Martonyi János a 6. Európa–Ukrajna Fórumról adott interjút a Kossuth Rádió 180 perc című adásának 2013. május 14-én. A miniszter szólt továbbá a szerb miniszterelnök-helyettessel és a georgiai külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről is.

Mv: Elkezdődött a hatodik Európa-Ukrajna fórum, köszöntöm Martonyi János külügyminisztert. Ami igazán kardinális kérdés lesz Ukrajnával kapcsolatban, az majd novemberben következik a vilniusi csúcstalálkozón. Akkor írhatja alá az Európai Unióval a társulási megállapodást. Mi kell még addig ehhez?

Martonyi János: Ennek a konferenciának egyébként éppen az a célja, hogy elősegítse ezt a folyamatot, mert én azt hiszem, hogy nagyon sokunk számára nagyon lényeges az, hogy végül is a vilniusi novemberi keleti partnerségi csúcson megtörténik-e ennek EU-ukrán társulási megállapodásnak és a szabad kereskedelmi megállapodásnak az aláírása. Az Európai Unió 2012 decemberében állapította meg azt, hogy melyek a feltételei ennek az aláírásnak. Én most ezekbe a részletekbe nem mennék bele. A lényeg az, hogy egy sor reformot meg kell valósítani, választási szabályokat kell módosítani, oda kell figyelni a szelektív igazságszolgáltatásra. Ugye itt nyilvánvalóan elsősorban a Timosenko ügyre gondolt az Európai Unió. Nos, úgy tűnik egyébként, hogy Ukrajna ezeket a feltételeket fokozatosan teljesíti és a tagállamok között erősödik én azt hiszem, reményeim szerint, az a meggyőződés, hogy Európának is, de Ukrajnának is alapvető érdek az, hogy erre az aláírásra novemberben Vilniusban sor kerüljön. Ez én azt hiszem, hogy az egész keleti partnerség politika szempontjából egy nagyon fontos körülmény.

Mv: Igen, de amiket felsorolt azok igen fontos törvényhozási és egyéb kérdések Ukrajna életében. Kérdés, hogy ez novemberig teljesülhet-e, vagy elindulhat-e abba az irányba az ország, hogy ez a társulási megállapodás ez valóban létrejöjjön néhány hónap múlva gyakorlatilag.

Martonyi János: Hát a társulási megállapodást is meg a szabad kereskedelmi megállapodást is már a felek kézjegyükkel ellátták, úgymond parafálták, tehát most az aláíráshoz kellene eljutni és az aláírást pedig követné egy általában véve meglehetősen hosszú ratifikációs folyamat. Tehát ez egy folyamat, ami azt hiszem, hogy magyar szempontból mindenféleképpen különleges jelentőségű, hiszen nekünk Ukrajna a legnagyobb szomszédunk, Ukrajnában van egy igen jelentős magyar közösség. Tehát nemzetpolitikai, kisebbség politikai szempontból sem közömbös számunkra az, hogy hogyan alakulnak Ukrajnában a folyamatok. És amellett én azt hiszem, hogy Ukrajnának is egy nagyon fontos szempont az, hogy megfelelő alternatívát nyújt-e, vonzó alternatívát nyújt-e számára a keleti partnerség és általában véve az Európai Unió.

Mv: Mi a helyzet Szerbiával, ha már Európai Unió és leendő tagországok viszonyáról van szó?

Martonyi János: Hát itt volt egyébként, megnyitó beszédek egyikét a szerb miniszterelnök-helyettes tartotta, Suzana Grubjesic, aki egyébként az európai integrációs politikáért felel jelenleg a szerb kormányban. Vele én egyébként folytattam egy kétoldalú tárgyalást is. Szintén egy nagyon fontos időszakot élünk most ilyen szempontból, hiszen tudjuk azt, hogy júniusban kellene reményeink szerint az Európai Tanácsnak döntést hoznia arról, hogy kitűzi a Szerbiával folytatandó csatlakozási tárgyalásoknak az időpontját. Erről is beszéltünk természetesen, hozzáteszem, hogy Magyarország ezt teljes egészében támogatja. Mi nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az eddigi fejlemények alapján, azok elismeréseként végül is az Európai Tanács meghozza ezt a pozitív döntést. Hogy pontosan milyen időpontban kezdődnek majd meg a tárgyalások Szerbiával azt most nem lehet megmondani. Itt a lényeg az, hogy a tagállamok egyetértésére van ahhoz szükség, hogy ez a döntés júniusban megszülessék.

Mv: Miről egyeztetett a grúz külügyminiszterrel?

Martonyi János: A grúz külügyminiszterrel természetesen beszéltünk a kétoldalú kapcsolatokról. Aláír a külügyminiszter asszony Szijjártó Péterrel egy gazdasági együttműködési megállapodást, egy turisztikai megállapodást. De hát ugyanakkor mi támogatjuk a Grúziával kötendő szabad kereskedelmi és társulási megállapodást is. Itt nem aláírásról beszélünk még, hanem parafálásról és mi nagyon reméljük, hogy sikerül felgyorsítani ezt a munkát is. És ezen a bizonyos novemberi vilniusi csúcson a Georgiával kötendő társulási és szabad kereskedelmi megállapodást a felek el tudják látni a kézjegyükkel.

Mv: Végül egy mondatot beszéljünk erről a bizonyos szabad kereskedelmi megállapodásról. Az elmúlt időszakban sokszor pedzegettük, hogy hogyan valósulhat, hogyan fog ez megvalósulni. Hogyan kell úgy alakítani ezeket a tárgyalásokat, hogy helyzetbe kerüljenek a magyar kereskedők, magyar kisvállalkozások?

Martonyi János: A szabad kereskedelmi megállapodások tárgyalásában természetesen mindig részt vesznek a tagállamok is és a tárgyalási folyamatban kell minden körülmények között arról gondoskodni, hogy a magyar nemzetgazdaság érdekei érvényesüljenek és ne sérüljenek. Ez így van minden egyes hasonló megállapodásnál, így volt Ukrajna esetében, így volt Grúzia esetében, vagy Georgia esetében. És így lesz természetesen adott esetben Japán esetében is, majd pedig az Egyesült Államok esetében is. Minden ilyen tárgyalásnál, minden egyes országnak vannak egyrészt úgynevezett offenzív érdekei, amelyek azt jelentik, hogy kedvező piacrajutási lehetőségekhez kíván az adott ország jutni a partner piacán. És vannak befektetői érdekek, amelyek arról szólnak, hogy adott esetben védekezni kíván továbbra is bizonyos területeken. Védeni akarja, mondjuk például, a saját mezőgazdasági termelését. Tehát a kettőnek mindig egyensúlyban kell lennie és végeredményben olyan eredményre kell jutni, ami nem könnyű feladat, hogy a nemzetgazdasági érdekek, mind a kivitel, mind pedig a behozatal területén megfelelően érvényesüljenek.

Mv: Hatodik Európa-Ukrajna fórum és keleti partnerség, ezekről is beszélgettem az előző percekben Martonyi János külügyminiszterrel.

(Külügyminisztérium)