Takács Szabolcs államtitkár a Gazdasági Rádióban a nap vendége volt 2014. március 19-én. Az államtitkár szólt a krími népszavazásról, az uniós szankciókról, valamint Magyarország kétoldalú kapcsolatairól Latin-Amerika országaival. Az interjú leirata.

Mv: A mikrofonnál Lakatos László. Köszöntöm a hallgatókat. Vendégem a stúdióban Takács Szabolcs Ferenc, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára. Jó estét kívánok.

Takács Szabolcs Ferenc, helyettes államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok. Köszöntöm én is a rádió hallgatóit.

Mv: A múlt hét végén lezajlott a Krími Autonóm Köztársaságban, ugye ma már ők saját magukat Krím Köztársaságnak hívják, az a népszavazás, amely hát óriási többséggel az elszakadást támogatta, és amelyről a Külügyminisztérium közleményében azt írta, hogy sérti Ukrajna alkotmányát és annak eredményét illegitimnek és jogellenesnek tartja. Egyébként az egész Európai Unió így nyilatkozik erről, illetve hát az Egyesült Államok is. Viszont Vlagyimir Putyin orosz elnök és hát tulajdonképpen az egész Kreml elismerte független államként a Krímet. Sőt, hát menetközben már ugye az Oroszországhoz való csatlakozást is aláírták, de hát az már egy következő lépés. Talán indítsuk onnan, és talán nem ez a legfontosabb kérdés, de mindenképpen érdekes, hogy a mostanában egyre javuló magyar–orosz gazdasági kapcsolatokat hogyan fogja ez érinteni?

Takács Szabolcs Ferenc: A két kérdést én határozottan elválasztanám egymástól. Tehát a magyar–orosz gazdasági kapcsolatoknak az elmúlt időszakban nagyon tapasztalható pozitív fejlődése én úgy gondolom, hogy ezzel nincsen összefüggésben. Magyarország nem ismerte el a hétvégi krími népszavazásnak a jogszerűségét több okból. Jogi megközelítést nézzük, egyrészt ellentétes Ukrajna alkotmányával, másrészt ellentétes mindazon nemzetközi szerződésekkel, amelynek Ukrajna is aláírója, és hát eleve rendkívül aggályos volt a népszavazás megszervezésének a körülményei. Azt mindannyian láttuk, hogy egy jelentős létszámú katonai fegyveres jelenlét mellett zajlott le ez a népszavazás, és ha pusztán alkotmányjogi szempontból nézem, a választóknak a jogai is jelentős mértékben sérültek.

Mv: Ráadásul 123% szavazott.

Takács Szabolcs Ferenc: Hát ezek mind azt támasztják alá, hogy valóban rendkívül aggályos és gyanús körülmények között került sor erre a népszavazásra.

Mv: Egyébként, hogyha nem fegyveres felügyelet mellett, és nem ilyen háborús viszonyok között kerül sor erre a népszavazásra, akkor elismernék?

Takács Szabolcs Ferenc: Nem, nem, mert pont erre akarok kitérni, hogy több okból sem tartjuk jogszerűnek, amiket felsoroltam. Tehát jogi szempontból aggályos, ellentétes nemzetközi szerződésekkel, Ukrajna alkotmányával és hát, amire ki akartam még térni, hogy a népszavazáson résztvevő választóknak a jogai is jelentős mértékben sérültek, hiszen a feltett két kérdés egyike arra vonatkozott, hogy szeretnék-e, hogyha a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz tartozna. Másik kérdés pedig az volt, hogy szeretnék-e, hogy visszatérjenek az 1992-es krími alkotmányhoz, ami ennél is szélesebb autonómiát adott volna a területnek. Viszont nem tették meg azt a kérdést, hogy szeretnék-e, hogyha minden változatlan maradna, tehát a jelenlegi status quo maradna meg. Ilyen kérdés nem szerepelt. Tehát eleve a világban nincsen olyan alkotmánybíróság, jogszerűen működő alkotmánybíróság, amely egyébként ezt a népszavazást legitimnek és jogszerűnek tekintette volna. Tehát Magyarország is ezekből kiindulva ezt nem ismerte el. Teszem hozzá természetesen az Európai Unió vezetői, illetve az Európai Unió valamennyi tagállama ugyanígy gondolkozik, mint mi. Most várjuk a Velencei Bizottságnak a véleményét, amely a hét második felében kerül majd nyilvánosságra. A Velencei Bizottság is kapott egy felkérést az Európa Tanácstól, hogy vizsgálja meg, hogy ez jogszerű-e? Azt már látjuk, hogy egy másik kérdés, amit a Velencei Bizottságnak vizsgálnia kellett, nevezetesen, hogy az orosz törvényhozás, illetve az a rendelete, amely előzetesen felvetette a lehetőségét annak, hogy a Krím Oroszországhoz tartozzon, hogy az jogszerű-e. A Velencei Bizottságnak az előzetes véleménye az volt ezzel kapcsolatban, hogy az is ellentétes a nemzetközi joggal, hiszen egyrészt sérti az életben lévő nemzetközi szerződéseket, másrészt sérti a belügyekbe való beavatkozásnak jogát, illetve sérti Ukrajna területi egységét és szuverenitását. Tehát egy rendkívül furcsa körülmények között népszavazásról van szó, amely valóban ellentétes minden olyan jogszabállyal, amit egyébként a nyugati világ, meg hát általában a nemzetközi közösség magáénak tekint.

Mv: Na most akkor itt ugye nagyobb kérdés, a fogósabb kérdés, amivel Önök is foglalkoztak gondolom én, hétfőn volt a külügyminiszterek rendes tanácsülése, és ugye itt Ukrajnáról volt szó, illetve a lehetséges szankciókról. És hát ugye gondolom, hogy most nem komoly szankciókról döntöttek, ami megjelent az újságokban az az orosz állampolgárokkal szembeni szankciókat jelenti elsősorban, illetve a krími tisztviselőkkel szembeni szankciókat. Ettől egyébként mit várnak? Lesz-e ennek bármilyen foganatja, vagy lehet-e, vagy muszáj megvárni, vagy végigmenni egy soron, tehát az enyhébb és aztán az egyre durvább szankciókat alkalmazni?

Takács Szabolcs Ferenc: Igen, valóban a március 17-ei külügyi tanácsülés döntött egy olyan szankciós csomagról, amely összesen 21 krími, illetve orosz állampolgárral szemben fogalmaz meg szankciókat, egyrészt beutazási tilalmat az Európai Unió területére, másrészt ezen személyekkel kapcsolatos vagyonbefagyasztást. Az Európai Unió külügyminisztereinek a döntését megelőzte az Európai Tanács, tehát az állam- és kormányfők március 6-ai Ukrajnáról szóló rendkívüli tanácsülésének a döntése, amely a kialakult helyzetben egy olyan három lépcsős szankciós mechanizmusról döntött, amelynek az első lépcsője egyébként már életben volt, életbe lépett, és az a döntés, amit most a külügyminiszterek hoztak, ez a második lépcsőnek egy részét jelenti. Ez egyébként tovább bővíthető abban az esetben, hogyha Oroszország tovább élezi a helyzetet, vagy ha nem kerül sor az úgynevezett deeszkalációra, tehát nincsen semmiféle enyhülés orosz részről, nincsen egy konstruktívabb tárgyalásos utat megcélzó magatartás, akkor ez a kör ez tovább bővíthető, akár már a héten, amikor is sor kerül március 20-án, 21-én az állam- és kormányfők rendes tanácsülésére. Ez a 21 fő ez valóban egyrészt a krími politikai döntéshozók, másrészt oroszországi személyeknek a körét tartalmazza, és teljesen világosan fogalmaz a március 6-i állam- és kormányfői tanácsülés után kiadott dokumentum is, amely kimondja, hogy azon személyeket kell szankcionálni, akik közvetlenül összefüggésbe hozhatók Ukrajna területi egységének a megsértésével.

Mv: Jó, de hát akkor most az orosz elnökkel szemben is lehetne elméletileg ilyen szankciókat hozni? Kérdés az, hogy szokás-e?

Takács Szabolcs Ferenc: Nézze, az a döntés, amit most hoztak a külügyminiszterek, az a döntés nyilván egy olyan vizsgálaton alapult, amely bizonyíthatóan olyan személyekről szól, akik tényleg összefüggésbe hozható ezzel a döntéssel. Tehát egyrészt a Krím esetében ez viszonylag egyszerű volt, nyilvánvalóan az ottani politikai vezetők, a krími miniszterelnök, ugye egy autonóm köztársaságról van szó, ennek az autonóm köztársaságnak a miniszterelnöke, illetve a törvényhozásnak azon vezető tagjai, akik a népszavazás megszervezésével, végrehajtásával összefüggésbe hozhatók. Illetve természetesen azt is vizsgálni kellett, hogy az egész helyzetnek a kialakulásához milyen Krímen kívüli tényezők, személyek hozhatók még összefüggésbe. Ez a lista tartalmazza az orosz törvényhozásnak, a Dumának azon képviselőit, akik azon határozattervezetnek a benyújtásáért felelősek, amelyek ebbe az irányba sodorták az eseményeket és vannak rajta olyan katonai parancsnokok is, akik összefüggésbe hozhatók azokkal a fejleményekkel, amelyek az előző napokban-hetekben a Krímben kialakultak.

Mv: Tehát akkor közvetlenül Putyin elnököt ilyen szempontból nem tartják felelősnek.

Takács Szabolcs Ferenc: A jelenleg meghozott döntések alapján ezen a 21 főt tartalmazó listán az orosz elnök nem szerepel. Az, hogy milyen irányba mennek el a dolgok, ez a jövő kérdése. Elméletileg nem kizárható ez sem.

Mv: Ennek a 21 embernek ezek szerint van vagyona az Unión belül? Tehát ezek az emberek már menekítettek pénzt az Unióba, tehát van mivel szankcionálni őket, vagy ez inkább ilyen elméleti szankció?

Takács Szabolcs Ferenc: Nézze, a külügyminiszterek nem vizsgálták nyilván azt, hogy ezen személyeknek van-e olyan bankszámlája, vagyona az Európai Unióban, ez egy elvi döntés volt, amit meghoztak. Egyébként, hogy egy kicsit elméleti síkra terelem az beszélgetést, az egész szankcionálást, ezt az Európai Unió által meghozott háromlépcsős szankciós mechanizmus, nagyon sokan nevetségesnek tartják, nem tartják hatékonynak, vele szemben ott állnak az orosz tankok, de hát én pont erre szeretnék rámutatni, hogy alapvetően a válságkezelési mechanizmus az teljesen más, mondjuk, Oroszországban, meg más Nyugaton. Hogyha csak a krími eseményeket nézem, akkor ugye azt látjuk, hogy valóban egy katonai erővel történő fenyegetés közepette zajlott le például ez a mostani népszavazás. Ezzel szemben a Nyugatnak a válasza erre az, hogy egy graduális – egyébként a mozgásteret meghagyó – és egy diplomáciai tárgyalásos rendezésnek teret engedő mechanizmust léptet életbe. Valóban, ezen lehet nevetni most, hogy ez a 21 ember mennyire alszik nyugodtan, vagy sem. Lehet, hogy teljesen irreleváns számukra nézve most ez a döntés, mert amúgy sincsen vagyonuk az Európai Unióban, nem is akarnak beutazni az Európai Unióba. Ez sokkal inkább egy olyan elvi döntés volt, amely felvillantja annak a lehetőségét, hogy ha Oroszország nem lesz kész az elkövetkező időszakban egy konstruktívabb magatartásra, akkor hosszú távon kizárja magát abból a közösségből, amit a nyugati közösség jelent. Hiszen döntés született már arról is, hogy az Európai Unió felfüggeszti azokat a tárgyalásokat, ami a vízumliberalizációról szólnak, egy vízummentességi megállapodásról. Ez hosszú távon egyébként az egész orosz társadalmat érintheti már. Tehát adott esetben az elvi lehetősége meg van annak, hogy mondjuk, az Európai Unió lezárja a kapuit az orosz állampolgárok előtt. Ez, azt gondolom, hogy már önmagában csak ez az egy döntés, ez nem lesz teljesen közömbös az orosz társadalom számára, és az orosz politikai vezetés számára sem.

Mv: És ezután jönnek majd az egyéb gazdasági szankciók, ha szükség lesz rájuk.

Takács Szabolcs Ferenc: A harmadik fázis, az valóban, egy nagyon súlyos gazdasági következményekkel járó gazdasági szankciókról szólhat. Mindannyiunk érdeke, hogy ezt elkerüljük. Én azt gondolom, hogy nem csak az Európai Unió tagállamainak az érdeke ez, hanem Oroszországnak az érdeke is. Hiszen Oroszország számára az Európai Unió egy nagyon komoly kereskedelmi partnert jelent. Kölcsönösen komoly befektetésekről beszélhetünk, mind Oroszország részéről, mint az Európai Unió különböző tagállamainak a részéről. Mielőtt egy ilyen gazdasági embargót, szankciót hozó nagyon súlyos döntésről dönteni kellene, én azt gondolom, hogy ezt meg kell, hogy előzze valóban mind az Európai Unióban, mind az egyes tagállamokban egy olyan komoly hatásvizsgálat, amely azt vizsgálja, hogy amennyiben adott esetben egy ilyen szankcióra hozott orosz ellenszankciók kerülnek bevezetésre, akkor az milyen gazdasági hatással lehet az Európai Unió tagállamaira. Magyarország egyébként ebben az összefüggésben talán az egyik legérzékenyebben érintett ország.

Mv: Ráadásul, ugye Magyarország két irányban is érintett, egyrészt ugye, az Unióba irányuló export révén, másrészt ugye az oroszokkal közvetlenül folytatott üzletekben. Ezen túlmenően is még vannak hátrányai számunkra egy ilyen embargónak?

Takács Szabolcs Ferenc: Nézze, ezért mondtam azt, hogy ha életbe lépne egy ilyen gazdasági szankció, ez mindenkit érintene, valakit picit kevésbé, valakit nagyon súlyosan. Én azt gondolom, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamát és Oroszországot is nagyon súlyosan érintené. Persze természetes, hogy az Európai Unió gazdasági fejlődéséhez hozzájárul az az együttműködés, amit az Unió egyes tagállamok folytatnak Oroszországgal. Egyébként itt elmondanám, hogy nem Magyarország az az ország, amelynek a legmélyebb és legátfogóbb gazdasági kapcsolatai vannak Oroszországgal. Tehát vannak olyan európai uniós tagállamok, amely mind volumenében tekintve, vagy a termékskálát, vagy az együttműködés területeit illetően sokkal átfogóbb és sokkal mélyebb gazdasági együttműködésben vannak Oroszországgal. Több száz, több ezer olyan nyugat-európai cégről beszélhetünk, amelyek tevékenységet folytatnak Oroszországban. Ez egy nagyon átfogó és egy nagyon súlyos, de facto, gazdasági háborúhoz vezetne. Tehát itt el kell végezni azokat a hatástanulmányokat, mielőtt egy ilyen súlyos döntést bárki meghoz. És itt azt szeretném elmondani, hogy mi azt el is várjuk az európai uniós partnereinktől, hogy egyrészt a szolidaritás elvét, másrészt az azonos teherviselésnek az elvét is vegyék figyelembe, mielőtt egy ilyen irányba próbálnák eltolni az egész válságkezelést.

Mv: Na most, én visszatérnék azért oda, hogy mit érnek ezek a szankciók? Ugye, Putyin elnök, valószínű pontosan tudja azt, hogy ha ellene, vagyis hát Oroszország ellen bevezet az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok ilyen gazdasági szankciókat, azzal saját magának is ugyanolyan nehéz helyzetet teremt. Tehát, hogy ez nem tud egy olyan típusú szankció lenni, amit mi, mondjuk kevésbé érzünk meg, ők meg sokkal jobban. Milyen mozgástere van itt a nyugati erőknek, hiszen ennek egyetlen célja van, hogy megváltoztassák a döntést?

Takács Szabolcs Ferenc: Valóban, a gazdasági szankciók, azok nemcsak Oroszországot sértenék, az orosz gazdaságot, az orosz társadalmat, hanem az Európai Unió tagállamainak a gazdaságait is jelentős mértékben sértenék. Tehát ezért is kell elvégezni azokat a hatástanulmányokat, amire én utaltam az imént. Valóban, és igazából én úgy gondolom, hogy az Európai Unió részéről itt van egy sokkal felelősebb magatartás, amikor egy ilyen graduális és többlépcsős szankciómechanizmust léptet életbe, és hajt végre, hiszen az egész fokozatosságnak pont az a célja, hogy ne egyszerre hozzunk meg olyan súlyos döntéseket, amelyekből nagyon nehéz lenne visszalépni. Hanem legyen ebben egy fokozatosság, és fokozatosan jelezzük az orosz partnernek, hogy az Európai Unió kénytelen lesz ezeket a szankciókat életbe léptetni, amennyiben az orosz magatartás nem változik meg. Én azt hiszem, és megint arra utalnék vissza, amit már az imént mondtam, hogy az egész lépcsőzetességnek pont az a lényege, hogy az Európai Unió teret és időt hagy Oroszországnak arra, hogy mérlegelje a döntéseinek a súlyosságát és következményeit, legyen mozgástér a diplomáciai egyeztetésekre, legyen mozgástér egy tárgyalásos megoldásra. Viszont bizonyos elveket ki kell mondani, bizonyos vörös vonalakat meg kell húzni, amit az Európai Unió bizonyos értelemben nem lesz igazából opciója mérlegelni. Itt az orosz lépésekre majd választ kell adnia. Ez az automatizmus egyébként be van építve abba az állam- és kormányfői döntésbe, amit március 6-án hoztak meg az Európai Unió vezetői.

Mv: Én folyamatosan azon gondolkodom, hogy vajon Putyin elnök tud-e arcvesztés nélkül kimászni ebből? Tehát, hogy valóban lehet-e azzal számolni, hogy egyszer csak azt mondja, hogy jó, hát akkor vissza az egész? Hiszen rendezett egy hatalmas népszavazást, itt a népdöntésről beszél. Arról beszél, hogy ezt a nép akarja így, ő csak a segítségükre sietett. Hogy lehet ebből kitáncolni úgy, hogy ne veszítsen arcot?

Takács Szabolcs Ferenc: Nézze, hát bizonyos értelemben ez már egy eldöntött kérdés ugye, hogy megtörtént a krími népszavazás. Ezt nem lehet visszacsinálni. És én azt hiszem, hogy ebből az álláspontból, amit most megfogalmaztak a nyugat-európai országok, az Európai Unió, az Egyesült Államok, általában a nemzetközi közösség legtöbb tagja, ebből nem fognak engedni. Ezt a népszavazást nem tekintik legitimnek. Továbbra is mindenki Krímet Ukrajna területéhez tartozó entitásnak tekinti.

Mv: Erről, gondolom, biztosították is az új ukrán külügyminisztert azon az Ukrajna barátai reggelin, amire hétfőn került sor.

Takács Szabolcs Ferenc: Abszolút. Konszenzus volt az Európai Unió mind a 28 tagállama részéről, hogy Ukrajnának a területi egységét, integritását, szuverenitását messzemenőkig tiszteletben tartja. Félő, hogy kialakulhat egy olyan befagyott konfliktus, amelyre van egyébként a térségben is számos példa és, hát a kiindulópont most az, hogy ebből a konfliktusból hogyan tudjunk kijönni. Például lehet egy olyan megoldás, amit egyébként mi az ukrán partner irányába mind kétoldalú keretek között, mind a visegrádi partnereinkkel együttműködésben már jeleztük, hogy miközben van egy negatív szcenárió – szankciókról beszélünk –, van egy pozitív narratíva is, hogy hogyan tudjuk segíteni a most felálló ukrán vezetést abban, hogy valóban egy olyan Ukrajnát építsen, amely egyrészt jogállam, olyan jogszabályok alapján működik, amelyek összhangban vannak az európai értékekkel, az európai normákkal, beleértve természetesen nemcsak, hogy többek között, hanem kiemelten az Ukrajnában élő etnikai, vallási, nyelvi közösségeknek a helyzetét is. Tehát mi arra következetesen felhívjuk az ukrán vezetésnek a figyelmét, hogy amennyiben például az Ukrajnában élő orosz közösség számára nem teremtenek egy olyan jogi környezetet, amely számukra biztonságot nyújt, akkor ez veszélyezteti többek között Ukrajnának a területi egységét is. Nyilvánvalóan Magyarország számára leginkább a kárpátaljai magyar közösségnek a helyzete, szerzett jogai, illetve hát összességében az ottani életviszonyai és jövője a legfontosabb. Mi úgy érzékeljük egyébként, hogy az új ukrán vezetés megértő ez ügyben, mert nagyon pozitív fejleménynek tartjuk többek között például azt is, hogy egy héttel ezelőtt történt a nagyon sajnálatos esemény, aminek egyébként mi hangot is adtunk, kifejeztük a felháborodásunkat azzal összefüggésben, hogy a vereckei emlékművet ismételten meggyalázták. Nem volt rá korábban példa, hogy egy ilyen eseményre, sajnos, hogy az emlékművel kapcsolatban az előző években már többször volt ilyen atrocitás. Ezúttal a kijevi külügyminisztérium is kiadott azonnal egy rendkívül kemény hangú elítélő közleményt. Az ukrán külügyminiszter-helyettes felhívott minket és telefonon is arról biztosított minket, hogy az ukrán hatóságok mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy kivizsgálják ezt a cselekményt az elkövetőket kézre kerítsék, és megbüntessék. Mi úgy érezzük, hogy ez egy olyan jelzés volt a részükről, ami azt támasztja alá, hogy az új ukrán vezetés tisztában van a kárpátaljai magyar közösséggel összefüggésben megfogalmazott magyar elvárásokkal. Ez mindenképpen pozitív példa. Nyilvánvalóan addig nem lehetünk nyugodtak, amíg olyan jogszabályok nem kerülnek elfogadásra, többek között egy olyan új nyelvtörvény, amely garantálja...

Mv: Bár mondjuk, az új nyelvtörvény az most pont úgy tűnik, hogy nem jó irányba halad, hiszen pont olyan felel egyébként ezért a területért, aki nem annyira támogatja és akkor finoman fogalmaztam a kisebbségeket.

Takács Szabolcs Ferenc: Nézze, azért a nyelvtörvény kapcsán is néhány dolgot érdemes tisztázni. Ugye az a nyelvtörvény, amiről beszéltünk, ezt 2012-ben fogadta el az az ukrán parlament, amely leginkább a Régiók Pártja, Janukovics korábbi elnök pártjának a befolyása alatt állt és hát gyakorlatilag ugye a kritika az új ukrán vezetéséről a 2012-es nyelvtörvénnyel kapcsolatban pont az volt, hogy ezt orosz nyomásra fogadták el és gyakorlatilag az orosz közösséget pozitívan diszkriminálja. Teszem hozzá, hogy nyilvánvalóan ez a nyelvtörvény nemcsak az orosz közösséget célozta meg, nemcsak azoknak adott jogokat, hanem minden egyéb közösségnek, amely etnikai közösségnek, kisebbségnek, amely ukrán területen él, kimondta, hogy minden olyan területen, ahol az adott közösségnek a lélekszáma meghaladja a terület összlétszámának a 10 százalékát, ott a közintézményekben használhatják a saját nyelvüket és az iskolákban használhatják a saját nyelvüket. Tehát összességében hozzájárul az adott közösség kulturális és nyelvi identitásának a megőrzéséhez.

Mv: Na, most ezt vonták vissza egy tollvonással az elmúlt hetekben.

Takács Szabolcs Ferenc: Erre volt egy kísérlet, hogy visszavonják. De még az előző mondathoz kapcsolódva azt szeretném elmondani, hogy nekünk a 2012-es nyelvtörvénnyel kapcsolatban egyébként, hogyha megnézik az előző években megfogalmazott álláspontokat egy problémánk volt, hogy soha nem léptették életbe. Tehát ez 2012 és 2014 között sem lépett hatályba például Kárpátalján. Ezt mindig szorgalmaztuk az adott ukrán vezetésnél, hogy ezt tegyék meg. Na, most valóban az aggályos az volt, hogy az új ukrán parlamentnek az egyik első döntése közé tartozott volna az, hogy ezt a törvényt hatályon kívül helyezzék.

Mv: Ha hatályban lett volna.

Takács Szabolcs Ferenc: A törvény hatályba lépett, csak nem alkalmazták. Lehet, hogy rosszul fogalmaztam az imént. Tehát a törvény az elfogadott törvény volt, hatályba lépett ez a törvény, de nem alkalmazták például Kárpátalján. Tehát ezt a törvényt próbálták most hatályon kívül helyezni. Teszem hozzá, az ideiglenes elnök, akit megválasztott az ukrán legfelsőbb tanács, a parlament, ezt a határozatot nem írta alá és ennek a döntésnek a hátterében az is áll, és azt gondolom, hogy ez például a magyar diplomáciának is egy eredménye, hogy mi aznap, amikor olyan hírek jöttek, hogy volt egy határozattervezet, ezt azonnal jeleztük minden lehetséges fórumon, az Európai Unió illetékes fórumain, de az ENSZ keretében, sőt még a NATO tanácsülésén is egy olyan határozatot fogadtak el, ami egyébként nem jellemző a NATO-ra, amelyik kisebbségvédelemről is szólt. Tehát valóban többek között magyar lépések eredménye az, hogy az ukrán vezetés rádöbbent arra, hogy ez egy sokkal komolyabb kérdés annál, mintsem hogy egy tollvonással hatályon kívül helyezzék. Még befejezve nagyon röviden, hogy az elvárásunk most az új törvénnyel kapcsolatban az, hogy a szerzett jogokban ne jelentsen visszalépést. Például azt határozzák meg benne, hogy valóban minden olyan közösségre vonatkozzon, amelynek a lélekszáma mondjuk a 10 százalékot eléri. Tehát itt a százalékok is nagyon komoly kitételt kell, hogy jelentsenek. Valóban vannak olyan aggályok, hogy az új vezetés ezt nem akarja messzemenőkig figyelembe venni, de mindent megteszünk annak érdekében, például szakértőket ajánlottunk fel, hogy az számunkra kedvező döntést hozzon majd az ukrán törvényhozás.

Mv: Most tartunk egy rövid szünetet, meghallgatjuk a híreket és a hírek után folytatjuk a beszélgetésünket Takács Szabolcs Ferenccel, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkárával. Kérem, akkor is tartsanak velünk.

***

Mv: A mikrofonnál Lakatos László, folytatjuk a beszélgetésünket Takács Szabolcs Ferenccel, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkárával. És itt az előző részt végig a krími népszavazás következményei című témakör uralta, és hát abba próbáltam belemenni, hogy lesz-e megoldás és milyen megoldás lesz. És aztán mikor elmentünk szünetre, akkor azt mondta Takács Szabolcs, hogy hát úgy tűnik, hogy ez egy nagyon hosszú időre befagyott helyzet lesz, és hát azért ez eléggé nyomasztó szerintem. Milyen megoldások lehetnek, vagy Önök már számolnak-e bármilyen olyan szcenárióval, ami akár sokkal negatívabb fejleményeket hozhat, mint a jelenlegi állapot?

Takács Szabolcs Ferenc, helyettes államtitkár, KÜM: Nézze, itt nagyon sok kérdés még eldöntetlen. Amit most tudunk, hogy volt egy népszavazás, ezt gyakorlatilag jelen állapot szerint csak Oroszország tartja jogszerűnek. Az orosz elnöki határozat is arról szólt csak, hogy elismerik Krím önállóságát, de arról nem szólt, hogy arról döntött volna az orosz törvényhozás, hogy elfogadják-e a krímiek kérését, és Krímet Oroszországhoz csatolják-e, azaz annektálják-e.

Mv: Na jó, de hát most ugye nem véletlen, hogy azt, ahogy beszéltünk róla, azt a huszonegy néhány krími, illetve orosz tisztviselővel szemben az Európai Unió szankciókat léptetett életbe. Na de hát valószínű, hogy azok, akik kérték ezt a csatlakozást, vagy hogy Oroszországhoz tartozhassanak, hát előtte azért egyeztettek Putyin elnökkel, vagy ha nem is vele, akkor a közvetlen közeléből valakivel, aki elmondta neki, hogy hát egyébként meg ennek így kellene történni.

Takács Szabolcs Ferenc: Amennyiben a Duma egy olyan döntést hoz, hogy annektálják a Krími Autonóm Köztársaságot, az ő értelmezésükben egy független államot, az járhat egy olyan következménnyel, hogy ez a szankciós lista további nevekkel bővül, ugyanis egy ilyen fejleményt semmiképpen sem tekinthetünk enyhülésnek. Tehát az a már idézett deeszkaláció, az nem fog beállni, hanem pont ellenkezőleg, a válság tovább mélyül.

Mv: Tehát akkor ennek akár háború is lehet a vége?

Takács Szabolcs Ferenc: Én azt gondolom, hogy háborúról nem kell beszélnünk, ez nem lehet senkinek az érdeke. Ami viszont, hogyha a realitások talaján maradunk, annak van esélye, hogy a krími helyzet, az egy ugyanolyan úgynevezett befagyott konfliktus legyen, mint amelyet a térségben már tapasztaltunk. Például Moldova esetében a transznisztriai országrésznek a helyzete, vagy hát Grúzia esetében ugye Abházia, illetve Dél-Oszétiának a kérdése. Ezen területek tekintetében a nyugati világnak, az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak teljesen más az álláspontja, mint Oroszországnak. Krím esetében is gyakorlatilag erről beszélhetünk, és hát ez az a kiindulópont, ahonnan tárgyalni kell a további helyzetről. Nekünk mindenképpen az az érdekünk, hogy valóban legyen egyfajta enyhülés, és Oroszországgal le lehessen ülni tárgyalni ennek a helyzetnek a kezelésről, általában a nyugati világ az Európai Unió és Oroszország kapcsolatáról. Pillanatnyilag én ezt tekintem az egyik legfontosabb feladatnak.

Mv: Na de úgy tűnik... Nem akarok a szavába vágni, csak rengeteg dologról szeretnék még beszélni. De nekem úgy tűnik, hogy Putyin elnök ennek nagyon szépen elébe megy és már eleve úgy kezd minden mondatot, hogy ő meg akar egyezni, de, és akkor még fölsorol négy-öt feltételt, ami az ő szája íze szerint van. Tehát nem a legbékülékenyebb arcát mutatja.

Takács Szabolcs Ferenc: Minden tárgyalásnak pont az a lényege, hogy a két fél egymással ismerteti a feltételeit, és megegyeznek esetleg egy olyan közös nevezőben, amelyet el tudnak fogadni a tárgyalás alapjának.

Mv: Most egyébként a Putyin által felsorolt feltételek között van olyan, amit el lehet fogadni?

Takács Szabolcs Ferenc: Hát nagyon nehéz most ezen feltételek közül bármit elfogadni. Az orosz elnök feltételként határozta meg azt, hogy el kell ismerni a krími döntést, ez ugye nem ismeri el senki. És hát ő azt is mondja, hogy vissza kell térni a február 21-ei megállapodáshoz, amit Janukovics korábbi elnök kötött az ellenzékkel. Ennek kapcsán is vannak véleménykülönbségek. Mi reméljük, hogy mindegyik feltételből Oroszország tud annyit engedni, hogy legalábbis a tárgyalások érdemben elkezdődhessenek egy rendezésről.

Mv: Na, most még van itt egy kérdés. Azt gondolom, hogy érdemes egy rövid, pár mondat erejéig erre is kitérni. Mert itt Ukrajna körül folyik a küzdelem, de hát valószínű Ukrajna sem hagyja magát, hogy ezzel az egyszerű mondattal éljek. Vannak a kezében ütőkártyák egyébként a Krímmel szemben, vagy a krímiekkel szemben, hogy kicsit megalapozza, vagy kicsit ráerősítsen ezekre az uniós szankciókra?

Takács Szabolcs Ferenc: Nézze, az ukrán vezetés Krímet az ország részének tekinti. Az ott élő embereknek az életkörülményeit nyilván nem akarja megnehezíteni. Természetesen mivel szervesen Ukrajnához tartozik Krím, az előző évtizedekben nyilván minden infrastruktúra-fejlesztés ebbe az irányba hatott. A gázellátását, a vízellátását, az energiaellátását Ukrajna irányából kapja a félsziget, ha földrajzilag ránézünk, ez teljesen magától értetődik. Nyilvánvalóan nem érdekelt az ukrán vezetés abban, hogy odáig feszítse a helyzetet, hogy esetleg ezeket az infrastruktúrákat leállítsa, lehetetlenné tegye az életkörülményeket. Az a konfliktus további elmélyüléséhez vezethet, hiszen adott esetben olyan válaszlépéseket generálhat akár orosz részről, vagy a Krím területén jelen lévő katonai egységek részéről, amely fegyveres konfliktushoz is vezethetnek. Többek között ezt is meg kell akadályoznia azoknak a tárgyalásoknak, amik remélhetőleg valóban érdemben el fognak kezdődni Oroszország és a konfliktus megoldására képes és kész országok részéről.

Mv: Hát reméljük, hogy pozitív irányban megindulnak majd a tárgyalások, és hát azt is remélem, hogy ez a beszélgetés, amikor majd adásba kerül szerda este, akkor nem hangzik majd túl időszerűtlennek, hiszen mi ezt egy nappal korábban rögzítettük. És akkor menjünk is tovább, és ha már itt konfliktusról beszéltünk, akkor van egy tőlünk távolabb folyó konfliktus. Nevezetes a venezuelai tüntetésekről beszélek, és hát azért hozom ezt ide, mert mostantól Dél-Amerikáról szeretnék beszélgetni. Ez a jelenlegi helyzet Venezuelában Magyarországot mennyiben érinti? Venezuela, ha jól tudom nem túl fontos partnere Magyarországnak.

Takács Szabolcs Ferenc: Nézze, a venezuelai helyzetet is a Külügyminisztérium részéről azért figyelemmel kísérjük, és hát örülök annak, hogy hát valóban más területről is tudunk beszélni, mert miközben az ukrajnai válságkezelés, ukrajnai fejleményekre adott válaszok, a kárpátaljai magyar közösséget húsbavágóan érintő kérdések nyilvánvalóan kiemelt figyelmet élveznek a magyar külpolitika és a kormány részéről, hát minden egyéb más válsággal is foglalkozni kell, és hát figyelnünk kell azokra a folyamatokra amik még egy tőlünk ilyen távol lévő országban is zajlanak. Generálisan azt tudom elmondani, hogy mi azt várjuk el a venezuelai vezetéstől, hogy biztosítsa az emberek alapvető jogait. Például a szabad véleménynyilvánításnak a jogát, a gyülekezési jogot. Amit Venezuelában tapasztalhatunk, az alapvetően egy szociális elégedetlenségből kirobbant belpolitikai válság, egy olyan társadalmi feszültség, amely sajnos valóban halálos áldozatokkal is járt már. Venezuelában jelenleg olyan gazdasági helyzet állt elő, amely már veszélyezteti az emberek alapvető élelmiszerhez jutását, rendkívül rossz a közbiztonság, és az emberek ennek adnak hangot. Venezuela gazdaságilag valóban nem Magyarország legjelentősebb partnere, de potenciálisan nyilván Venezuela vonatkozásában is lehetnek ilyen területek, amelynek a fejlesztése érdekünkben állhat. És van itt egy nagyon fontos elem még, különösen a 2010 óta tapasztalható magyar közösségek irányába megfogalmazott kormányzati lépések és álláspont tekintetében. Nemzetpolitikai szempontból Venezuela nem közömbös ország számunkra, hiszen az adataink szerint mintegy hat-nyolcezer magyar származású állampolgára van Venezuelának, az új állampolgársági törvény révén nyilván ők is egyszerűsített eljárással tudnak magyar állampolgársághoz jutni. És sajnos azt is el kell, hogy mondjam, hogy az előző hetek erőszakos cselekményeinek volt magyar sérültje is, de azt gondolom, hogy nekünk gyakorlatilag, miközben figyeljük az ő sorsukat, azt is látnunk kell, hogy ő nem mint a magyar közösségnek egy képviselője vett részt ezekben az utcai összecsapásokban, hanem mint egy elégedetlen venezuelai állampolgár. Ezzel együtt, természetesen kiemelt figyelemmel kísérjük a fejleményeket, az Európai Unió főképviselője több alkalommal is kiadott, február 12-én, illetve 21-én egy-egy nyilatkozatot, amelyben pont azokra hívta fel a figyelmet, amit az imént elmondtam.

Mv: És nem véletlenül folytattam Venezuelával, Dél-Amerikával, hiszen júniusban rendezik Budapesten a második Dél-Amerika fórumot, ahol kiemelt téma lesz a kutatás-fejlesztési együttműködés is. Ha már itt, Venezueláról beszéltünk, Venezuela ebben mennyire fontos, illetve Dél-Amerikában melyek azok az országok, amelyek a legfontosabbak nekünk?

Takács Szabolcs Ferenc: Valóban, június közepén tervezünk egy olyan fórumot, amit a Második Magyarország–Latin-Amerika Fórum névre kereszteltünk el. Ennek a fórumnak a célja az, hogy beleilleszkedjen abba a gazdasági nyitásba, amelyet globálisan próbáltunk végrehajtani az előző években. Ez a globális, vagy keleti nyitásnak a paradigmája. Nagyon fontos kontinens Dél-Amerika is, Latin-Amerika. Azt láttuk az előző években, közel egy évtizedben, hogy az ottani gazdasági folyamatok, társadalmi folyamatok eredményeként negyven-ötven millió fővel nőtt azon középosztályhoz sorolható néprétegeknek a száma, amelyek egyrészt a latin-amerikai országok belső fogyasztását növelik meg jelentősen, és hát nyilvánvalóan a gazdasági növekedés eredményeként ezen országok sokkal hangsúlyosabban és mélyebben vesznek részt a globális gazdasági együttműködési folyamatokban is. És érdekünkben áll, hogy őket megszólítsuk, és ennek a fórumnak pont ez lenne az egyik célja. Építve a 2012-ben már megtartott első fórumnak az eredményeire, illetve azokra a tapasztalatokra, következtetésekre, amelyeket azóta vontunk le.

Mv: Első sorban milyen területeken lehet gyorsan eredményeket elérni? Mert gondolom, hogy azért a tempó, az olyan szempontból fontos, hogy aztán utána arra lehessen építeni.

Takács Szabolcs Ferenc: Sok minden történt az előző két évben is. Egyrészt Magyarországnak a diplomáciai jelenléte bővült. 2014 januárjában nyitottuk újra a 2009-ben az akkori kormány által bezárt Santiago de Chile-i nagykövetségünket. Illetve többek között, nemzetpolitikai megfontolásokból újra nyitottuk a Sao Paolo-i konzuli irodánkat is. Ezt szeretnénk egyébként a későbbiekben egy önálló főkonzulátussá fejleszteni. Tehát egyrészt van egy jelentősebb magyar diplomáciai jelenlét, másrészt valóban az előző éveknek a diplomáciai érintkezései során sikerült beazonosítani néhány olyan területet, amely valóban eredményekkel kecsegtető együttműködést vázol fel számunkra. Nyilvánvalóan, adódik a kérdés, mindenkiben, hogy így, földrajzilag ennyire távol lévő országokkal mennyire reális a gazdasági együttműködés? Vannak-e egyáltalán olyan magyar gazdasági szereplők, akik vállalják azt a kockázatot, hogy a földrajzi távolság, bizonyos értelemben számukra ismeretlen jogi-, pénzügyi-, gazdasági környezetben tudjanak együttműködni.

Mv: Illetve melyek azok az iparágak, illetve tudások, amelyekben fogadókészség van az adott piacokon? Mert hát az, hogy mondjuk, ha csak Brazíliát nézzük, de tényleg, az egész térséget mondhatjuk, egy nagyon dinamikusan fejlődő terület. Hát mindenki ott van, tehát nagy szereplőkkel kell csatáznunk. Egyáltalán érdemes-e, vagy vannak más típusú utak? Tehát mondjuk, nem országokat kell nézni, hanem mondjuk, kisebb egységeket, Magyarország méreteihez jobban idomuló egységeket.

Takács Szabolcs Ferenc: Kettéválasztanám a választ. Egyrészt, korábban ezt más térségekkel összefüggésben is elmondtuk, hogy nem feltétlenül termékekben kell gondolkoznunk, amikor gazdasági együttműködésről beszélünk. Hanem valóban olyan hatástanulmányokat kell készítenünk, amelyeknek az eredménye az lehet, hogy pontosan fel tudjuk mérni, hogy egyrészt Magyarország részéről milyen olyan versenyképes tudás áll rendelkezésünkre, amelynek a befogadására van is igény a partnereink részéről. Latin-Amerika vonatkozásában két területet tudnék kiemelni, ahol kézzel fogható, dokumentálható együttműködésre került már sor, illetve hát ennek a fejlesztésében vagyunk érdekeltek. Egyrészt a magyar felsőoktatási tudás, az egyetemeink által ajánlott kurzusok, képzések, amelyek komoly hagyományokkal bírnak, úgy tűnik, hogy erre van egy jelentős fogadókészség, illetve igény a latin-amerikai partnereink részéről. Itt ismét felidézném annak a programnak a sikerét, amely a brazil kormánynak a döntéséhez köthető. A brazil kormány elindított egy ösztöndíj programot a saját állampolgárai számára, amelynek a neve Tudomány határok nélkül, és ez körülbelül tízezer brazil fiatalnak nyújt brazil állami ösztöndíjat a világ számos országának az egyetemein. Nyilvánvalóan a nagy észak-amerikai, ausztráliai egyetemek mellett Európában is megcéloztak néhány országot. Azt gondolom, hogy ez egy kiemelkedő magyar siker, amit nem győzök hangsúlyozni, és ezt sokkal jobban kellene talán különböző helyeken elmondanunk, hogy jelentős tudással bíró európai országok, mint Nagy-Britannia vagy Franciaország, Olaszország mellett, Közép-Európában Magyarországot választották partnerországként, és ennek a programnak a részeként tavaly szeptemberben, szeptemberi tanévben 450 brazil diák kezdte meg a tanulmányait Magyarországon. Ez a szám pedig még további 1200-zal nő.

Mv: Elsősorban melyik egyetemekre jelentkeztek? Én így látatlanban azt mondanám, hogy biztos, hogy van közte orvosi, és biztos, hogy van műszaki.

Takács Szabolcs Ferenc: Igen, jellemzően valóban a természettudományok azok, amelyeket a brazil kormány részéről megfogalmaztak, mint olyan terület, ahova küldenének hallgatókat. Egyébként a Magyar Rektori Konferenciának az együttműködése gyakorlatilag ebben abszolút központi volt. Tehát ők voltak azok, akik ezt a brazil illetékes partnerekkel kitárgyalták. Műszaki egyetem, orvostudományi, állatorvos-tudományi karokra iratkoztak be jellemzően a brazil diákok, de vannak olyanok is, akik társadalomtudományokat tanulnak különböző magyarországi egyetemeken. Most mi úgy gondoljuk, hogyha Brazíliában erre van igény, akkor adott esetben más latin-amerikai országokban is lehet, hiszen nyilvánvalóan ők is figyelik egymást. Ott is kialakultak olyan szóbeli regionális integrációs mechanizmusok, amelyek egy nagyon intenzív együttműködést jelentenek az adott országok között. A június közepére tervezett latin-amerikai fórumnak lenne egy ilyen nagyon fontos lába, ahol egyrészt bemutatnánk ezt a magyar tudást, elvinnénk a fórum résztvevőit egy-két magyar egyetemre is, ahol a helyszínen közvetlenül tudnának tapasztalatokat gyűjteni, és szeretnénk bemutatni azt a magyar ösztöndíj programot is, amit viszont a magyar kormány indított el, és nem magyar hallgatóknak, hanem a világ számos országának nyújtatnának ilyen ösztöndíj lehetőséget. Ez a Stipendium Hungaricum ösztöndíj program. Latin-Amerika vonatkozásában összesen 263 ilyen ösztöndíj van jelen állás szerint beazonosítva. Tehát szeretnénk azt is elmondani, hogy a magyar állam nyújtana ösztöndíjat ottani diákoknak. Ez az ösztöndíj program a világ számos részén már elindult, és Latin-Amerika is egy olyan fontos célterület, ahol ezt szeretnénk bevezetni.

Mv: Egyébként magyar diákok számára mondjuk akár dél-amerikai tanulmányok biztosítására nem lesz lehetőség?

Takács Szabolcs Ferenc: Jelenleg is vannak már ilyen lehetőségek. A Stipendium Hungaricum ez nem erről szól, de kétoldalú alapon számos országgal vannak olyan megállapodásaink, amelyek ösztöndíj programokat ajánlanak reciprocitás alapján magyaroknak Latin-Amerikába vagy éppen Ázsiába, vagy az arab világba. Természetesen ez is egy nagyon fontos szempont, több területre is fókuszálunk, amikor oktatási együttműködésről beszélünk. A másik terület viszont, ami egyébként kapcsolódik az oktatáshoz is számos területen az a tudományos technológiai együttműködés, az innovációval kapcsolatos magyar tudásnak a bemutatása, promotálása. Ennek kapcsán szeretném megemlíteni, hogy az előző években egy nagyon ismert budapesti rendezvényé magát kinövő tudományos világfórum, tehát a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában kerül megrendezésre kétévente. Ugye angol nyelven a World Science Forum. Történetében első alkalommal került sor, hogy nem Budapesten rendezték meg ezt a magyar kezdeményezésű eseményt, világeseményt, hanem pont Latin-Amerikában, Rio de Janeiróban került sor tavaly novemberében erre a tavalyi év novemberében erre az eseményre. Ez azt hiszem, hogy egy jól láthatóságot adott a magyar tudományos élet szereplőinek és ez lenne a másik olyan kiemelt terület, amit szeretnénk a fórum során is megcélozni. Tehát a fórum résztvevői tájékozódhatnak egy-egy magyar tudományos kutatóműhelyben, háttérintézményben arról, hogy a magyar tudósok, a magyar kutatók milyen területeken, milyen eredményeket értek el az előző időszakban. Tehát ez is gyakorlatilag a gazdasági együttműködésnek egy olyan területe, amely nem direkt módon, árucsere forgalomban mutatkozik meg, hanem egy rövid vagy közép távon már egyébként gazdasági haszonnal is kecsegtető együttműködésben. Szeretnénk, hogyha egyre több latin-amerikai országgal mélyülne el az együttműködésünk ezen a területen is.

Mv: Ehhez kellenek majd a kétoldalú megállapodások is.

Takács Szabolcs Ferenc: Így van.

Mv: Ilyen megállapodásokat hány országgal kötöttek eddig?

Takács Szabolcs Ferenc: Nem tudom pontosan megmondani ezt a számot. Ugye a Nemzeti Innovációs Hivatallal működünk együtt ebben a tekintetben. Nekik vannak együttműködési megállapodásaik, jó lenne, hogyha ezeket tudnánk tovább bővíteni, akár már most júniusban. De itt meg kell említenem például a gazdasági együttműködési vegyesbizottságokat is, ez több ország vonatkozásában működnek már, a magyar kormány részéről az előző hónapokban több magas szintű kiutazásra is került sor Brazíliába, Argentínába, Uruguayba. Tehát Latin-Amerika fontos országaiban volt érintkezés az előző hónapok során is. Ezt szeretnénk tovább folytatni. És hát lenne ennek a fórumnak természetesen egy olyan külpolitikával foglalkozó része is, amely egyrészt bemutatná azt, hogy Magyarországon az előző években milyen lépésekkel tudtunk kikerülni a válságból. Tehát a sikeres magyar gazdasági válságkezelésnek a forgatókönyvét tudjuk bemutatni a latin-amerikaiaknak, tudnánk nekik adni egy naprakész tájékoztatást a magyar gazdaság helyzetéről, Közép-Európa gazdasági helyzetéről, Európa gazdasági helyzetéről. Elmondanánk azt is persze, hogy a visegrádi együttműködés ez mit jelent. És hát nagyon kíváncsiak vagyunk arra, hogy Latin-Amerikában milyen regionális, szubregionális, integrációs mechanizmusok zajlanak. Nyilvánvalóan a politikai, biztonságpolitikai folyamatokat folyamatosan figyelni kell, értékelni kell, modellezni kell, ahhoz hogy a magyar gazdaság szereplői számára egy hiteles képet tudjunk adni a latin-amerikai lehetőségekről. És hát a tervek szerint lesz egy önálló gazdasági fórum is, ahol közvetlen kapcsolatfelvételre lesz lehetőség a latin-amerikai országok, illetve Magyarország gazdasági szereplői részéről is. Tehát ez a globális gazdasági nyitásba úgy gondolom, hogy teljes mértékben illeszkedő esemény lesz. A tervek szerint június 18. és 20. között kerül megrendezésre ez a fórum, több helyszínen Budapesten.

Mv: Akkor legyen mára ez a végszó. Én nagyon köszönöm Takács Szabolcs Ferencnek, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkárának, hogy vendégünk volt. Tegye máskor is.

Takács Szabolcs Ferenc: Köszönöm szépen.

(Külügyminisztérium)