Magyarország uniós tagságának legnagyobb sikere, túl azon, hogy egy különlegesen sikeres elnökséget le tudtunk bonyolítani, az az, hogy a következő hét év pénzügyi rendszerében Magyarország talán a legkedvezményezettebb ország lesz – fogalmazott Martonyi János külügyminiszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2014. április 29-én.

Mv: Felzárkózás, utolérés vagy lemaradás. Ezzel a címmel szervezett konferenciát a Külügyminisztérium, hogy képbe kerüljön, hogy megközelíthető legyen Magyarország Unióban eltöltött tíz éve. Sokak szerint csak nyerhetett Magyarország és a régió a csatlakozással, mások viszont a negatívumokat említik inkább. Egykori és mostani külügyminiszterek is értékelnek Deli Kriszta összeállításában.

R: Magyarország 2004. május 1-jén vált az Európai Unió teljes jogú tagjává, kilenc másik országgal együtt. Korábban nem volt példa ekkora bővítésre, így a folyamat, amely valójában már jó néhány évvel korábban elindult, alaposan megbolygatta az addig kialakult külpolitikai és stratégiai viszonyokat. A csatlakozás pillanatában még nem lehetett megjósolni, hová fejlődik az együttműködés, milyen területeket érinthet a közösségi politika. Az volt biztos, hogy Magyarországnak ott a helye az Unióba – fogalmazott Martonyi János külügyminiszter.

Martonyi János, külügyminiszter: Azt lehet kiemelni elsősorban, hogy ott vagyunk, ahova tartozunk. Énszerintem mindenki a saját otthonában, a saját családjában érzi magát a legjobban. Magyarország egy európai ország, több mint ezer esztendeje. Egész egyszerűen nem történt semmi más, mint az, hogy visszatértünk oda, ahova mindig is tartoztunk. Ez az európai integráció lényege. Kétségkívül, hogy vannak európai országok – nem túl nagy számban –, amelyek kívül vannak az integráción, de ezek mind alapvetően más helyzetben lévő országok. Tehát énszerintem a természetest, a magától értetődőt, azt nem igazán szükséges indokolni. Ott vagyok, ahova tartozom.

R: Hogyha szakpolitikákat nézünk, akkor melyek azok a területek, ahol jól szerepelt Magyarország?

Martonyi János: A legnagyobb siker, most túl azon, hogy egy különlegesen sikeres elnökséget le tudtunk bonyolítani, az az, hogy a következő hét év pénzügyi rendszerében Magyarország talán a legkedvezményezettebb ország lesz. Tehát az arányosan, egy főre vetítve és így tovább, a legnagyobb összegű fejlesztési forrásokhoz jutunk. Amellett élvezzük minden előnyét a közös mezőgazdasági politikának, ami a magyar mezőgazdaság szempontjából egy meghatározó tényező. Épül a közös energiapolitika, egyébként hát a mi tevékeny közreműködésünkkel, ez is egy nagyon fontos egzisztenciális kérdés. És még egy dolog, ami Közép-Európa számára különösen fontos, különösen fontos lett az elmúlt néhány hónapban, elmúlt néhány hétben sajnálatos módon, ez pedig a közös biztonság- és védelmi politika és általában véve a közös kül- és biztonságpolitika. Sajnos olyan alapvető kockázatokkal nézünk szembe, amelyekre korábban nem gondoltunk. Ez viszont azt jelenti, hogy Közép-Európa fölértékelődik. Ettől függetlenül is felértékelődik, hiszen gazdasági szempontból, mint tudjuk, a legdinamikusabban fejlődő régió, de fölértékelődik most geopolitikai szempontból is, ami egyben azt is jelenti, hogy a szerepünk megnő, és bizony megnő a felelősségünk is. És én azt hiszem, hogy a visegrádi négyeknek is az egyik fontos területe a következő években az lesz, hogy hogyan tudjuk erősíteni az Európai Unió közös kül-, biztonság- és védelmi politikáját.

R: És a V4-eknek, akkor tulajdonképpen így összefogva Magyarország és környező három ország jobb érdekérvényesítő képessége van?

Martonyi János: Én azt hiszem, hogy az elmúlt évek leglátványosabb sikere Európán belül is, de még talán azon kívül is az a közép-európai együttműködés, és pedig döntően a V4. Egész egyszerűen tényező lettünk, észrevesznek minket, mindenki akar velünk találkozni. Egyre több úgynevezett V4+ formátumú találkozóra kerül sor – Törökországgal, Japánnal, az Egyesült Államokkal, Németországgal, és így tovább, és így tovább. És azt hiszem, hogy ugyanakkor az egymás közötti együttműködésünk is egy új dimenziót kapott, és ez mindenféleképpen minden közép-európai országnak csak a hasznára lehet.

(Külügyminisztérium)