Martonyi János külügyminiszter 2013. március 11-én írásban válaszolt Dr. Schiffer András független országgyűlési képviselő által 2013. február 24-én Mi a „szabadságharcos” álláspont az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalásokról? címmel a miniszterelnökhöz intézett írásbeli kérdésre.
Tisztelt Képviselő Úr!
A Miniszterelnök úrhoz intézett, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő „Mi a ,,szabadságharcos" álláspont az EU–USA szabadkereskedelmi tárgyalásokról?” című, K/10140. számú kérdésére az alábbi tájékoztatást adom.
A magyar gazdaság nemcsak erősen ráutalt (mérete, helyzete, erőforrás ellátottsága miatt) az intenzív külgazdasági kapcsolatokra, de képes is helytállni a nemzetközi versenyben. Ezt igazolja többek között a 2010-2012 közötti időszakban elért jelentős külkereskedelmi aktívum (5,5; 7; 6,9 milliárd euró). Az pedig különösen figyelemre méltó, hogy az EU piacokon – tehát éppen ott, ahol az árukereskedelmet nem terhelik semmiféle vámok vagy korlátozások – mindhárom évben 10 milliárd euróval haladta meg a magyar export a behozatalt.
Nem osztom Képviselő Úr azon vélekedését, hogy a magyar mezőgazdaság az EU csatlakozás vesztese lett volna. Az agrártermékek külkereskedelmi forgalmában összességében és az EU piacokon is tartós, folyamatos és jelentős a magyar aktívum. A mezőgazdasági támogatások területén pedig éppen az EU csatlakozás révén érhettük el, hogy mára megszűnt a régi EU tagokkal szembeni hátrányunk és Európában e területen végre nem „lejt ellenünkben a pálya”. Magyarország uniós forrásokból évente átlagosan 440 millió euró vidékfejlesztési támogatást kap, a közvetlen kifizetésekre pedig 1 270 millió euró érkezik.
A Kormány meggyőződése, hogy a nemzetközi kereskedelem korlátainak viszonosságon alapuló és tisztességes versenyfeltételeket biztosító lebontása komoly előnyöket kínál a magyar gazdaság szereplői számára, ösztönzi a növekedést és a foglalkoztatást. Ennek megfelelően támogatjuk azt, hogy az erre kész es képes partnerekkel az EU ambiciózus, kiegyensúlyozott, kölcsönös előnyöket nyújtó szabadkereskedelmi megállapodásokat kössön. Magyar részről azt is elvárjuk, hogy a létrejövő megállapodások ne csak összességükben, hanem az egyes tagállamok, illetve gazdasági ágazatok szintjén is biztosítsák az előnyök és kötelezettségek méltányos egyensúlyát.
Az Unió állam- és kormányfői 2013. február 7-8-i ülésükön egyöntetű politikai támogatást adtak egy EU–USA szabadkereskedelmi megállapodás kialakításához. A tárgyalások tényleges megkezdése érdekében az Európai Bizottságnak tárgyalási mandátumot kell kérnie a Tanácstól. A magyar Kormány a mandátum vitája, majd ezt követően a tárgyalások folyamán is következetes fellépéssel kívánja biztosítani a magyar gazdaság offenzív és defenzív érdekeinek érvényesülését.
Biztosítani szeretném Képviselő urat arról, hogy a Kormány a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások során mindig különös figyelmet fordít a mezőgazdasági kérdésekre. Így teszünk majd EU–USA viszonylatban is. Bár az EU és az USA közötti árukereskedelmi forgalomban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése 5% (a magyar–USA kereskedelemben pedig mindössze 2%) a kölcsönös piacnyitás mértékéről és ütemezéséről, illetve az állat- és növény-egészségügyi szabályozásokról folyó egyeztetéseken nagy körültekintéssel, aktívan fogjuk képviselni a magyar agrárium érdekeit, érzékenységeit.
A mezőgazdaságnak nyújtott támogatások vélelmezett csökkentése miatti aggodalmát ugyanakkor alaptalannak tartom, hiszen az EU vagy az USA egyetlen szabadkereskedelmi megállapodása sem tartalmaz a termelési támogatások leépítését előíró rendelkezéseket. Nem látunk arra utaló jelet, hogy e kérdésben bármelyik fél álláspontja változott volna.
A GMO termékek ügyében a Kormány álláspontja egyértelmű. A magyar mezőgazdaság GMO mentességét az Alaptörvény rögzíti. Egy ezzel ellentétes nemzetközi szerződés ezért értelemszerűen számunkra elfogadhatatlan lenne.
Az EU tagállamok egységesen fontosnak ítélik, hogy a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások tartalmazzanak a környezeti és társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatos rendelkezéseket. Magyar részről is szorgalmazni fogjuk, hogy ez az igény az Európai Bizottságnak adandó tárgyalási mandátumban megfelelően megjelenjen.
Martonyi János s.k.
(Külügyminisztérium)