Magyarország alapvetően egy pozitív értékelést kapott az Európai Bizottságtól – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a Hír Televízió Kontraszt című műsorában 2012. november 11-én.

Mv: Köszöntöm Martonyi János külügyminiszter urat, jó estét kívánok!

Martonyi János, külügyminiszter: Jó estét kívánok!

Mv: S engedje meg, hogy egy egészen friss hírrel kezdjem: pénteken a varsói repülőtéren több tucat magyart igazoltattak – állítólag szabálytalanul–  a lengyel hatóságok. Köztük volt egy jobbikos országgyűlési képviselő is – a lengyel nemzeti ünnepre érkeztek. Mit tud az ügy fejleményeiről? Ügy-e ez egyáltalán a Magyar Külügyminisztériumban?

Martonyi János: Meg fogjuk vizsgálni pontosan, hogy mi történt, egyébként konzuli segítséget kaptak azonnal az érintettek. Tudomásom szerint mindenki szabadlábon van. Valószínűleg a lengyel hatóságok bizonyos elővigyázatossági intézkedéseket tettek. Azt azért hozzáteszem, hogy a Békemenet és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége jelentős számú küldöttet küldött ki a hivatalos nagy felvonulásra. És voltak olyan magyar szervezetek, amelyek a velük kapcsolatban álló radikális jobboldali szervezetek úgynevezett ellenfelvonulására mentek ki. Hát velük történt ez a hatósági intézkedés. Én nagyon bízom abban, hogy semmilyen visszaélés nem történt, de az ügyet természetesen meg fogjuk nézni. Én amit most tudok, az az, hogy azonnali konzuli segítséget kaptak és az ügy rendeződött.

Mv: Köszönöm szépen, akkor most térjünk át az elmúlt hetek ügyeire. Az Európai Bizottság országértékelését – ami múlt szerdán született meg – hogy értékeli a Külügyminisztérium, illetve egyáltalán van-e dolga vele? Mert azt tudjuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium is értékeli, Varga Mihály tárcanélküli miniszter is értékeli –, Önök hogy értékelik?

Martonyi János: Hát van vele dolgunk. Elég sokat dolgoztunk mi is azon, hogy ez az országjelentés kedvező legyen, és kedvező is lett. Azt hiszem, hogy ez egy nagyon lényeges kérdés, miniszterelnök is jó néhány alkalommal most már elmondta, hogy itt azért Magyarország alapvetően egy pozitív értékelést kapott. Elég régóta folyik tudniillik a vita arról, hogy akkor mennyi is lesz az a bizonyos 2013-as államháztartási hiány.  Alatta leszünk-e a 3 százaléknak vagy sem? Most ugye a bizottság is végül is elfogadja hivatalos okmányával is az országjelentésben, hogy alatta leszünk. És hát amellett egy döntő körülmény az, hogy valóban a magyar államadósság az csökkent eddig is és a következő három esztendőben is az előrejelzés szerint csökkenni fog. Azt hiszem 76,4-en leszünk majd, legalábbis az előrejelzés szerint. Ez egy nagyon komoly dolog, nem véletlenül hangsúlyozzuk, hogy azt hiszem négy vagy öt olyan ország van még az Európai Unióban, akiknek ez sikerült.

Mv: Ezt a pozitív értékelést, ezt valóban elmondta a miniszterelnök úr is, Matolcsy miniszter úr is meg Varga miniszter úr is. Csak mindannyian hozzátették, hogy de a 2014-re vonatkozó jóslásokkal bizony nem értünk egyet és bizony elég keményen is fogalmaztak: Egyrészt a kettős mércét említették ismét, másrészt Varga Mihály például tőle szokatlan stílusban azt mondta, hogy az IMF még sokkal korrektebb velünk, mint az Európai Bizottság. A Külügyminisztérium mikor dönt úgy, hogy most keményebben kell fogalmazni?

Martonyi János: 2014-es előrejelzés az 3,5 százalék. Ehhez azért hozzátenném, hogy a bizottság azt mondja, hogy ez akkor lesz vagy lenne 3,5 százalék, hogyha semmiféle gazdaságpolitikai döntés vagy változás nem következne be.

Mv: Na de azt mondják, hogy nem fog. Azt mondják, hogy nem lesz olyan GDP-növekedés, mint ahogy mi azt gondoljuk.

Martonyi János: Hát ezt majd meglátjuk, de a 2014-es államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzés – meg kell mondjam egész őszintén – engem olyan nagyon nem dúl föl. Tudniillik a dolog lényege az, hogy a 2012-őt azt befejezzük 3 százalék alatt – ez meglesz –, és a 2013-as előrejelzés is bekövetkezhet. Egyébként, ami a túlzottdeficit-eljárásból való mentesítést illeti, ott azért meg kell jegyeznem, hogy itt egy elég érdekes játszma zajlott le. Legalábbis én úgy érzékeltem, hogy a baloldali médiumok előre jelezték azt, hogy esetleg Magyarországot ki fogják engedni most a túlzottdeficit-eljárás alól. Erről szó sem volt, ezt soha senki nem mondta. Amikor annak idején kiengedtek minket abból a bizonyos szankcióból, amire egyébként nyugodtan lehet mondani, hogy az kettős mérce volt, nos, akkor is jeleztük már előre, mindenki tudta, szaksajtóban is megírták, hogy legkorábban Magyarországot következő év tavaszán, februárjában engedhetik ki egy eredményes esztendő után a túlzottdeficit-eljárás alól. Tehát olyan várakozásokat kellett teremteni, amelyeknek utána a be nem következését a kormány kudarcaként lehetett beállítani. Erről itt most véletlenül, véletlenül ebben az esetben szó sincs. Van egy további kérdés, ez a bizonyos 2014-es deficit, hát ezt majd meglátjuk.

Mv: De erre felhívja valaki mondjuk Olli Rehn úr figyelmét, hogy ez a jóslás kategória? És hogy amikor 2008 novemberében azt jósolták, hogy most aztán már gyönyörűen fog Magyarország fejlődni és 1,7 százalékos növekedés lesz 2009-ben, és lett belőle 6,8 visszaesés, akkor is tévedtek, hogy nem kéne előre jelezgetni három évre? Tehát van.

Martonyi János: Folyamatos vitában állunk. Hát erről szól az életünk két és fél éve, hogy folyamatosan vitatkozunk, harcolunk, érvelünk, adatokat szolgáltatunk, mindenki részt vesz benne, ez a dolgunk, ez a dolgunk.

Mv: Csak mennyire kell, mennyire kell diplomatikusnak lenni a Külügyminisztériumnak? Most ezt a következő téma miatt kérdezem, Jeszenszky Géza oslói nagykövetet bizony kemény politikai támadások érték és rajta keresztül a magyar kormányt is. És bizony itt sokan úgy gondolják, hogy a Külügyminisztérium nem foglalt elég határozottan állást, mint hogyha egy kicsit félénk lett volna.

Martonyi János: Természetesen én is értesültem ezekről a meglehetősen kemény bírálatokról, amelyek a Külügyminisztériumot illették, én ezeket mélységesen méltánytalannak és megalapozatlannak tartom. De még azt is hozzá merem tenni, hogy itt voltaképpen nem a Jeszenszky-ügyről volt, vagy nem a Jeszenszky-ügyről van szó, ilyen ügy lényegében már nincs reményeim szerint. Ezzel szemben valóban van egy olyan gondolkodás, amelyik azt mondja, hogy a Külügyminisztériumnak kizárólag a konfrontatív politikát kell folytatnia, soha nem kell próbálkoznia annak érdekében, hogy megfelelő megoldások szülessenek. Egyébként persze, van, amikor konfrontációra van szükség, van, amikor arra van szükség, hogy egyértelműen, világosan megmondjuk, mint ahogy ezt tesszük is.

Mv: De ez világos és egyértelmű volt, amikor azt mondták, hogy nem egyetemi tanárként, illetve diplomataként írta ezt a néhány sort, hanem még egyetemi tanárként. De hát, hogyha egyszer az a néhány sor elítélendő, akkor teljesen mindegy, hogy diplomataként vagy egyetemi tanárként írta. Viszont megvédte őt Charles Gati professzor meg néhány külföldi professzor, és a Professzorok Batthyány Köre is annyira, hogy még önöknek is elküldték ezt a jegyzéket. Tehát azt gondolom, hogy ők sem értenek egyet a Külügyminisztériumnak a válaszával.

Martonyi János: Ez egy érdekes helyzet, mert magam is Batthyány professzor vagyok, tehát mondjuk most ezen vitatkozhatnánk, egy biztos: a Külügyminisztérium semmilyen formában nem határolódott el Jeszenszky Gézától. Az a bizonyos közlemény egyértelműen leszögezi, hogy teljes a bizalmunk Jeszenszky Gézában. Az pedig, hogy ezt ő annak idején egyetemi oktatóként írta ezt a bizonyos egyetlenegy mondatot, ez pedig ténykérdés. Ebben a mondatban tudniillik semmiféle politikum és semmiféle rasszizmus nincsen. Következésképpen az egy ténykérdés.

Mv: Ezt leírták, ezt leírták például az oslói holokauszt intézetnek, hogy ebben a mondatban semmiféle rasszizmus nincsen?

Martonyi János: Az egy ténykérdés, az egy ténykérdés, hogy ezt ő egyetemi oktatóként írta és nem nagykövetként, hiszen akkor, amikor ezt írta, akkor egyetemi oktató volt, ami.

Mv: Csak ennek egy olyan érzése van az embernek, hogy ezt azért írták, mint hogyha bocsánatosabb bűn lenne, hogy ezt egyetemi oktatóként írta.

Martonyi János: Ez egy, ez egy, ez egy, szerintem ez egy téves értelmezés, itt vannak értelmezési viták, azon a bizonyos mondaton is vannak értelmezési viták. Ugye ez egy angol szöveg, egyébként is külföldi forrásból lett átvéve. Én továbbra is úgy érzem, hogy azért ott esetleg bizonyos szavakat egyesek félreérthettek, és hát azt is látni kell, hogy esetleg a cigány honfitársaink egy részében is egy visszatetszést kelthet, most függetlenül attól, hogy ugye a mondatnak a pontos értelme mi, és én nem is hiszem, hogy itt bele kellene mennünk egy szövegelemzésbe, tudni illik nem ez a dolog lényege. A dolog lényege az, hogy Jeszenszky Gézában töretlen és teljes a bizalmunk, nem hiszem, hogy neki szüksége lenne arra, hogy külön megvédjük.

Mv: Hát reméljük, hogy most megnyugtatta Ön.

Martonyi János, külügyminiszter: Jó, de azért ezt hozzátenném, mert ez egy fontos dolog. A Jeszenszky Gézával én legalább két évtizede dolgozom együtt. Mind a ketten képviselünk egy antalli hagyományt, ami számunkra nagyon fontos. Talán az sem titok, hogy valami kis szerepe volt abban, hogy annak idején az első Orbán-kormány idején Washingtonba került nagykövetként, most pedig a második Orbán-kormány idején Oslóba került nagykövetként. Tehát a mi barátságunkat semmi nem fogja érinteni, attól függetlenül, ami a közleményben van, az hát lényegében megfelel a valóságnak.

Mv: Nagyon reméljük, de még nagyon sok megbeszélni valónk van. Hogy értékelhető az, hogy Barack Obama lett ismét az Egyesült Államok elnöke, aki körülbelül 2,5 éve nem hívta meg Orbán Viktort? Mi várható ettől a jövőben?

Martonyi János: Hát a választások kimenetelét azt gondolom mi döntően nem befolyásoltuk, nem is tudtuk volna befolyásolni.

Mv: De Magyarország szempontjából hogy értékelhető ez?

Martonyi János: Én azt hiszem, hogy először is itt is azért azt látni kell, hogy az az eredmény született, amit elég nagy bizonyossággal lehetett előre látni. Tehát aki követte a közvélemény-kutatásokat nagyjából azért erre az eredményre kellett, hogy számítson. Ez igazából a világon senkit nem lepett meg. Az egy más kérdés, hogy elméletileg, elvileg az Európai Néppárthoz – aminek ugye a Fidesz-KDNP is tagja – a republikánus párt áll – ismétlem – elméletileg vagy ideológiailag közelebb. A programokat összehasonlítanánk, akkor már nem lenne ilyen egyértelmű a helyzet. Mondjuk például az egészségbiztosításnál nem biztos, hogy nekünk a republikánus program rokonszenves. De ettől függetlenül, én azt hiszem, hogy nekünk a döntő az, hogy az Egyesült Államokkal a szövetségesi kapcsolatunk az továbbra is fennáll.

Mv: De az, hogy nem volt túl jó a viszony az elmúlt 2,5 évben, ez bizonyos levelekből, diplomáciai hangvételből érezhető volt. Ez mennyire függött Hillary Clinton külügyminisztertől, illetve az őt körülvevő tanácsadóktól, vagy mennyire Obama személyétől? Mi várható, hogyha mondjuk Hillary Clinton most távozik erről a posztról?

Martonyi János: Én nekem az az érzésem, hogy a Hillary Clintont körülvevő tanácsadóktól ez valóban függött. Elég sokat vitatkoztunk ezen a területen is, elég sokat harcoltunk, ha szabad ezt a kifejezést használnom. Én egyébként nem olyan régen, pár héttel ezelőtt találkoztam Hillary Clintonnal, egy nagyon jó hangulatú, meglehetősen barátságos megbeszélést folytattunk, és ezt azért húzom alá, mert ma a megítélésünk és személyesen Hillary Clintonnak a véleménye lényegesen kedvezőbb, lényegesen pozitívabb, mint mondjuk 6 hónappal vagy 12 hónappal ezelőtt. Tehát itt is nagyon nagy előrehaladást tettünk, mert egy sor félreértést, hamisítást, egyszerűsítést azért sikerült megcáfolnunk, egyrészt. Másrészt pedig hoztunk olyan intézkedéseket, amelyek kétségkívül ebbe az irányba vezetnek.

Mv: Azt mondják, hogy John Kerry és Susan Rice az esélyes arra, hogy esetleg a külügyminiszteri posztot betölthesse. Melyiknek drukkol?

Martonyi János: Én nem hiszem, hogy nekünk most ez a legfontosabb kérdés, hogy kitaláljuk, hogy ki lesz az amerikai külügyminiszter. Lehet persze tippelni. Ugye azt is tudjuk, hogy Kerrynek van egy magyar nagymamája, ha nem tévedek, itt született Budapesten, tehát van egy magyar vonatkozás, ezt már akkor annak idén erről nagyon sokat beszéltünk, amikor elnökjelölt volt. Én egyébként személyesen Susan Rice-t ismerem, többször találkoztam vele, egy nagyon jó fellépésű, nagyon határozott diplomata, ugye jelenleg ő az Egyesült Államoknak az ENSZ-nagykövete. Bármelyik is lesz, biztos, hogy a szövetségesi viszonyunk az fennmarad és az is biztos, hogy az ország biztonságának a legfontosabb tényezője az továbbra is az Egyesült Államokkal kötött szövetségünk lesz.

Mv: Külügyminiszter úr, köszönjük szépen.

Martonyi János: Köszönöm szépen.

(Külügyminisztérium)