Sértés megkérdőjelezni a demokráciát – jelentette ki a magyar külügyminiszter.

Orbán Viktor 1989-ben egyike volt azoknak, akik felemelték a szavukat Magyarországon a diktatúra ellen, ami még abban az évben megbukott. 2011-ben Orbán visszatért mint miniszterelnök és “Viktátorrá” változott az őt bírálók számára, akik szerint központosítja a hatalmat az új Alkotmány segítségével. Az Európai Bizottság januárban megkérdőjelezte a magyar “demokrácia minőségét”. “Ez egy sértés” – mondta ezzel kapcsolatban a Globónak Martonyi János külügyminiszter riói látogatásán.

Vitor Sorano: Mi a látogatása célja?

Martonyi János: Nagyobb kereskedelmi forgalmat akarunk és lényegesen több brazil beruházást látni Magyarországon. Szeretnénk, ha több brazil diák tanulna hazánkban, ha több turista jönne és erősödne a tudományos együttműködés. Ugyancsak szeretnénk látni Brazília hangsúlyosabb jelenlétét Közép-Európában, a szomszédainknál.

VS: Magyarország eladósodottsága meghaladja a Maastricht-i Szerződésben (az euró bevezetésének előfeltételeit leíró egyezményben) engedélyezett mértéket. Mikor teljesíti ezt Magyarország?

MJ: Az Alkotmány egyik cikkelye előírja, hogy a GDP 50%-ára kell csökkenteni az államadóssáot (2011-ben 80,6% volt) és megtiltja, hogy az elérését követően újra emelkedjen. Ide kapcsolódik az eurózónába való belépés kérdése. Amikor teljesítjük a kritériumokat, akkor csatlakoznunk kell és fogunk is. Az igazság az, hogy ezt előírja a csatlakozási megállapodásunk (2003). Úgy hiszem, nem kellene most találgatnunk, a minket körülvevő nemzetközi környzet helyzete nagyon-nagyon váltakozó, kiszámíthatalan. Lengyelország, Csehország, Magyarország, Románia és Bulgária közül mindenki teljesíteni akarja a kritériumokat. Majd attól a pillanattól térhetünk át a bevezetés kérdésére.

VS: Még mindig az Magyarország érdeke, hogy csatlakozzon az euróhoz.

MJ: Én úgy gondolom, hogy igen.

VS: A közelmúltban az Európai Bizottság megkérdőjelezte Magyarországon a “demokrácia minőségét”. Mi az Ön véleménye az Európai Unióban ma meglévő demokráciáról?

MJ: Európa valószínűleg a világ egyik legdemokratikusabb régiója. Magyarország egy parlamentáris demokrácia – az összes fékkel és ellensúllyal. Felvetődött néhány legitimációs kérdés az Európai Parlamentben, de ezeket a rivális politikai pártok fogalmazták meg. Ez a politikai játék része Európában: megkérdőjelezik a politikai ellenfelek demokratikus elkötelezettségét. Néha ez túllép egy mértéket és már egyfajta sértéssé válik. Ekkor szükségessé válik ennek visszautasítása. Mi ezt tesszük. Konkrét kérdéseket meg lehet vitatni (Magyarország válaszol az Európai Bíróság által feltett kérdésekre azokkal a törvényekkel kapcsolatban, amelyek a feltételezések szerint központosítják a hatalmat az országban.). Van egy-két olyan kérdésünk, amiről a Bíróság majd dönteni fog, de ezek nem túl fontosak, és mindeki el fogja fogadni a döntést. Szükséges, hogy megkülönböztessük a belső politikai küzdelmeket a legális strukturákon belül, az Európai Bizottságban. Ilyen az élet. Ha valaki megkérdőjelezi a mi demokratikusságunkat, akkor azt elutasítjuk és sértésként fogjuk fel. Néha nem egyszerű direkt sértések ellen védekezni. Mit lehet mondani, ha valaki megkérdőjelezi a családunk erkölcsiségét? Ön elkezdi bizonygatni, hogy az nem igaz? Egyszerűen vissza kell utasítani, és mi éppen ezt tesszük.

VS: Miért kérdőjelezik meg a magyar demokrácia minőségét?

MJ: Főleg gazdasági okokból. Bevezettünk egy magas adót a bankrendszerben, amit nem jól fogadtak – micsoda meglepetés! – a bankok. Ma már az EU 11-12 tagállama teszi ugyanezt. Ugyancsak bevezettünk speciális adókat az energia és a telekommunikáció területén. A megsértett gazdasági érdekek alakultak át politikai tiltakozássá. A másik ok Európában az úgynevezett ideológiák között folyó harc. Az Alkotmányunk bevezető részében van egy hivatkozás a kereszténységre, ami ténykérdés. Magyarország nem létezne a kereszténység nélkül. Több európai ország, bár másmilyen lenne, mégis létezne a kereszténység nélkül. De az én országom nem. Ha több mint ezer évvel ezelőtt a magyar vezetés nem dönt a kereszténység felvételéről és nem kér koronát a pápától, akkor az én országom valószínűleg eltünt volna. Abban az időben az alapítás része volt az állam és az egyház. Elnézést, ez a mi identitásunk.

VS: Ugyanez vonatkozik a bírók nyugdijbavonulási korhatására is (Magyarország 70-ről 62 évre csökkentette a korhatást és 236 bíró cseréjére kerül sor).

MJ: : Erről majd az Európai Bíróság dönt és tiszteletben lesz tartva a döntés. Ez tipikusan egy jogi, bírósági ügy. Mi azt mondjük, hogy ne csináljanak ebből politikai ügyet, mert nem az.

VS: Mi Magyarország álláspontja a NATO által Európában kiépíteni szándékozott Rakétaelhárító rendszerrel kapcsolatban?

MJ: Támogatjuk a rakétaelhárító rendszert. A logisztikai hozzájárulás nyitott kérdés. Együttműködünk Oroszországgal, de ha lesz egy rakétaelhárító rendszer, az a NATO-hoz fog tartozni. Nem lehet közös rendszerünk.

VS: A magyar kormány meg akarja változtatni a Schengen-megállapodást (a személyek szabad mozgását biztosító 26 országot átfogó rendszer, amelyben a magyar határ az egyik külső határ)?

MJ: A rendszernek reformokra van szüksége, de az én országom ellenez bármiféle alapvető változtatást, így az integráció ezen egyik legfontosabb vívmányának akárcsak részleges lebontását is. Ezt meg kell őrizni. Van egy közös piacunk, egy közös belső terünk és egy közös pénzünk. Mindegyiket védelmeznünk kell.

(kormany.hu)