Martonyi János miniszter az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című, 2013. szeptember 10-i adásában kifejtette, hogy megszűnne a szíriai elleni katonai csapás indoka, ha a rezsim átadná a nemzetközi közösségnek a vegyi fegyvereket.

Mv: Azt egyértelműen tudjuk, hogy az Egyesült Államokban a legtöbb ember ellenzi, hogy az Amerikai Egyesült Államok beavatkozzon Szíriában, katonai beavatkozást elítélnek az emberek. Megosztott a világ is. A G20-ak szentpétervári találkozóján egy nyilatkozatban erőteljes nemzetközi választ sürgettek, ehhez azóta több ország is csatlakozott. Köztük Magyarország. Jó reggelt kívánok Martonyi János külügyminiszternek.

Martonyi János: Jó reggelt kívánok.

Mv: Mit jelent az, hogy erőteljes nemzetközi válasz? Mi fér ebbe bele?

Martonyi János: Hát többek között azt jelenti, ami történt. Tudniillik a most elhangzottakhoz annyit hozzáfűznék, hogy Vilniusban volt egy olyan lengyel–magyar–svéd–osztrák javaslat, lényegében az ott lévő néppárti külügyminiszterek terjesztették elő, John Kerrynek is természetesen, hogy mielőtt bármilyen katonai fellépés történne, kapjon a szíriai fél egy megfelelő ésszerű, de rövid határidőt arra, hogy a vegyi fegyvereit nemzetközi ellenőrzés alá helyezze. Adott esetben orosz közreműködés mellett is. Vagy pedig ezeket a fegyvereket bizonyíthatóan semmisítsék meg. Ennek a javaslatnak az állt a hátterében...

Mv: De hát még azt sem sikerült bizonyítani, hogy van Szíriának vegyi fegyvere.

Martonyi János: Az, hogy Szíriának van vegyi fegyvere, az minden kétséget nélkülöz, már csak azért is, mert ezt maga a szíriai fél és a legszorosabb szövetségesei is elismerik.

Mv: Bassár el-Aszad egy interjúban arról beszélt, hogy nincsen vegyi fegyverük.

Martonyi János: Korábban szír részről is történtek olyan nyilatkozatok, hogy van vegyi fegyverük, én nem hiszem, hogy erre kellene most vesztegetni az időt egy ilyen fontos helyzetben.

Mv: Csak azért kérdezem, mert miközben zajlik ugye a vizsgálat, hogy volt-e valóban vegyifegyver-támadás Szíriában, aközben a vizsgálatot végzők többször leszögezték, hogy azt, hogy pontosan ki vetette be a vegyi fegyvert, azt nem fogják tudni kideríteni.

Martonyi János: Időközben egyébként Szíria elfogadta ezt a javaslatot, ami ismétlem, alapvetően már korábban megindult. Azért szerettem volna kiemelni, hogy a vilniusi EU 28 plusz Kerry találkozón, ott néhány külügyminisztertársammal mi tettük ezt a javaslatot. Ezt azért tettük, mert arra gondoltunk, hogyha ezt a javaslatot Szíria elfogadja, akkor el lehet kerülni a katonai csapásokat és a konfliktusnak a beláthatatlan kiszélesedését, és az abból eredő kockázatokat. Kerry külügyminiszter ezt hétfő (2013. szeptember 9.) reggel Londonban bejelentette, hogy ez most retorikai fordulat volt vagy sem, arról fölösleges vitatkozni, ő ezt határozottan bejelentette. Mondván persze, hogy ennek nem sok az esélye, de hogyha ezt szírek megteszik, akkor a katonai csapások elkerülhetők. Ezt követően született egy orosz javaslat, és ezt pedig a szírek elfogadták, érdekesnek tartanám, hogy a szírek úgy fogadnak el a vegyi fegyverek nemzetközi átadására vonatkozó javaslatot, hogy közben nincsenek vegyi fegyvereik. A második kérdés, amit ön föltett, az valamivel bonyolultabb. Hogy tudniillik ki használta a vegyi fegyvereket. Úgy tűnik, hogy ma már lényegében majdnem kétséget kizáróan megállapítható az, hogy ezt a szír kormány vagy legalábbis a szír kormányhoz kapcsolható erők tették meg. Nagyon sok bizonyíték van. Ezeknek jelentős része, túlnyomó többsége nyilvánosságra került, énnekem most nyilván nincs arra időm, hogy ezeket elsoroljam. De a francia szolgálat, a brit szolgálat, az amerikai szolgálat, a német szolgálat egyértelműen erre a következtetésre jutott, tehát én azt hiszem, hogy ezen a kérdésen sem érdemes ma már vitatkozni. Azon kell vitatkozni, hogy hogyan lehet elkerülni a katonai csapásokat. Úgy, hogy egyébként ne álljon elő ebből esetleg nagyobb baj, mint az a baj, amit a vegyi fegyverekkel történt támadás előidézett. És most úgy tűnik, hogy van egy olyan fordulat, azért azt hiszem, hogy összefüggésbe hozható a korábbi napok diplomáciai fordulataival és erőfeszítéseivel, hogy tudniillik, ha a szírek átadják ezeket a vegyi fegyvereket, akkor megszűnik az az indok, amire bárki alapozhatna – adott esetben még biztonsági tanácsi határozat nélkül is – egy katonai beavatkozást. Tudniillik a katonai beavatkozást, azt nyilván arra alapoznák, hogy ugyan nincs biztonsági tanácsi határozat, de továbbra is fönnáll annak a veszélye, hogy vegyi fegyvereket fog a rezsim alkalmazni. Tehát továbbra is fönnáll az a kockázat, hogy nagyon sok ember, köztük nagyon sok gyerek meghal, életét veszti, kínhalált hal, következésképpen ezt meg kell akadályozni. Korábban is voltak már esetek, amikor a nemzetközi közösség sok ember halálának vagy szenvedésének a megakadályozása érdekében beavatkozott biztonsági tanácsi határozat nélkül. A korábbi Fidesz-kormány is átélt már egy ilyen dilemmát, akkor is beavatkozott a nemzetközi közösség, gondolok itt egyébként Koszovó példájára. Tehát ahhoz, hogy most elkerüljük, ahhoz az kell, hogy ne álljon fönn annak a veszélye, hogy ez megint bekövetkezik. Tehát meg kell akadályozni ennek a bekövetkezését. Ezt nagyon egyszerűen meg lehet akadályozni, tulajdonképpen sokkal egyszerűbben, mint egy katonai csapással, mert a katonai csapás nem biztos, hogy sikeres lenne ilyen szempontból sem.

Mv: Igen, de abból a szempontból előnyős helyzetben vagyunk...

Martonyi János: ... hogyha a szírek megszabadulnak a vegyi fegyvereiktől, átadják a vegyi fegyvereiket, adott esetben orosz közreműködés mellett a nemzetközi közösségnek, nemzetközi szervezeteknek, akkor ez a veszély megszűnik, és akkor ebben a pillanatban minden ok, minden indok, minden úgynevezett legitimitás elvész az esetleges katonai csapások alól.

Mv: Abból a szempontból szerencsés helyzetben vagyunk, idézőjelben természetesen, hogy az arab tavasz apropóján jól láttuk, hogy attól, hogy a nemzetközi közösség beavatkozik, az adott országnak vagy az adott régiónak a problémái nem oldódnak meg. Hogyha a nemzetközi közösség érez felelősséget, egyébként több mint két év után, mert ugye több mint két éve zajlik itt polgárháború, ezen a területen, szóval, hogyha több mint két év után érez felelősséget a beavatkozásra, akkor ön szerint nem kellene éreznie felelősséget a megoldási javaslat tételére is?

Martonyi János: Dehogynem, hát kimondtuk, egyébként Vilniusban is kimondták ezek a G11-ek is abban a bizonyos nyilatkozatban, amire az előbb hivatkozott, hogy ennek a konfliktusnak, magának a konfliktusnak, ami valóban tart két vagy két és fél éve, katonai megoldása nincs. Tehát az esetleges fegyveres beavatkozás, vagy ezek a célzott csapások sem a konfliktus megoldását célozták volna, hiszen mindenki tudja azt, hogy katonai eszközökkel ezt nem lehet megoldani. A katonai beavatkozás, a csapások, azok azt a célt szolgálták volna, hogy a vegyi fegyverek újabb alkalmazására ne kerüljön sor. Ha ez megoldható így, evvel a javaslattal, hogy tudniillik átadják a fegyvereiket, akkor ez a kérdés megoldódik. A konfliktus marad, a konfliktusra csak is és kizárólag politikai megoldást lehet keresni. Ezt egyébként a magyar álláspont is nagyon sokszor aláhúzta. Az Európai Unió külügyi tanácsa nagyon sokszor aláhúzta, legutóbb Vilniusban mondtuk ki ezt nagyon egyértelműen, hogy csak és kizárólag politikai megoldás van. Megvan ennek az útja, meg kellene rendezni az úgynevezett Genf-2 konferenciát, össze kell ültetni a feleket, az ellenzéket és a rezsimet, és valamilyen politikai megoldást kell keresni, ez mindenkinek az érdeke.

Mv: Az elkövetkezendő órákban és napokban még sokat fogunk Szíria ügyéről beszélni. És azért is, mert természetesen több nemzetközi szervezet, az Egyesült Államok elnöke is megszólal még a mai nap folyamán arról, hogy milyen fajta beavatkozást lát elképzelhetőnek. Az előző percekben a magyar álláspontot összegeztük Martonyi János külügyminiszterrel.

(Külügyminisztérium)