Lengyelország a héten adta át a visegrádi négyek elnökségét Magyarországnak, ami a magyar külügyminiszter szerint nagy felelősség. Martonyi János az EU további bővítéséről is beszélt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2013. június 27-én.

Mv: Jó reggelt kívánok, háromnegyed 8 lesz 1 perc múlva. Közép-Európa erősebb lesz Horvátország uniós csatlakozásával, de ez egyúttal növeli a térség felelősségét is. Jó reggelt kívánok Martonyi János külügyminiszternek.

Martonyi János, külügyminiszter: Jó reggelt kívánok.

Mv: Mit jelent ez a felelősség a gyakorlatban?

Martonyi János: Közép-Európa azt hiszem, hogy egyre nagyobb szerepet tölt be az európai folyamatokban is, ezen belül az Európai Unióban zajló gazdasági-politikai-intézményi folyamatokban, s nem kétséges az, hogy Horvátország csatlakozása ezt a térséget, ennek a térségnek az erejét, a befolyását növeli. Az nem véletlen, hogy azt hiszem, mind geopolitikai, mind történeti, kulturális, vagy akár gazdasági okokból a közép-európai országok voltak azok, amelyek végig a csatlakozási folyamat során a leghatározottabban, legerőteljesebben támogatták Horvátország csatlakozását. Annak is van talán még szimbolikus jelentősége is, hogy a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal ugye a magyar elnökség alatt sikerült éppen az utolsó napokban, sőt, utolsó órákban lezárni, majd pedig ezt követően a csatlakozási szerződést a lengyel elnökség alatt sikerült aláírni. Most pedig ugye összeesett megint csak két figyelemre méltó időpont Közép-Európa egésze szempontjából: egyrészt megünnepeltük tegnap itt, Budapesten Horvátország csatlakozását, és ugyanakkor itt járt a lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski, és átadta, legalább is a külügyminiszterek között a Visegrádi Négyek elnökségét Magyarországnak. Tehát összekapcsoltuk ezt a két eseményt, és én azt hiszem, hogy ennek van egy olyan jelentősége is, hogy itt azért a Baltikumtól az Adriai tengerig van egy térség, amelyik igenis dinamikusan fejlődik, fog fejlődni, egyre nagyobb lesz a szerepe, az európai integrációs folyamaton belül is, egyre erőteljesebben hallatja a hangját, érvényesíti az érdekeit, amire egyébként az elmúlt egy-két évből is elég sok példát lehet mondani, összességében, azt hiszem, hogy Horvátország ezt a folyamatot erősíteni fogja.

Mv. Hazánk visegrádi elnökségére mindjárt visszatérünk, de mi az oka annak, hogy Magyarország ilyen egyértelmű és határozott lépéseket tesz egyrészt Horvátország, másrészt pedig Szerbia felé is?

Martonyi János: Magyarország alapvetően érdekelt a bővítési folyamatban, Magyarország térségi politikájának, ami Dél-Európát, vagy Délkelet-Európát, vagy Nyugat-Balkánt illeti, a legfontosabb tényezője az, hogy támogatjuk minden lehetséges eszközzel az Európai Unió bővítését. Ez történt egyébként Horvátország esetében, de hát most ugyanez történik Szerbiánál, most is éles viták folytak már, tudjuk jól, és folynak most is arról, hogy először arról folytak, hogy nyilvánítsa-e az Európai Unió Szerbiát tagjelöltnek. Talán sokan emlékeznek még arra a nagyon lényeges szerepre, pozitív értelemben véve, amit ebben a magyar miniszterelnök játszott annak idején az Európai Tanács ülésén, most nekünk tegnapelőtt arról kellett vitatkoznunk, hogy akkor mikor kezdjük el ezzel a most már tagjelölt Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokat, ez se volt könnyű kérdés. De végül is sikerült megállapodni abban, hogy ezeket a csatlakozási tárgyalásokat legkésőbb, azaz legkésőbb 2014. januárjáig elkezdjük. Nekünk ez fontos, attól most talán nem is kell részletesebben beszélnünk az elmúlt órák híreinek fényében, hogy a szerb-magyar kapcsolatok is nagyon jól alakulnak, és nekünk, ismétlem, geopolitikai, gazdasági érdekünk az, hogy a bővítés folytatódjon, és Szerbia is minél előbb, persze nem lesz ez egy könnyű és gyors folyamat, minden esetre Szerbia is minél előbb az Európai Unió tagja legyen.

Mv: Átvette a visegrádi csoport elnökségét is, milyen felelősséget és feladatot jelent ez?

Martonyi János: Hát felelősség érzésem szerint azért nagyobb, mert Visegrád az elmúlt években sokkal fontosabbá vált, mint volt korábban. Ne felejtsük el, hogy az együttműködés több mint húsz éve tart, voltak erőteljesebb időszakai, voltak kevésbé hangsúlyos időszakai. Abban mindig megegyeztünk, hogy az informális együttműködés, hogy az négy országra vonatkozik, tehát ez nem egy klasszikus nemzetközi szervezet, amit bővíteni szoktak és szervezetet építenek köré, ugyanakkor ez ma egy különleges márka, egy különleges súly, és egy különleges befolyásolási lehetőség. A visegrádi országoknak például döntő szerepük volt mondjuk éppen a horvát csatlakozási tárgyalások felgyorsításában is, de nagyon nagy szerepük volt a több éves pénzügyi keretre vonatkozó pénzügyi döntések meghozatalában. Nem véletlen az, hogy tulajdonképpen mind a négy visegrádi ország eltérő esélyekkel indult ebben a versenyben, és végül is azt hiszem, mint a négyen úgy jöttünk ki belőle, hogy elégedettek vagyunk. Tehát van egy olyan lehetőségünk, hogy az integrációs folyamatokat, a legfontosabb integrációs döntéseket befolyásoljuk, és pedig a mi érdekeinknek megfelelően. Azt látni kell, hogy egy-egy tagállam, még akár ha egy nagyobb tagállam is, akkor azért hát az érdekeit azért bizonyos korlátok között tudja csak érvényesíteni, négy országnak már súlya van, és ha ez a négy ország egyszerre szólal meg, akkor annak inkább van eredménye.

Mv: Azt mondta, hogy sokkal fontosabb, mint korábban ez a régió. Nőtt ez a régiósúly Brüsszelben is?

Martonyi János: Én azt hiszem, hogy az úgynevezett láthatósága is nőtt a régiónak, tehát a világban ma Európán kívül is többen tudják azt, hogy na, mi is az a Visegrád. Rengeteg együttműködés van ma a világban, elég nehéz mindegyiket számon tartani. De akkor, amikor mondjuk a négy miniszterelnöke ennek a visegrádi együttműködésnek találkozik a francia és a német kormányfővel, vagy éppen találkozik – mint ahogy ez megtörtént kicsit több mint egy hónappal ezelőtt – a japán kormányfővel, vagy most is tervezünk hasonló találkozókat a következő esztendőben. Tehát a világpolitika, a világgazdaság jelentős tényezőivel leülünk mi, visegrádiak – akár miniszterelnöki, akár más szinten –, akkor az jelzi, hogy kezdik számon tartani ezt a térséget. Közép-Európa ugye egy időben benne volt a fényben – mondjuk több mint húsz évvel ezelőtt –, aztán egy kicsit úgy háttérbe szorult, ami egyébként természetes dolog, hiszen nem itt vannak bajok hála istennek, nem itt törnek ki a háborúk, nem itt vannak a nagy feszültségek. Hát a világ kicsit kevesebbet foglalkozik ezzel, ami önmagában véve nem rossz dolog. De azért azt látni kell, hogy Közép-Európában van egy óriási fejlődési potenciál, van egy nagyon erős kulturális örökség, van egy olyan sokszínűség, kreativitás, ami nem csak Európának, hanem az egész világnak hasznára lehet, sőt kell is hogy legyen.

Mv: Ma éppen uniós csúcs kezdődik egyrészt az euróövezet bővítéséről, másrészt pedig a növekedésről, a foglalkoztatásról. A Visegrádi Négyek itt tudják, tudnak közös álláspontot képviselni?

Martonyi János: Természetesen tudnak. Egyébként hát a legfőbb kérdés valóban a foglalkoztatással, növekedéssel, iparpolitikával, gazdaságfinanszírozással függenek össze, ami egyébként elég jól mutatja, hogy ezek pont azok a témák, amelyek minket, közép-európai országokat, és ezen belül Magyarországot a legjobban foglalkoztatnak. Hogyha megnézzük majd mondjuk a tanácsi következtetéseket, amelyeket majd közzétesznek az Európai Tanács ülése után, és amit az Általános Ügyek Tanácsa tárgyalt meg tegnapelőtt, akkor látni fogjuk, hogy rendkívüli hasonlóság van mondjuk a január elsején bevezetett magyar gazdaságpolitikai intézkedések és az európai tanácsi következtetések között. Mondjuk például a fiatalok foglalkoztatásának az elősegítésére vonatkozó tervek azok szinte azonosak a mi munkahelyvédelmi akciónkkal, nevezetesen a fiatalok esetében az adóterhek, járulékok csökkentésével, a képzetlen munkaerőnek a munka világába való bekapcsolásával, a különböző képzési folyamatok, oktatási rendszereknek a tökéletesítése. Ezek mind olyan tényezők, amelyek döntően a fiatalok munkanélküliségének a csökkentésére irányulnak. De megint beszélünk iparpolitikáról - ugye hosszú ideig nem nagyon illett külön az ipari termelés fokozásáról beszélni, most ez egy fontos kérdés. Beszélünk arról, hogy hogyan kell jobban finanszírozási forrásokhoz juttatni a kis- és középvállalatokat mindenekelőtt. Ezek mind olyan témák, amelyekről mi itt, a magyar belpolitikában, gazdaságpolitikában naponta beszélünk, tehát én azt hiszem, hogy itt most lesz egy ilyen egybeesés. Persze van egy másik téma, ami már így közvetlenül – legalábbis ma – nem biztos, hogy érint minket, ez a bankuniónak a továbbfejlesztése, de ez is egy nagyon fontos dolog. Nekünk az a lényeg...

(Külügyminisztérium)