A Magyarországról az elmúlt időszakban kialakult negatív képre vonatkozó kérdés kapcsán a külügyminiszter elmondta, hogy a Fidesz "egy nagyon mély gazdasági, politikai és morális válságban" vette át az országot, s a közvélemény részéről nagyon erős volt az igény a változásra.
Ezek a változások azóta megvalósultak: gazdasági téren például stabilizálták a költségvetési hiányt, amely jelenleg a GDP arányosan 3 százalék alatt van, miközben korábban 10 százalék körül mozgott - hangsúlyozta Martonyi. Ezenkívül csökkent az államadósság, jelenleg Magyarország kereskedelmi és fizetési mérlege jelentős többlettel rendelkezik, s miközben mindenhol recesszió tapasztalható, Magyarországon 2011-ben 1,3 százalékos gazdasági növekedést mértek.
A külügyminiszter a politikai változások közül az új alkotmány elfogadását emelte ki, amely "nem tetszett mindenkinek", pedig nem változtatta meg az intézményi berendezkedést. "Magyarország parlamentáris demokrácia marad" - mutatott rá Martonyi. Elismerte, hogy az alkotmány aggodalmakat keltett, s ezért a kormány jelenleg "magyarázó kampányt folytat". "Olyan sok torzítás történt a tényeket illetően", hogy a külügyminiszter nincs meglepődve azon, hogy "az ezekből a tényekből levont következtetések tévesek".
Ahhoz, hogy a vita nyugodt mederben folyjon - mondta Martonyi -, a kormány elfogadta, hogy a közelmúltban meghozott törvényeket az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy meggyőződjön arról, hogy azok összhangban állnak az európai joggal. "Ha vannak problémák, azokat meg kell nevezni, meg kell vizsgálni és orvosolni kell őket" - fogalmazott a külügyminiszter, utalva arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök többször jelezte januárban, hogy Magyarország kész megoldást találni a három kötelezettségszegési eljárásban megfogalmazott majdnem minden pontra.
Martonyi szerint a Magyarországgal kapcsolatos aggodalmak elsődleges oka a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados parlamenti többsége. Ez aggasztja szerinte az ellenzéket, amely megosztott. Ő ugyanakkor azt az aggályt osztja, hogy a Magyarországgal szembeni nemzetközi kritikák megerősítik a szélsőjobboldalt, s ez "az egész ország számára rossz dolog".
Emlékeztetett arra, hogy soha nem állított olyat, hogy a kormány nem követett el hibákat, ezért is fogadta el a médiatörvény kapcsán egy évvel ezelőtt megfogalmazott kifogásokat. A "kormányhoz közel álló" alkotmánybírók kinevezése kapcsán viszont Martonyi óva intett "az elsietett értelmezéstől", s arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen ezek a bírók a közelmúltban nem hagytak jóvá parlament által elfogadott törvényeket.
A kormány célja a külügyminiszter szerint a megújulás. Az utóbbi 22 év változásaiban voltak olyan pozitív fejlemények, mint az Európai Unióhoz vagy a NATO-hoz való csatlakozás, ugyanakkor az elmúlt nyolc évben "súlyos problémák" halmozódtak fel. A Fidesz közben a külügyminiszter szerint egy olyan centrumpárttá vált, amelyet jobb- és baloldalról egyaránt támadnak. "Úgy vélem, hogy mostantól meg kell erősítenünk a párbeszédet és az együttműködést az ellenzékkel" - hangsúlyozta. Ez szerinte a 22 éves hagyomány alapján a parlamenti bizottságokban való képviseletben vagy az uniós ügyekben való irányvonalban nyilvánulhat meg.
A választási törvény Martonyi szerint nem jelent problémát, hiszen megőrizte az előző rendszert, amely felerészt az arányos pártlistákra, másik felerészben pedig az egyéni választókerületben szerzett többségen alapul. A legfőbb változást szerinte az jelenti, hogy ezentúl csak egy forduló és kevesebb képviselő lesz. Utóbbiak száma a jelenlegi 386-ról 200-ra csökken, s "ebben a pontban mindenki egyetértett". A külügyminiszter szerint a következő választások "szabadok és igazságosak" lesznek.
Martonyi úgy vélte, hogy az elmúlt 22 évben a különböző intézmények élén mindig is voltak olyan posztok, amelyek mandátuma hosszabb volt egy parlamenti ciklusnál. Nem azért nevez ki az Orbán-kormány embereket egyes fontos intézmények élére, mert az érintett személyek az ő emberei - mondta a külügyminiszter, aki szerint az a fontos, hogy az intézmények függetlenségét mindenki tartsa tiszteletben. Példaként említette a jegybak esetét. Miután az Európai Bizottság januárban módosításokat javasolt, a miniszterelnök éppen azért fogadta el a változtatások elvét, mert "nem szabad, hogy kétség merüljön fel ennek az intézménynek a függetlenségét illetően" - mondta a külügyminiszter.
(MTI)
