Martonyi János a Magyar Televízió Ma reggel című adásának vendége volt 2013. május elsején. A miniszter uniós csatlakozásunk kilencedik évfordulóján hazánk európai értékrend melletti elkötelezettségéről és aktuális uniós kérdésekről szólt.
Mv: Köszöntöm a stúdióban Martonyi János külügyminisztert. Mérlegen a tagság, május 1-jén csatlakoztunk ugye az Európai Unióhoz, már nem is olyan közeli időpontban. Jó reggelt kívánok.
Martonyi János: Jó reggelt kívánok.
Mv: Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. Az unió az egy olyan házasság, ami most elérkezett egy olyan szakaszához, ahol az emberi kapcsolatok is általában törésponthoz jutnak. A köztársasági elnök úr úgy fogalmazott, hogy az Európai Unióval folytatott vitákat azt nem próbatételként kéne felfognunk, hanem lehetőségként, hogy megismertessük az álláspontunkat az európai közösséggel. Ez ön osztja, ezt a véleményt?
Martonyi János: Hát abban az értelemben véve osztom, hogy ezek a viták valóban alkalmat adnak arra, hogy mi elmondjuk, megmagyarázzuk azt, hogy mit miért csinálunk. Ennek kapcsán meg tudjuk világítani ezeknek az intézkedéseknek a hátterét, és hát kétségtelen, hogy arra is szükség van, hogy elmondjuk, hogy vannak félreértések, sokszor vétlenül, sokszor talán kevésbé vétlenül, sokszor talán politikai megfontolásokból. Tehát éljük ezt az életet, ami hát kétségtelen, hogy az elmúlt években azért az átlagosnál több vitát és nézeteltérést hozott a felszínre.
Mv: És problémát. Olyan pillanatban beszélgetünk, amikor a magyar lakosság többsége a felmérés szerint inkább Európa szkeptikus. És bár miniszterelnök úr és a kormány valamennyi tagja, így ön is elkötelezett unió-pártinak mondja magát, kőkemény kritikákat fogalmaznak meg. Miniszterelnök úr szinte havonta mond olyan erős mondatokat, amelyek lehet, hogy jogosak, ezt innen nehéz megítélni, de nagyon kemény kritikának tűnnek.
Martonyi János: Azt is látni kell, hogy ugye kilenc éve vagyunk tagjai az Európai Uniónak, és ebből a kilenc évből, ha jól számolom, akkor közel hét év az már a válság időszaka volt. Magyarországon tudniillik 2006-ban már megjelent a válság. Annak idején elég sokat beszéltünk arról, hogy ez a magyar válság, ez egy pénzügyi, gazdasági, költségvetési, politikai és morális válságba torkollott, és ezt aztán tetőzte 2008-ban először a pénzügyi, majd gazdasági globális válság. Ami, mint jól tudjuk nem Európából indult, de Európába nagyon gyorsan megérkezett, és aztán ugye felgyorsultak az események, emlékszünk a különböző mentőcsomagokra, Görögország, Írország, Portugália és így tovább, és így tovább. Eurózóna problémái. Már az a kérdés is fölmerült, hogy egyáltalán fennmarad-e az euró, vagy eurózóna, netán akár az európai integráció is. Közben párhuzamosan három évvel ezelőtt vagy közel három évvel ezelőtt megindult egy hatalmas magyar átalakulás. Tehát ezek a folyamatok ezek mind azért szerepet játszottak abban, hogy végül is most egy olyan ponton vagyunk, amikor valóban egész Európában – és én nem csak Magyarországot emelném itt ki – erősödik – ha úgy tetszik – az euró szkepticizmus. Sőt egy kicsit több is, mint szkepticizmus. Itt egyre többen kétségbe vonják ennek a nagy projektnek az értelmét, a célját. A legkülönbözőbb tagállamokban, a legkülönbözőbb politikai oldalról jelentkeznek ezek a kétségek. Tehát Magyarország ilyen szempontból nem különbözik lényegesen a többiektől. Az egy más dolog, hogy az a kampány, ami alapvetően politikai, ideológiai ihletésű, indíttatású, és ami kétségbe vonja Magyarországnak, a magyar kormánynak a demokratikus elkötelezettségét és a jogállamisággal, jogállamiság melletti elkötelezettségét, az nagyon sokat árt.
Mv: Bocsásson meg, külügyminiszter úr. Ön külügyminiszterként nyilvánvalóan nem fogalmazhatja meg a magánvéleményét, de az emberek megfogalmazzák a magánvéleményüket. Elképesztőnek gondolják többségében. Tehát az, hogy Magyarország ebben a válságban megpróbál új utat keresni, hogy a kormány a hivatalba lépése másnapján jelezte az uniónak, hogyha nem akarják, hogy koldusbotra jussunk, mint a görögök, és nem akarnak egy válságországot, akkor egy kicsit átmenetileg adjanak könnyítést. Nagyon keményen lépett fel velünk az unió. Ezt megértették az emberek Magyarországon. De azt, hogy a demokratikus elkötelezettségünket, az európai alapeszmékben való hitünket vonják kétségbe, azt nagyon nehéz a magyar embereknek megmagyarázni.
Martonyi János: Valóban ez a helyzet, ezért mondjuk mi mindig azt, hogy beszéljünk konkrétumokról, beszéljünk a tényekről, beszéljünk a meghatározott kérdésekben fennálló vitákról. Ezekre mi mindre választ, magyarázatot tudunk adni, és készek vagyunk a párbeszédre, a dialógusra, a tárgyalásra, a konzultációra. Ezt tesszük kezdettől fogva. És talán nem is teljesen eredménytelenül, hiszen egy sor kérdésben, a korábbi kérdésekben azért sikerült megoldást találnunk, és ismert az is, hogy voltak olyan kérdések, ahol módosítottuk a törvényeinket, változtattunk akár a korábbi döntéseinken is. Tehát mi készek voltunk mindig is a dialógusra, most is készek vagyunk arra. De hogyha nem konkrétumokról beszélünk...
Mv: De kész Európa? Mit mond önnek egy felelős európai uniós külügyminiszter, amikor ön azt elmondja, hogy itt alapjogainkat, uniós szerződésben rögzített jogainkat vitatják el tőlünk? Gondoljunk a magyar kisebbségre, gondoljunk arra, hogy az alkotmány tekintetében uniós jogunk, hogy nekünk olyan alkotmányunk legyen, amilyen akarunk.
Martonyi János: Ez pontosan így van. Az alapszerződésnek a negyedik cikkelye egyértelműen kimondja azt, hogy az unió tiszteletben tartja a tagállamok egyenlőségét és a nemzeti identitását. A nemzeti identitás egyébként magába foglalja az alkotmányos identitást is. Én csak azért akartam közbeszólni, hogyha azt mondjuk, hogy Európa, vagy azt mondjuk, hogy Brüsszel, akkor ez egy olyan általánosítás, amit nem mindig könnyű kezelni. Tudniillik Brüsszel az lehet Európai Parlament, amit ismerünk elég jól, baloldali többségével és a vitáival, ez az egyik Brüsszel, ez is Brüsszel, bár nem mindig Brüsszelben ülésezik, ezt is tudjuk. De hát mondjuk Brüsszel az Európai Bizottság, amelyikkel tárgyszerű, értelmes vitában álltunk korábban és most is állunk, és most is megjelölt Barroso elnök három olyan kérdést, amit úgy tűnik, hogy ők jogsértésként érzékelhetnek, bár ezt egyértelműen nem mondták ki, majd erre nézve fogunk kapni egy részletes magyarázatot, és ezek olyan kérdések, amelyek konkrét kérdések, és amelyeket a bizottsággal egy értelmes párbeszéddel, konzultációval tudunk rendezni. No, most ön rákérdezett egy külügyminiszterre. Hát 27 külügyminiszter van, különböző politikai pártokat képviselnek ezek a külügyminiszterek, különböző kormánykoalíciók vannak a különböző országokban, tehát itt se általánosítanék, és hát az is egy közismert dolog, hogy Európában folyik egy párt verseny, egy pártharc európai szinten is, és bizony ebbe mi beleestünk, ennek bizonyos szempontból isszuk a levét is, mert kétségtelen, hogy adott esetben Magyarországot felhasználják a belső politikai harcaikban eszközként.
Mv: A magyar kormány és személy szerint Ön továbbra is hisz abban, hogy az unió az egyetlen út, amely Magyarország jövőjét garantálja?
Martonyi János: Hát, ha valaki nem akar esetleg az eurázsiai unióhoz csatlakozni, vagy valami más sajátos elképzelése nincsen, akkor teljesen nyilvánvaló az, hogy Magyarország itt van, Európában, itt is marad, minden szempontból, nemcsak földrajzilag, történelmileg, kulturálisan, hanem az egész értékrendjét tekintve, és ezért mondjuk mi azt mindig nagyon határozottan el, hogy elkötelezettek vagyunk az európai értékrend mellett. Tehát én azt azért nem tudnám komolyan kezelni, azt a kérdést, hogy Magyarország bármilyen formában eltávolodjék vagy kiváljék ebből a rendszerből. Hát arról nem is beszélve egyébként, hogy közép-európaiak is vagyunk, Közép-Európa pedig Európa közepe, vagy legalább is szeretnénk, ha ez lenne, ezért is támogatjuk olyan határozottan az Európai Unió bővítését többek között. Tehát a mi közép-európai politikánknak is az egyetlen megvalósítási terepe az az európai integráció, az Európai Unió. Tehát ebben a kérdésben szerintem nincsen vita, még akkor is, hogyha a magyar politikai életben jelentkeznek olyan hangok, mint máshol is, hogy ezt vizsgáljuk fölül. Egy biztos, a kormány ezt felülvizsgálni nem kívánja, ugyanakkor nem kétséges az, hogy a nemzeti érdekeinket megvédjük, és adott esetben közreműködünk magának az európai integrációs folyamatnak a megerősítésében és megújításában.
Mv: Külügyminiszter úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.
Martonyi János: Köszönöm szépen.
(Külügyminisztérium)