Martonyi János külügyminiszter az M1 Az Este című műsorának vendége volt 2012. június 7-én.

Mv: Az Este vendége pedig Martonyi János, külügyminiszter, jó estét kívánok, külügyminiszter úr! Az egyértelmű, hogy Magyarország ragaszkodik a kohéziós pénzekhez. Ez érthető. Milyen diplomáciai lehetőségei vannak a magyar külügyminisztériumnak arra, hogy ezeket az érdekeket érvényesítse valamiféleképpen. Kezdjük a végéről akkor.

Martonyi János, külügyminiszter: Jó estét kívánok! Két különböző dologról van szó, jóllehet ez a kettő összefügg. Az egyik az, hogy összességében a kohéziós politikai forrásai ebben a következő hét éves időszakban csökkennének, egyébként amint azt látni kell, hogy a kohéziós politikára költi az uniós költségvetés a legtöbbet. A másik része a dolognak pedig az, és ez különösen érzékeny, hogy Magyarország számára jutó összeg lenne valóban közel húsz százalékkal kevesebb. Számukra persze mind a kettő egyaránt elfogadhatatlan, de különösen elfogadhatatlan a magyar hányad csökkenése. A magyar hányad csökkenése nem azért következne be, mert Magyarországra valaki haragszik vagy nem haragszik, hanem mert olyan a számítási módszer, a mechanizmus, amelynek következtében egy ilyen következtetés jön ki, tudniillik, egyrészt behatárolják a bruttó hazai termék százalékában az összeget. Azt mondják, hogy nem lehet több, mint két és fél százaléka a hazai összterméknek, és ez minden országban ugyanaz. Azon kívül, előrevetítik ennek a bizonyos GDP-nek az alakulását, és minekutána meglehetősen alacsony növekedési előrejelzések voltak ma forgalomban, mint tudjuk, ezért az eredmény, az nem jó. Na most itt már folyik a harc egy ideje a bizottság javaslatának az előterjesztése óta, és azt látni kell, hogy ez a harc most már a tagállamok között folyik. Tehát a bizottság előterjesztette a javaslatát, persze nyilván közreműködik a folyamatban, de itt most már a tagállamok közötti alku dönt azt el, hogy egyrészt összességében csökken-e és mennyivel a kohéziós forrás, másrészt pedig Magyarország ebből hogy jön ki. Hozzáteszem, azért a helyzet nem ennyire drámai. Egyrészt mindenki elismeri azt, amit most Bukarestben mondtak a kohézió barátai, hogy a kohéziós politika és a növekedés és a foglalkoztatás egymástól elválaszthatatlanok, és a növekedésnek, amiről most ugye elég sok szó esik, mint tudjuk, egyik legfontosabb eszköze éppen a kohéziós politika, illetőleg az ebből fakadó források.

Mv: Külügyminiszter úr, ezek szerint már annak a diplomáciai offenzívának a része a múlt pénteki bukaresti 16 uniós ország találkozója, amely tulajdonképpen ennek a kohéziós pénzeknek a megtartására? És ez egyébként új... új...

Martonyi János: Ez így van, pontosan így van, csak azért...

Mv: ... bocsánat, de új – hogy is mondjam – szövetségek is köttetnek azáltal, hogy Spanyolország, Portugália és Görögország is részt vett ezen, vagy pedig...?

Martonyi János: Azért érdemes kettéválasztani a két témát, hogy tudniillik források úgy általában a kohézióra, és a Magyarország számára jutó összegek, mert abban mind a 16 ország tökéletesen egyetért, hogy a kohéziós források ne csökkenjenek. És erre egyébként azt hiszem, hogy az adott helyzetben lesz is esély. Csakhogy abban már nem biztos, hogy egyetért a 16 ország, hogy akárhogy is alakuljon a források teljes összege, akkor ezt hogyan osszák föl egymás között.

Mv: Nyilván itt a nemzeti érdekek, ebbe gazdasági érdekek bejönnek.

Martonyi János: Tehát itt azért lássuk világosan, hogy itt van egy egyértelmű és világos magyar érdek. Ha már ebbe belemegyünk, akkor itt a legközelebb hozzánk különben az érdekek szempontjából a Baltikum országai állnak, de ettől függetlenül...

Mv: Nem a visegrádi négyek?

Martonyi János: A visegrádi négyek esetében látni kell világosan, hogy egyesek jól járnának, mások pedig nem járnának jól.

Mv: Ki járna jól?

Martonyi János: Mondjuk például Lengyelország és Szlovákia...

Mv: És Magyarország.

Martonyi János: ... a számítási módszer következtében jól járna, de nem érdemes megelőlegezni a dolgokat. Pillanatnyilag, mondjuk így, csapataink harcban állnak, már kidolgoztunk olyan módszereket, amelyekkel a magyar gondot lehet enyhíteni. A dán elnökség is már úgy tűnik, előterjeszt egy olyan javaslatot, amivel jelentős részben, körülbelül felerészben megoldható lenne a magyar gond. Mi ezt még kiegészítjük további megoldással, ezzel a bizonyos biztonsági hálóval, úgyhogy én azt mondom, hogy egyelőre egyrészt mindenki szurkoljon, másrészt pedig mi a magunk részéről tegyünk meg mindent annak érdekében – persze szövetségek felhasználásával is -, ...

Mv: Ön derűlátó.

Martonyi János: ... ami a mi gondunkat meg tudja oldani.

Mv: Derűlátó egyébként a környező országokkal, például Romániával kapcsolatos... kapcsolatrendszerben is, hogy nem romlik Románia és Magyarország kapcsolata? Mert azért az utóbbi időben volt néhány vitás kérdés.

Martonyi János: Hát most is van, és úgy tűnik, hogy itt azért elég intenzív üzengetés folyik elsősorban, sőt hát azt kell mondjam, döntően a román politikusok részéről. Ez azért egy kicsit sajátos, mert ugyanakkor a román külügyminisztérium folyamatosan azt az üzenetet adja át, mondjuk például a bukaresti nagykövetségünknek, hogy ne üzengessünk egymásnak, nyugodjunk meg, lépjünk túl az eseményeken, és lehetőleg folytassuk tovább azt a jó kapcsolatot, ami egyébként az elmúlt két évben kétségkívül jellemezte a magyar–román viszonyt.

Mv: Lehetséges, lehetséges, bocsánat...

Martonyi János: Mi viszont nem üzengetünk. Úgyhogy ezt most én itt is kénytelen vagyok jelezni.

Mv: Azok a szimbolikus események sem üzenget... sem minősülhetnek üzengetésnek, mint például a Nyirő-újratemetés?

Martonyi János: A Nyirő-temetés egy kegyeleti aktus volt.

Mv: Ez kétségtelen.

Martonyi János: Én azt hiszem, hogy ezt semmiféleképpen nem szabad politikai üzenetnek tekinteni. A másik dolog pedig a házelnöknek a jelenlegi útja, az pedig azt hiszem, hogy semmiféle rendkívüli elemet nem tartalmaz. Nagyon jól tudjuk azt, hogy román politikusok adott esetben részt vettek a külföldi románoknak szóló kampányokban, akár szomszédos országban, akár távoli, nyugat-európai országban. Egyébként is Európában, mint látjuk, azért az egy szokás, hogy európai politikusok más országok választási kampányaiban is adott esetben megjelennek. De én azt hiszem, hogy itt a lényeg az, hogy ezen majd túl kell lépni, ezen a jelenlegi kicsit turbulens, kicsit hektikus időszakon, lezajlanak az önkormányzati választások, utána két nagyon fontos feladat van. Egyrészt az erdélyi magyarság egységének a kialakítása, megerősítése, ez egy nagyon fontos kérdés. A másik pedig...

Mv: Milyen lépések történtek ennek érdekében? Mert ugye azt láthatjuk, hogy most...

Martonyi János: Ezt majd az erdélyi magyarság politikai szervezetei eldöntik. Én azt javaslom, hogy...

Mv: Hogyan segítjük a döntést, vagy hogyan segíti a Külügyminisztérium ezt a döntést?

Martonyi János: Azzal, hogy például most is azt mondjuk, ismételten, és ezt elmondta azt hiszem a magyar miniszterelnök is, a miniszterelnök-helyettes is, hogy nekünk ebben a helyzetben az a tanácsunk, az a javaslatunk, hogy az erdélyi magyarság politikai szervezetei közeledjenek egymáshoz és mindent tegyenek meg az egység megteremtése érdekében. Jelenleg folyik egy verseny köztük, ami az önkormányzati választások esetében azt hiszem, hogy természetes, el kell fogadni a politikai versenyt is, de mikor az önkormányzati választások megtörténnek, és majd elindul a készülés az őszi parlamenti választásokkor, akkor én azt hiszem, hogy az egység lesz a legfontosabb. A másik dolog, amit akartam még mondani az pedig az, hogy majd meg kell tenni mindkét félnek azokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Romániából érkező negatív jelzések ellenére megfelelő keretek között tartjuk a két ország kapcsolatrendszerét.

Mv: Ugyanezt meg kell tenni Szlovákiában is?

Martonyi János: Szlovákia esetében a két miniszterelnök találkozott, ugyancsak hivatalos látogatást tett a szlovák külügyminiszter Magyarországon, nem olyan régen alapvető kérdésekben megegyeztünk, például abban, hogy a vitáinkat egymás között rendezzük, hogy nem sajtón, adott esetben a nyugati sajtón keresztül üzengetünk egymásnak. Megegyeztünk abban is, hogy nincs szükségünk közvetítőkre, megegyeztünk abban is, hogy a magyar–szlovák kapcsolatrendszer a maga egészében lényegesen jobb mint azt általában úgy harmadik személyek feltételezik, és megegyeztünk abban is, hogy vannak vitáink, ez a bizonyos "agree to disagree" angol formula, amikor megegyezünk abban, hogy igen, van két-három kérdés, amiben viszont nem értünk egyet, és ezekről közvetlen tárgyalásokat folytatunk.

Mv: Ön azt nyilatkozta, pont ma, hogy a nehezén már túl vagyunk. Mi volt a legnehezebb?

Martonyi János: Azt hiszem, hogy egy egész más kérdésben mondtam ezt, tehát nem a magyar–román kapcsolatokról, nem is a magyar–szlovák kapcsolatokról beszéltem.

Mv: Igen, itt az Unióval kapcsolatos diplomáciai ügyekről.

Martonyi János: Én azt hiszem, hogy a Magyarországgal szembeni bírálatokról, kritikákról, torzításokról, hamisításokról, rágalmazásokról beszéltem, tehát arról a bizonyos kampányról, ami most már meglehetősen régóta folyik, és ami úgy tűnik, hogy az utóbbi hónapokban lényegesen enyhül. Egyrészt vannak józan hangok is, gondolok itt, csak éppen a legutóbbi események sorában ... a budapesti beszédére, de hát azért megjelent a nyugati vagy amerikai sajtóban is néhány sokkal józanabb, tárgyilagosabb elemzés, mint korábban. Ez az egyik része a dolognak, a másik pedig az, hogy a vitás kérdéseket az Európai Bizottsággal úgy tűnik, hogy azért fokozatosan rendezzük. Előrelépés történik minden területen, legyen szó az igazságszolgáltatási törvényeinkről, legyen szó a médiatörvényről, vagy legyen szó éppen a Nemzeti Bank függetlenségéről, ami most éppen ugye napirenden van. De úgy tűnik, hogy minden területen oldódik a helyzet, kedvezőbbé válik a légkör, és ezért mondtam én azt, és mondom most is, hogy úgy tűnik, reményeink szerint a nehezén túl vagyunk, és egy normalizációs időszak elé nézünk.

Mv: Ez azt jelenti, hogy ősszel várhatóan elkészül az új, átfogó külpolitikai stratégia, vagy külkapcsolatai stratégia, ezt is Ön nyilatkozta, ez csak az unióra vonatkozik agy pedig globális kapcsolati rendszerekre?

Martonyi János: Ez külkapcsolatokra vonatkozik, ennek bizonyos elemei már elkészültek, nem olyan régen, néhány hónappal ezelőtt tettük közzé  a külpolitikai stratégiai dokumentumot, egy nagyon tanulságos olvasmány, mindenkinek tudom javasolni, hogyha esetleg nem tud elaludni az esti órákban akkor egy ilyen tartalmas olvasmány ebben még talán segíthet. De tréfát félretéve elkészült a külgazdasági stratégia is a Nemzetgazdasági Minisztérium kezelésében a mi közreműködésünkkel együtt, és van még néhány elem, oktatás, kultúra, és további elemek, ezeket kell majd egy egységes külkapcsolatai stratégiába összefoglalni. Ebbe benne van a szomszéd politika, a közép-európai politika, benne van az európai integrációs politika természetesen, mint egy önálló nagy fejezet és benne vannak a globális szempontok is, mert hiszen tudjuk azt, hogy a magyar külpolitikának egyik legfontosabb új hangsúly éppen ez a bizonyos globális nyitás.

Mv: Külügyminiszter úr, ennyi időnk volt, köszönöm, hogy eljött.

Martonyi János: Köszönöm szépen.

(Külügyminisztérium)