Elégedett a magyar diplomácia első hónapjával Martonyi János. Az új kormány külügyminisztere a pozsonyi kormányváltásban jó lehetőséget lát a magyar-szlovák viszony javítására is. Lapunknak adott interjújában elismeri, hogy nagy próbatétel lesz a közigazgatás számára a januártól esedékes magyar EU-elnökség- és cáfolja, hogy csupán két évre vállalta volna a külügyminiszteri posztot.
- Miniszter úr, elégedett az újkormány első hónapjával? Gondolok többek közt az elmérgesedett magyar-szlovák viszonyra, a szerencsétlen kijelentésekre az ország csődközeli állapotáról, a Magyar Koalíció Pártjának kiesésére a szlovák parlamentből. Jó irányba haladnak a dolgok?
- Az elmúlt egy hónap külpolitikai szempontból jobban alakult, mint amire számítottam. Ez részben a szorosabb közép-európai együttműködésről szóló stratégiánknak, részben tőlünk független körülményeknek köszönhető. Még a szlovák viszony javítására is kaptunk egy nagy lehetőséget, miután Pozsonyban jobbközép kormány fog alakulni. Ez teljesen új helyzetet teremt, bár tisztában vagyok vele, hogy az álláspontjaink között továbbra is nagy eltérések vannak. De legalább nem szerepel majd a szlovák kormányban olyan párt, amelynek az elnöke a választás másnapján azt mondja: ez a nap tragikus Szlovákia történetében, mert az országot a homoszexuálisok és a magyarok fogják kormányozni. A diplomáciában a szóhasználat nagyon fontos, egy-egy kifejezésnek beláthatatlan következményei lehetnek. Nem szerencsések a nyelvi túlzások: ha valaki egy neki nem tetsző törvény kapcsán a területi integritás sérelméről beszél, több ezer kilométerrel távolabb azt úgy értelmezhetik, hogy itt tényleg nagy baj van. Pedig csak vitáink vannak. Ismét szeretném leszögezni, hogy a magyar-szlovák viszony az elmúlt négy hétben nem lett rosszabb, az esélyek pedig javultak.
- Annak ellenére, hogy a magyar parlament az első intézkedések között fogadta el a kettős állampolgárságról szóló törvényt? Miért volt ez ilyen sürgős, nem lehetett volna megvárni a szlovák választásokat?
- Egyre inkább meggyőződésem, hogy jó dolog volt a parlament első ülésén elfogadni az állampolgársági törvényt, mert ezzel elkerültük azt, hogy az új szlovák kormány csak a hivatalba lépése után szembesüljön vele. Emellett eleget tettünk egy alapvető választási ígéretünknek. Már korábban jeleztük Szlovákiának, hogy minden vitás kérdésről készek vagyunk tárgyalni. Ezzel kapcsolatban azért érdemes megjegyezni, hogy nagyon régen nem volt ekkora nézetkülönbség a szomszédaink között, mint most, az állampolgársági törvény kapcsán. Romániával, Szerbiával és Horvátországgal is sikerült megértetni, hogy a magyar gondolkodásból hiányzik mindenféle területi megfontolás, nem foglalkozunk határokkal, de sokat szeretnénk foglalkozni az emberek jogaival, nyelvi identitásával, közösségi tudatával.
- A szlovák választások előtt Orbán Viktor 50 millió forintot ígért Csáky Pálnak, az MKP elnökének az árvízkárok enyhítésére, ám a pénzt azóta is várják...
- A pénzt át fogjuk utalni, de hadd hangsúlyozzam, hogy azt nem a párthoz, hanem az árvízkárosultakhoz kell eljuttatni. Az árvíz kapcsán egyébként örvendetesen sok jelét láttam a térségbeli szolidaritásnak magyar, szlovák és román viszonylatban is. Talán szimbolikus dolognak tűnik, de ilyenkor minden egyes homokzsák számít. -
- Ha már a közép-európai együttműködés fontosságát hang súlyozza, a múlt héten az ausztriai Wachauban tartották a tekintélyes Európa Fórumot, amelyen a magyar EU-elnökség számára is prioritásnak számító Duna-stratégia volt a fő téma. A magyar kormány nem képviseltette magát. Miért?
- Ez szerintem is hiba volt, ott kellett volna lennünk. A kormány legutóbbi, szerdai ülésén kormánybiztossá neveztük ki Barsiné Pataky Etelkát, ő lesz a Duna-stratégia felelőse. A Duna-stratégiát a régiós együttműködés egyik legjobb példájának tartjuk, ami a környezetvédelemtől az energiapolitikán át az infrastrukturális fejlesztésekig és a közlekedésig mindent magába foglal.
- Fideszes politikusok többször említik a magyar-román-lengyel tengelyt, mint a középeuró pai együttműködés központi elemét. Nem tartanak attól, hogy más országok ezt kirekesztőnek tartják?
- Nem használnám a tengely szót. Én a közép-európai együttműködésbe Visegrádon kívül beleértem Délkelet-Európát is vagy akár az Európai Unió keleti politikáját. Tehát ez egy rugalmas, ha úgy tetszik, változó geometriájú együttműködés. Része több két- és háromoldalú együttműködés is, ezek egyike a lengyel-magyar-román viszony, a másik a magyar-szerb-horvát kooperáció. De hangsúlyozom, ezek senki ellen nem irányulnak.
(nol.hu, Inotai Edit)
