A II. Magyarország–Latin-Amerika Fórum nagyon jó lehetőséget nyújt arra, hogy bemutassuk a Visegrádi Együttműködést, annak eredményeit és a közvetlen szomszédságunkban zajló folyamatokat – mondta el Takács Szabolcs a Közszolgálat magazinnak adott interjújában 2014. május 6-án.
Az elmúlt 12 évben óriási fejlődésnek indult a latin-amerikai térség. 2002 óta a becslések szerint 25 százalékos GDP-bővülést produkálva meghatározó globális szereplővé lépett elő. A gazdasági mellett politikai súlyuk is jelentős, Mexikó a G20-ak, a világ hetedik gazdasági óriása, Brazília pedig a BRICS országcsoport oszlopos tagja. Takács Szabolccsal, a Külügyminisztérium politikai igazgatójával, biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkárával és Kiss Rajmunddal, a II. Magyarország–Latin-Amerika Fórum főkoordinátorával a térségről, a magyar érdekeltségekről és a júniusban megrendezésre kerülő háromnapos eseményről beszélgettünk.
Miért jelentős a Latin-Amerikai térség?
Takács Szabolcs: Latin-Amerika ma komoly gazdasági erőt, potenciált, politikai kapcsolatrendszert képvisel a világban. Ha csak Brazíliát nézzük – ahol bár az utóbbi időben volt némi lassulás a gazdasági fejlődésben – tagja a globális politika egyik hangsúlyos országcsoportjának, a BRICS-nek. A kontinensen olyan különböző fejlettségű államok találhatóak, amelyeknek a politikai berendezkedése és gazdasági ereje is meglehetősen differenciált, ugyanakkor az egész latin-amerikai és karibi térség az ázsiaihoz hasonló fejlődési potenciál előtt áll. Az utóbbi egy évtizedben körülbelül 40-50 millióval nőtt a középréteg száma, ami nem csupán a piac bővülését jelenti, hanem azt is, hogy a társadalmi felemelkedésükkel párhuzamosan növekszik a világ iránti nyitottságuk is. Magyarország érdeke, hogy a globálissá váló magyar külpolitika ezzel a régióval is egy intenzívebb, mélyebb, átfogóbb kapcsolatrendszert építsen ki.
Milyen a magyar diplomáciai jelenlét a térségben?
T.Sz. Mivel ez a régió földrajzilag távol esik hazánktól, ezért a rendszerváltást követően a magyar diplomáciai jelenlét az ázsiaihoz és az afrikaihoz hasonlóan itt is jelentős mértékben csökkent. Az utolsó, 2009-es képviselet bezárási hullám ezt a térséget is súlyosan érintette. A jelenlegi kormány deklarált célja, hogy az öt éve kialakult helyzeten változtasson. Januárban újranyitottuk a Santiago de Chile-i nagykövetségünket és emellett a Sao Pauloban működő konzuli irodánkat is főkonzulátusi szintre szeretnénk emelni. A chilei nyitás már eleve átalakította a jelenlétünket a térségben, azonban újratervezés alatt áll, hogy mely országokba nyissunk további képviselteket, továbbá, hogy a meglévő nagykövetségek akkreditációja a lehető legszéleskörűbben fedje le a térség országait, mely be fogja folyásolni az utazó nagyköveti rendszerünket is. Jelenleg Brazília mellett Argentínában, Kubában, Mexikóban és Chilében működtetünk nagykövetséget. Latin-Amerika nemzetpolitikai szempontból is fontos térség, különösen Brazília, Argentína és Venezuela kiemelkedő, ahol jelentősebb magyar közösség él. Előbbiben található a legnagyobb, mely 70-80 ezer fős. Ők többnyire Sao Pauloban, illetve közelében élnek, és a mai napig őrzik identitásukat – ezért is fontos a metropoliszban a magyar iroda felfejlesztése.
Gazdasági kapcsolataink mennyire tekinthetők jónak a térség országaival?
T.Sz. Gazdasági téren is eredményes kapcsolatokról tudunk beszámolni. 2010 és 2013 között a Magyarországra irányuló latin-amerikai export 57 százalékkal, míg a magyar export 73 százalékkal nőtt a térség irányába. Ezen a téren kiemelném Mexikót, ugyanis a térségbe irányuló exportunk, és importunk is több mint 50 százaléka ezzel az országgal bonyolódik. Az egész amerikai kontinenst figyelembe véve az Egyesült Államok után Mexikó a legjelentősebb partnerünk, megelőzve Kanadát. A gazdasági mutatókat azonban a továbbiakban is javítani szeretnénk. Kiemelten Brazíliával, Argentínával és Chilével kívánjuk fejleszteni a gazdasági együttműködésünket. Jövő év elejére tervezzük Áder János köztársasági elnök mexikói látogatását, amely nem csupán egy szimbolikus esemény lenne. Jelentősége azért is kiemelt, mert Mexikó a globális politikában is erőteljesen jelen van: tagja a G20-nak és az Európai Unióval szabadkereskedelmi megállapodást kötött. A magyar törekvéseknek is egyik fontos eleme a kereskedelem, így a szabadkereskedelmi megállapodás nyújtotta lehetőségek kiaknázása. Itt azonban nem kizárólag árukereskedelemről beszélünk, hanem a szolgáltatásokról, a magyar szellemi tudásról, az oktatásról, a tudományos kutatásokról, az innovációs és sportegyüttműködésekről is, tehát minden olyan szellemi tőkéről, tudás exportról, amivel Magyarország rendelkezik és globális összehasonlításban komparatív előnyökkel bír.
Az oktatás területén igen jól állunk!
T.Sz. Igen, a Tudomány Határok Nélkül ösztöndíjprogram keretében a brazil kormány tízezer brazil hallgatónak ad ösztöndíjat, hogy a világ vezető egyetemein szerezzenek képesítést. Ez egy nagyon nagy piac, a világ legjobb egyetemeit érinti az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kanadában, Európában pedig csak néhány ország vesz részt a programban, mint az Egyesült Királyság, Olaszország és Franciaország. Óriási eredmény hazánk számára, hogy a programba Közép-Európából egyedül Magyarországot vették be. Az érintett egyetemek és a magyar Rektori Konferencia aktív munkájának köszönhetően tavaly szeptemberben 450 brazil diák kezdte meg nálunk a tanulmányait, ami az idei évben 1500-ra nőhet. Ez a szám remélhetőleg még tovább bővíthető, de már ennek is nagyon komoly üzenet értéke van a latin-amerikai országok számára. Ezzel párhuzamosan a magyar kormánynak is van egy programja, a Stipendium Hungaricum, melynek keretében 263 Latin-Amerikából érkező hallgató számára biztosítunk ösztöndíjat, akik elsősorban a természettudományi, a mérnöki, orvosi, állatorvosi, mezőgazdasági képzések iránt érdeklődnek.
Tavaly novemberben 10 év után nem Budapesten rendezték meg a Tudományos Világfórumot...
T.Sz. A globálisan ismert Tudományos Világfórumnak, amely kétévente kerül megrendezésre, tavaly első alkalommal nem Budapest adott otthont. A szervezők úgy érezték, hogy annyira erős a fórum brandje, hogy azt ki kéne vinni a globális térbe. A brazilok egyből nyitottságot mutattak arra, hogy hozzájuk vigyük a rendezvényt. A világ vezető kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szakemberei tavaly novemberben így nem Budapesten, hanem Rio de Janeiróban gyűltek össze. Az eseményen számos magyar résztvevő is volt és kiderült az is, hogy a tudományok terén a brazilokkal, a chileiekkel és az argentinokkal jó együttműködést lehet kialakítani, tekintettel arra, hogy az náluk is az érdeklődés fókuszában áll.
Két év után ismét megrendezésre kerül a Magyarország–Latin-Amerika Fórum. Mit várnak az eseménytől?
T.Sz. Gyakorlatilag a globális nyitás koncepciójába illik a mostani rendezvényünk is, amelyet az előző időszakban Ázsia vagy az Arab világ, illetve Afrika irányába már hangsúlyosan kifejeztünk. Úgy gondoljuk, hogy a fórum időzítése (június 18-20.) sok szempontból jó választás. Egyrészt a globális nyitás politikája, a magyar gazdaság erősítése, dinamizálása globálisan folytatódni fog annak köszönhetően, hogy a magyar kormány az április 6-i választáson nagyon komoly megerősítést és legitimációt kapott a választóktól. Másrészt az új magyar kormány felállását követően rövid időn belül kerül sor a fórumra, melyen latin-amerikai partnereink szinte elsőként találkozhatnak az új magyar kormány és a parlament képviselőivel.
Mire fókuszálnak a háromnapos rendezvény alatt?
Kiss Rajmund: Négy pillérét határoztuk meg a II. Magyarország–Latin-Amerika Fórumnak. Az első a kétoldalú gazdasági és üzleti kapcsolatok fejlesztését célzó üzleti fórum, ahol a latin-amerikai és magyar vállalatok befektetési és kereskedelemfejlesztési tárgyalásokat folytathatnak. Az üzleti fórum főcélja a befektetésösztönzés és a magyar kis- és középvállalkozások exporttörekvéseinek támogatása. A második pillér a Magyar Külügyi Intézetben megrendezésre kerülő regionális külpolitikai konzultáció, ahol nemcsak Magyarország, hanem a közép-európai országok és Latin-Amerika képviselői is konzultálhatnak a regionális integrációs folyamatokról és a két régió előtt álló kül- és biztonságpolitikai kihívásokról. A harmadik fő irány a kutatás-fejlesztés, az innovációs együttműködés, amelyet az oktatási együttműködés követ. Jelentősek az ösztöndíj programjaink, melyeket tovább szeretnénk fejleszteni, tekintettel arra, hogy ez hosszútávon kiváló befektetési lehetőség. A nálunk tanuló diákok, amikor visszatérnek hazájukba már egy kialakult képpel rendelkeznek Magyarországról, megismernek, megszeretnek, minket és a személyes kötődés eredményeként a későbbiekben könnyebb lehet az együttműködés.
T.Sz. Az oktatási szegmens iránt érdeklődő résztvevőket el szeretnénk vinni egyetemekre is, ahol az intézmények vezetőivel is találkozhatnak. A gazdasági fórum részeként többek között szeretnénk tájékoztatást adni a magyar gazdasági válságkezelési sikereiről és a magyarországi befektetési lehetőségekre is fel szeretnénk hívni a jelen lévők figyelmét. A fórum arra is nagyon jó lehetőséget nyújt, hogy bemutassuk a Visegrádi Együttműködést, annak eredményeit és a közvetlen szomszédságunkban zajló folyamatokat. Lehetőségünk lesz arra, hogy elmondjuk az ukrajnai válságkezeléssel kapcsolatos magyar álláspontot.
K.R. A fórumon alapvetően célunk egy multilaterális platform kiépítése ugyanakkor másik célunk, hogy a résztvevő országokkal kétoldalú külügyi, külgazdasági, oktatási, kutatási és technológiai témájú tárgyalásokat folytassunk. Várhatóan az esemény margóján több vegyes bizottsági ülésre is sor kerül és újabb oktatási együttműködési megállapodásokat is alá fogunk tudni írni.
(Külügyminisztérium)
