A washingtoni diplomácia sokra tartja hazánk választások után elért politikai stabilitását - mondja lapunknak Martonyi János külügyminiszter hivatalos amerikai útjáról visszatérve. Az amerikai globális érdekek és a magyar nemzeti érdekek egybeesnek a térségben - derült ki a Hillary Clinton külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokon.
- A washingtoni külügyminisztérium közleménye - az ön amerikai útjával kapcsolatban - nem győzte hangsúlyozni Magyarország stabilizációs szerepét a térségben. Mitől értékelődött fel hazánk ilyen mértékig az amerikai diplomácia szemében?
- Magyarország politikailag a legstabilabb államok közé tartozik a térségben, mivel a parlamenti választások eredményeként a kormányzó pártszövetség a kétharmadosnál is nagyobb többséget kapott. Ez a politikai stabilitás lehetőséget ad arra, hogy a magyar gazdaság is megerősödjön. Mindez nyilvánvalóan kihat a térségre, Közép- és Délkelet-Európára. De azért ne feledjük, hogy az amerikai érdeklődés elsősorban a Nyugat-Balkán felé irányul, mert ezen a területen még nem fejeződött be az "egységes és szabad Európa" megteremtése. Ilyen szempontból Magyarország szerepe kétségkívül felértékelődött, mivel a politikai és az ebből következő gazdasági stabilitás ki kell hogy sugározzon a térségre, elsősorban déli irányba. Ebből a szempontból igen lényeges, hogy a jövő év első felében Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki posztját, és erre Washingtonban igen nagy várakozással tekintenek.
- Mennyiben növeli hazánk diplomáciai mozgásterét, hogy a magyar nemzeti érdekek a térségben egybeesnek az első számú nagyhatalom érdekeivel?
- Kétségtelen, hogy egybeesnek. Az Egyesült Államok a politikai és gazdasági stabilitásban érdekelt, abban, hogy a Nyugat-Balkán minél előbb csatlakozhasson azokhoz az euroatlanti szervezetekhez, amelyekbe mi is éveken keresztül be akartunk kerülni. Magyarország ezt minden lehetséges eszközzel támogatja. Bízunk abban, hogy a mi elnökségünk alatt sor kerülhet Horvátország csatlakozási szerződésének aláírására is. De azt is szorgalmazzuk, hogy Horvátország integrációja után ne álljon meg a bővítési folyamat, tehát Európa újraegyesítése tovább folytatódjon.
- Az Egyesült Államok nemcsak Délkelet-Európa iránt mutat érdeklődést, hanem a teljes középeurópai régió iránt is. A térségben talán Lengyelország a legfontosabb szövetségese. Magyarország most nagyon is bensőséges együttműködést kíván Varsóval kialakítani. Mindez új stratégiát jelentene itt, Európa közepén?
- Nem hiszem. A dolog lényege az, hogy mi meg akarjuk őrizni a Visegrádi Együttműködést. Úgy
látjuk, hogy az elmúlt majd két évtized bebizonyította: Visegrádra szükség van. Elsősorban nekünk, közép-európai országoknak, de Európának is. Az sem kétséges, hogy a Visegrádi Együttműködés tengelyében a megerősített lengyel-magyar szövetség, barátság kell hogy álljon. Ezt a stratégiai szándékot fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök első külföldi útja, amely Varsóba vezetett. Ugyanakkor ki akarjuk bővíteni a közép-európai politikánkat. Dél felé is jobban figyelünk: nemcsak Szlovéniáról, Horvátországról, Szerbiáról, Romániáról van szó, hanem a térség többi államáról is, amelyek történelmileg nagyon közel állnak hozzánk, de ezt az utóbbi években nemigen vettük észre. Nekünk nagyon fontos Délkelet-Európa felemelkedése, mert Magyarország csak ekkor fog igazán elkerülni a perifériáról. Van egy keleti és egy nyugati iránya is ennek a közép-európai politikának. A magyar EU-elnökség idején megrendezzük a Keleti Partnerség csúcskonferenciáját, ami az Európai Unió keleti irányú érdeklődését testesíti meg. A nyugati irány többek között a Duna-stratégiát jelenti, amely bekapcsolja Ausztriát, Bajorországot is a térségbe. A Duna-stratégia egy olyan dimenziót ad a közép-európai politikánknak, amelynél hatékonyabbat nehéz lenne találni.
- Említette a Visegrádi Együttműködés sikereit. Az elmúlt időszak magyar-szlovák ellentétei mennyire terhelték meg a közös gondolkodást? Csehország például egyértelműen felsorakozott Szlovákia mellett.
- Nehéz megmondani, hogy most mennyire sikeres a Visegrádi Együttműködés. Ha kicsit visszatekintünk, akkor láthatjuk, hogy az együttműködés minősége mindig is hullámzott. Nagymértékben függött attól, hogy milyen szelek fújtak Pozsonyból vagy éppen Prágából. Most úgy érzem, hogy a következő hónapokban és - reményeim szerint - években is kedvező lesz a széljárás. Tudjuk, hogy mind Prágában, mind Pozsonyban jobbközép kormány lesz. Ez nem azt jelenti, hogy az összes vitás kérdés magától meg fog oldódni, de mindenféleképpen kedvezőbb hangulat alakul ki. Finomabb lesz mindenekelőtt a stílus, a nyelvezet, a szóhasználat. Mindez lehetőséget ad arra, hogy új lendületet vegyen a Visegrádi Együttműködés. Mi mindenféleképpen ezen fogunk dolgozni. Természetesen ennek fontos eleme, hogy miként alakulnak a magyar-szlovák kapcsolatok a következő hetekben, hónapokban. Minden vitás és nem vitás kérdésről tárgyalni akarunk, amint megalakul az új szlovák kormány. A magam részéről derűlátó vagyok.
(Heti Válasz, G. Fehér Péter)
