Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy rendezik a nyelvtörvény kérdését – mondta el Martonyi János külügyminiszter a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában 2014. február 28-án.

Mv: Az új ukrán kormány kész mihamarabb aláírni a társulási szerződést az Európai Unióval, az Uniónak pedig lehetőség szerint fel kell gyorsítania a szerződés tető alá hozatalát – ez hangzott el a visegrádi országok külügyi vezetőinek kijevi megbeszéléseit követően. A találkozón Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök elismerte, hogy nem volt helyes lépés a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény múlt vasárnapi eltörlése. A várható fejleményekről kérdeztük Martonyi János külügyminisztert.

R: Miniszter úr, mire tett ígéretet Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök Önnek?

Martonyi János, külügyminiszter: Arra tett ígéretet, hogy ennek a nyelvtörvénynek az ügyét rendbe hozzák. Ő maga is egyébként azon a véleményen volt, hogy ez nem volt egy helyes és átgondolt lépés. Többen ellenezték is. Őt magát is meglepte egyébként a kezdeményezés. Egyébként ugyanez a véleménye Vitalij Klicskónak is – aki hát szintén egy nagyon fontos tényező –, jóllehet, mint tudjuk, az ő pártja most nem vesz részt a kormányban, de a koalíciónak egyébként tagja. Tehát én azt hiszem, hogy ez mindenféleképpen reményt ad arra, hogy ezt a kérdést ők rendezzék. Egyébként alapvetően érdekükben áll. Ismétlem, itt nemcsak a kárpátaljai magyar kisebbségről van szó – és persze más kisebbségekről –, hanem arról is, hogy ebben a nagyon feszült és nagyon nehéz helyzetben oda kell figyelni a sok millió orosz ajkú emberre Kelet-Ukrajnában.

Mi most éppen Kelet-Ukrajnába megyünk, és ma itt az alapvető kérdés Ukrajnában az, hogy miután a belső helyzet azért úgy tűnik, hogy többé-kevésbé rendeződik és stabilizálódik, és van egy új kormány, és van egy konstruktív ellenzék, amelyiknek a vezetőjével szintén találkoztunk, és aki egyértelművé tette azt, hogy ők nem teszik vitássá az új kormánynak a legitimitását, és konstruktív ellenzékként részt akarnak venni – ha úgy tetszik – Ukrajna újjáépítésében. De az viszont egy nagyon nagy kérdés, hogy mi lesz a Krím-félszigeten, és az is egy nagyon nagy kérdés, hogy hogyan fognak a kelet-ukrajnai megyék reagálni a Krímben történtekre.

Most a mi jelenlegi utazásunknak éppen az a fő célja, hogy Kelet-Ukrajnába azt az üzenetet vigyük, hogy Ukrajna területi egységének a megőrzése az az egész országnak, mindenkinek az érdeke – függetlenül attól, hogy ő ukránul, oroszul vagy bármilyen más nyelven beszél. Ehhez viszont egy sokkal toleránsabb, egy sokkal megértőbb és sokkal helyesebb magatartást kell magának a kormánynak és bizony, a parlamentnek is folytatnia a nyelvhasználat kérdésében. Tehát egy kicsit minden összefügg mindennel.

Itt most az igazán fontos kérdés az, hogy ez az ország egyben maradjon, mert mindenféle szeparáció az nagy valószínűséggel nem menne komoly feszültségek, netán fegyveres összeütközés nélkül. Ez pedig azt hiszem, hogy mindenkinek érdeke, hogy elkerüljük. Nekem egyébként a tárgyalópartnereimről jók voltak a benyomásaim. A miniszterelnök egy nagyon dinamikus, nagyon felkészült ember, tudja, hogy mit akar. Nyilván nincs olyan nagyon hosszú idejük, de azért én azt hiszem, hogy ez most egy új helyzet Ukrajnában. És a másik, amit pedig szintén ők nagyon szeretnének, az az, hogy minél előbb aláírjuk a társulási és a szabadkereskedelmi megállapodást – tehát eltérően a korábbi vezetéstől. Ma az ukrán fél jelezte azt egyértelműen – a külügyminiszter is és a miniszterelnök is –, hogy ők bizony a lehető leggyorsabban alá szeretnék írni ezt a megállapodást. Hát azt kell mondjam, most egy kicsit a labda átkerült a mi oldalunkra – hogy úgy mondjam –, az Európai Unió oldalára, mert hiszen eddig mindig azt mondtuk, hogy az ajtó nyitva van, és mi készek vagyunk aláírni. Hát hogyha most az ukránok is azt mondják, az új kormányuk, ők aláírnák, hát akkor én azt hiszem, hogy ebben a helyzetben – legalábbis az én személyes véleményemet tudom mondani –, de hát a visegrádi külügyminiszterekkel is beszéltünk erről. Nem hiszem, hogy ezt halogatni kellene. Tehát a szükséges technikai előkészítés után én arra hajlanék, hogy szorgalmazzuk akkor az aláírást.

Persze ennek a kérdésnek sok más összefüggése is van, és ne felejtsük ki ebből az egész képletből Oroszországot továbbra sem. Azt hiszem, hogy az egy további nagyon fontos követelmény, hogy egyeztessünk Oroszországgal. Egyébként az ukránok is egyeztetni kívánnak Oroszországgal. Én nagyon remélem, hogy ezekben a feszült órákban és napokban erre az egyeztetésre is rövidesen sor kerül, mert egy komoly új fesztültségforrás kialakulása az senkinek nem lehet az érdeke.

R: Köszönjük szépen.

Martonyi János: Köszönöm.

(Külügyminisztérium)