövetséget.
Takács Szabolcs: Így van.
Mv: Merthogy Közép-Amerikában nincsenek magyar tulajdonú ingatlanok? Ez az oka, vagy pedig Chile és Santiago de Chile fontossága az, ami elsősorban számít?
Takács Szabolcs: Természetesen Chile fontossága politikai értelemben, gazdasági értelemben vett fontossága, a régióban betöltött szerepe, az a politika, amit általában a chileiek megfogalmaznak, tehát ezek mind-mind egy olyan szempontok, amelyet mérlegeltünk. Az adta magát történetesen, hogy éppen ott voltak magyar ingatlanok. Nyilván nem azt nézzük meg, hogy hol vannak magyar ingatlanok. Hát ez az ingatlan is csak azért volt ott, mert korábban is ott volt, csak 2009-ben ugye kivonultunk, most visszamegyünk. Történetesen vannak éppen ingatlanjaink is, de nem ez a szempont motivál alapvetően. Ugye Mexikóban és Kubában is működik magyar nagykövetség. Ez mindenképpen pozitív folyamat, és azt gondolom, hogy a kormánynak a hitelességét ennek a keleti globális nyitásnak, és azt gondolom, hogy tulajdonképpen a kettő valahol hasonló dolgot jelent. Tehát amikor keleti nyitásról beszélünk, nem feltétlenül földrajzi desztinációkban kell gondolkoznunk, hanem ez inkább szemléletnek a kifejezése. Tehát minden olyan kapcsolat, amely nem a nyugati orientációkkal van összefüggésben, miközben nyilvánvalóan nyugati értékrendünket, orientációnkat nem akarjuk feladni - meg nem is adjuk fel -, tehát a nyugati értelemben vett világban jelen vagyunk, mi is a részét képezzük a nyugati világnak, de kelettel, minden, ami ezenkívül van, és ilyen értelemben Afrika, Szaharától délre eső Afrika vagy Ázsia vagy Latin-Amerika ugyanúgy kelet.
Mv: Nagyon kevés az időnk, és hát ugye elhangzott Afrika. És én már arra készültem, hogy erről mindenképpen beszéljünk. Már csak azért is, mert június hatodikán Magyarország otthont adott egy Afrika Fórumnak, ahol hát igen magas rangú vendégek is jelen voltak Afrikából. Tehát úgy tűnik, hogy Afrika részéről van egy nyitás, és ott elhangzott, meg ezt lehet tudni – és ezért firtattam én folyamatosan ezt az oktatási együttműködést –, mert ugye Afrikában ott van egy igen jelentős számú, hát mondhatjuk, lélekben magyar afrikai, aki itt tanult évekig, ugye a ‘60-as, ‘70-es, ‘80-as években rengeteg afrikai diák tanult Magyarországon, és ők most magas pozíciókbanvannak. Ezt egyébként magam is tapasztaltam az Afrika Fórumon, hogy többekkel tudtam magyarul beszélni. Ezek szerint akkor egyrészről ebben a diákcsere programban is valahogy ezt a fajta vonalat szeretnék folytatni, hogy legyenek ilyen Magyarországon tanult képviselői Magyarországnak, mondjuk Latin-Amerikában, illetve most fölveszik a fonalat, tehát megtalálják, megkeresik azokat az Afrikában élő volt magyarországi diákokat, akik tehetnek valamit a kapcsolatukért?
Takács Szabolcs: A válaszom az, hogy is-is, tehát egyrészt valóban, amit ön is említett, a ‘60-as, ‘70-es, ‘80-as években nyilvánvalóan az akkori politikai rendszernek a logikája alapján az akkori magyar állam egy ösztöndíj programot működtetett, amely eredményeként egyébként összesen körülbelül 20 ezer ember kapott ösztöndíjat az egymást követő három, négy évtizedben Magyarországon.
Mv: De hát ehhez képest azért elég szép számban voltak itt magyarul beszélő afrikaiak ezen a fórumon.
Takács Szabolcs: Így van! Ők ennek az előző három évtizedeknek a kedvezményezettjei voltak, akik hát nyilvánvalóan az életkoruknál fogva is most már olyan helyzetben vannak, lehetnek, hogy komoly politikai, gazdasági, egyéb pozíciókat töltenek be nagyon komoly helyeken. Ezek az emberek Magyarországra örömmel és általában nagyon pozitív emlékekkel tekintenek. Ők nem a ‘60-as, ‘70-es, ‘80-as évek Magyarországához kötődnek, hanem általában Magyarországhoz, magyar kultúrához, a magyar emberekhez, a magyar élményekhez. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó döntés volt a kormány részéről, hogy őket is próbálja megszólítani, egyrészt felkutatni és megtalálni mindenféle olyan eszközt, amin keresztül meg tudjuk őket szólítani. Például ilyen esemény volt a június 6-án, 7-én Budapesten rendezett első ízben rendezett Afrika Fórum és amint ön is említette nagyon nagy örömünkre szolgált az, hogy az Afrikai Unió egység szervezetének az elnöke, Dlamini-Zuma asszony megtisztelt minket azzal, hogy eljött Budapestre. Ennek a látogatásnak az értékét magán a látogatáson túl az is növeli, hogy egy olyan évben került sor, amikor az 50. évfordulóját ünnepeljük az Afrikai Unió elődjének, az Afrikai Egységszervezet megalakításának. És hát nem csak Afrikában, hanem a világ számos országában, ugye Európa számos országában kerültek megrendezésre ilyen fórumok. Az, hogy Budapestre jött el az elnök asszony ez egy nagyon pozitív üzenet. Nyilvánvalóan szerepet játszhatott benne az is, hogy ő is tisztában volt azzal, hogy Afrika számos országában találkozott, találkozhatott olyan politikai vezetővel, gazdasági vezetővel, aki Magyarországról pozitív összefüggésben beszélt. Nagyon érdekes szereplők jötte el Magyarországra, csak néhány példát kiragadva, például Ghána külügyminiszter asszonya.
Mv: Ő magyar származású.
Takács Szabolcs: Aki részben magyar édesanyja magyar, Szegeden született, Szegeden élt nagyon hosszú ideig. És afrikai politikai életnek egy meghatározó személyisége. De említhetném Joseph Bol Chan urat, aki a Dél-Szudáni Köztársaságnak a parlamenti elnöke, aki szintén kiválóan beszél magyarul és sorolhatnám még, hogy számos országból érkeztek különböző szakminiszterek, akik valóban a nyelvünket is beszélik és kötődnek Magyarországhoz, bizonyos értelemben, ha nincs is magyar identitásukkal, azért azt nem mondanám, de egy nagyon erős, pozitív érzelmekkel bírnak Magyarország iránt. És hát nyilvánvalóan a most jelenleg, a jelenlegi életükben betöltött szerepük révén segíteni tudják, és ahogy kiderült segíteni is akarják Magyarország megjelenését a Szubszaharai Afrikában, tehát a Szaharától délre eső Afrikában. azzal együtt, hogy nyilvánvalóan az Afrika Fórum egész Afrikát szeretettel látta vendégül. Tehát az Észak-Afrikai arab országoknak is voltak képviselői, de ez most valóban fókuszáltan a Szaharától délre eső Afrikára irányult...
Mv: Hiszen ott azért a jelenlétünk nem annyira jelentős.
Takács Szabolcs: Sajnos igen, ugyan arról tudok beszámolni, mint amit Latin-Amerika kapcsán mondtunk. Az előző évtizedekben, tehát a rendszerváltást követő mondjuk nagyjából másfél-két évtizedben, sajnos levonultunk a (...) Afrikának a kontinenséről a diplomáciai jelenlétet illetően is, gyakorlatilag pillanatnyilag két államban, Kenyában illetve a Dél-Afrikai Köztársaságban van nagykövetségünk.
Mv: És örömmel hallottam, hogy bejelentették, hogy Abujában ismét lesz nagykövetség, magyar nagykövetség. Ugye ezt a jelenlegi kormány számolta föl, ennek mi az oka, hogy ilyen gyorsan meggondolták magukat.
Takács Szabolcs: Nagyon prózai az oka. Valóban ez az egyetlenegy misszió, amit 2010 nyarán zárt be a magyar kormány, ennek kizárólag költségvetési okai voltak. 2010 nyarán egy olyan költségvetési állapotban volt a Külügyminisztérium, hogy egész egyszerűen kényszerűségből dönteni kellett a bezárás mellett. De attól a naptól kezdve folyamatosan azt kommunikáltuk a nigériai kormány irányába, hogy nyilvánvalóan tisztában vagyunk Nigéria súlyával, politikai súlyával a régióban, globálisan, gazdasági erejével, lehetőségeivel, energia politikában jelentkező lehetőségekkel. Azt gondolom, hogy ez egy hiteles döntés, hogy az abujai nagykövetség is újra nyitásra kerül, már csak azért is ennek van egy szimbolikus értéke, ahogy ön is mondta, ez volt az egyetlenegyolyan misszió, amit ez a kormány zárt be, és nagyon nagy örömömre szolgál, hogy ezt a missziót ez a magyar kormány újra is nyitja.
Mv: Még röviden azért beszéljünk arról, és hát itt nagyon sajnálom, hogy egy igen jelentős részről nem tudunk beszélni itt, Oroszországról, illetve a Balkánról, de hát majd még remélem, lesz rá módunk, de ha már itt Afrikáról beszélünk, nincs már késő fölfedezni újra Afrikát, Közép-Afrikát? Nem előztek be minket már mások?
Takács Szabolcs: De, bizonyára vannak olyan országok, ahol beelőztek minket mások, más országokban meg mi fogunk beelőzni másokat. Nem késő, azt gondolom, hogy soha nem késő. Tehát a kapcsolatépítésnek mindig van ideje és van logikája, vannak érdekei. Nagyon fontos azt is látnunk, hogy ellentétben azzal az előző években, évtizedekben szinte közhelyszerűvé vált megközelítéssel, hogy Afrika a reménytelenség kontinense, mi úgy gondoljuk, hogy nem így van, és nemcsak mi, hanem nagyon sokan, európai uniós és nem európai uniós partnereink is így gondolják. Afrika a lehetőségek kontinense is. Egyrészt nem lehet általánosítani, nem igaz az, hogy Afrika minden országában politikai humanitárius, egyéb válságokkal kell megküzdenünk. Afrika számos országában azok a vívmányok, amelyet demokratikus vívmányoknak mondhatunk, azok jelen vannak, nyilvánvalóan fontos, hogy legyen egy politikai stabilitás, legyen kiszámíthatóság, az emberi jogokat általános érvényben tiszteletben tartsák, tehát általában egy olyan kontextus legyen, hogy az az ország, az adott országgal örömmel próbáljunk együttműködni. És óriási lehetőségek vannak, olyan országokról beszélünk, amelyeknek a gazdasági potenciája az tényleg nagyon nagy, ezeket az országokat szeretnénk megszólítani. Afrikában több mint ötven ország található. Nyilvánvalóan Magyarország nem tud, meg nem is szándékozik minden országban jelen lenni. Amit perspektivikusan azt gondolom, hogy mindenképpen mérlegelnünk kell, hogy Etiópia fővárosában, Addisz-Abebában nyissunk majd valamikor perspektivikusan egy magyar nagykövetséget, nemcsak Etiópia miatt, hanem ez a város ad otthont az Afrikai Unió szervezetének is, tehát ez egy olyan nemzetközi szervezet, amely jelenléte okán számos afrikai országot meg tudunk szólítani, és egy aktív, folyamatos kapcsolatot tudunk velük fenntartani.
Mv: Legyen mára ez a végszó. Én nagyon köszönöm Takács Szabolcsnak, a Külügyminisztérium politikai igazgatójának, helyettes államtitkárnak, hogy vendégünk volt, tegye máskor is.
Takács Szabolcs: Köszönöm szépen a meghívást.
(Külügyminisztérium)
